A Népszava cikke szerint több mint egy hónapja nem egyeztettek a kormány és a főváros képviselői a budapesti csődhelyzet elkerülése érdekében, az átvilágításról pedig semmiféle visszajelzést nem kapott a főváros.
Miközben a kormány Tusványossal volt elfoglalva, a fővárosi hivatal pedig szabadságra ment, Budapest számlája 32,6 milliárdos mínuszba csúszott. Azóta azonban, hogy a városvezetés egyrészt többfordulós tárgyalás után sikeresen megállapodott a számlavezető OTP Bankkal a folyószámla hitelkeret 80 milliárd forintra emeléséről, látszólag senki sem rohan. A portál emlékeztetett, az összeg augusztus 1-től szeptember 19-ig áll rendelkezésre.
Emellett tényező az is, hogy Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet a szolidaritási adó ügyében. A Fővárosi Törvényszék a peres eljárások befejezéséig megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy augusztus végéig beszedési megbízást nyújtson a fővárosnak szolidaritási hozzájárulás címén.
Mindezek fényében a budapesti közszolgáltatások működéséhez elengedhetetlen finanszírozás tehát biztosítottnak tűnik a nyár végig, amikorra a főváros reményei szerint megszülethet a főváros pénzügyi helyzetét rendező megállapodás a kormánnyal. A Népszava cikke szerint a tempó ugyanakkor meglehetősen lassú, hiszen eddig csak a kiinduló pontot sikerült tisztázni, miszerint „mindenképpen el kell kerülni a fővárosi önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégeinek fizetésképtelenségét”.
Átvilágítás visszajelzések nélkül
Az átvilágításról a főváros még semmiféle visszajelzést nem kapott, az ezzel megbízott Domokos László viszont a Facebookon dokumentálja az eseményeket. Mint írta: „arra a kérdésre keresik a választ, hogy bizonyítható-e a főváros pénzügyi fizetésképtelensége”. Július közepén arról posztolt, hogy „olyan fővárosi dokumentumot még nem adtak át a vizsgálatot végző szakértőknek, amely hitelt érdemlően kimutatná az önkormányzat és tulajdonában álló közszolgáltatók együttes fizetésképtelenségét”. Jelenleg a „főváros működését veszélyeztető pénzügyi kockázatok beazonosítását” végzik.
