Nem pendülnek egy húron
Csák János kulturális és innovációs miniszter szerdán, a Hír TV Napi aktuális című műsorában vonta kétségbe a Zeneakadémia oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítményét – jelentette az MTI.
„A Zeneakadémia az egyetlen olyan egyetemünk, mellyel nagyon nehéz együttműködni. Minden más egyetemmel - legyen az modellváltott egyetem, legyen az egyházi, vagy magánegyetem - kitűnő a kapcsolat” - fogalmazott Csák János.
Fotó: MTI
Mint elmondta, Kotán Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja az egyik legkitűnőbb szakember. Gazdaságilag a Zeneakadémia teljesen rendben van, 2022-höz képest az egyetem költségvetése húsz százalékkal megnőtt. „Mi, mint a magyar kormány, tiszteletben tartjuk azt, hogyha egy ilyen szenátus van, akkor mutassák meg, hogy mit tudnak. De az egy teljes félreértés, hogy a Zeneakadémiának a szakmai, oktatási, tudományos és nemzetközi teljesítménye a kancelláron múlna” - mondta Csák János.
A csúcsszerv: egy robosztus intézmény
A múzeumok csúcsszerve jön létre a hat hazai intézmény holdinggá szerveződével felálló Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ által – állapította meg a miniszter. Csák János kiemelte: az átalakítás nem annyira radikális, mert a magyar identitást, a magyar kulturális örökséget és a magyar hagyományokat megjelenítő corpusba beletartozik mindaz, ami kifejezi az 1100 év magyar világát, így a Magyar Nemzeti Múzeum a régészettel és a tárgyi emlékekkel együtt, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az Iparművészeti Múzeum.
Fotó: HírTV
„Nem az intézmények a fontosak, hanem az, hogy az intézményekből a magyar identitás, a magyar üzenet hogyan juthat el a modernitásba” - fogalmazott a miniszter.
Később hozzátette, hogy olyan mértékű áttörést szeretnének elérni, mint ami a tavalyi, az egész Kárpát-medencét bejárt Magyar Géniusz című vándorkiállítással sikerült. Csák János Klebelsberg Kunót idézve feladatként jelölte meg, hogy támogatni kell a magaskultúrát, a magyar nagy teljesítmények létrehozását, ezt nemzetközileg be kell mutatni, a nemzetközi nagy teljesítményeket ide kell hozni, de a legfontosabb, hogy el kell vinni a kultúrát a nemzet széles rétegeihez.
Ez a feladat pedig nem különböző különálló, hanem egy robosztus intézménnyel valósítható meg - fűzte hozzá a miniszter.
Diverzifikáció, átláthatóság
Emlékeztetett: miniszteri tisztsége kezdetekor a kultúrára költött állami forrásoknak a hetven százaléka Budapestre, míg harminc százaléka vidékre került. Ez az arány a főváros esetében most 64 százalék, míg a vidék részesedése feljebb ment. „Nem csak Budapesten születnek meg a jövő alkotói, a jövő közönsége, a jövő mecénásai” - fogalmazott a tárcavezető.
„A tudományos világ elég átlátható. Annak érdekében, hogy kialakuljon egy konszenzus, megújítottunk három testületet: van a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, van a HUN-REN irányító bizottsága és létrehoztunk egy kutatási kiválósági tanácsot, melynek az elnöke Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus lett” - mondta Csák János, hozzátéve, hogy a Neumann János Programot mindhárom testület és a kormány is jóváhagyta.
