A kormány egyik napról a másikra, öt évre felfüggesztette a Kötelező Átvételi Tarifa (KÁT) rendszerben a díjak inflációkövető indexálását. „Ez extraprofitot jelent a KÁT termelők számára, hiszen a fűtőanyag-költség a napelemek esetében nem merül fel, illetve az egyéb költségeik növekedése nem tett ki ilyen mértéket” – indokolta a döntést Steiner Attila államtitkár a Portfoliónak.
A KÁT-rendszerben az állami Mavir fix áron vásárolja meg a naperőművek által termelt áramot. A konstrukció eredeti célja a megújuló energia beruházások ösztönzése volt, azonban Steiner szerint „a KÁT-rendszer nem ilyen inflációs környezetben lett kitalálva”. A kötelező átvételi ár 2023-ban 13,5 százalékkal, tavaly pedig 16,6 százalékkal emelkedett.
Az államtitkár adatai szerint a KÁT-termelők 2023-ban 235 milliárd forint kifizetést kaptak, míg a Mavir a megtermelt 4,2 terawattóra villamosenergia tőzsdei értékesítéséből csupán 119 milliárd forint bevételt realizált. Az ebből adódó 116 milliárd forintos hiányt az ipari fogyasztók áremelésével kellett pótolni.
Steiner szerint „azzal, hogy ha öt évig felfüggesztjük az átvételi árak inflációhoz igazítását, csak visszahúzzuk a KÁT termelők árbevételi görbéjét a korábbi pályára”.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) jogi úton támadná meg a döntést. Álláspontjuk szerint „elfogadhatatlan, hogy a kormány előzetes szakmai egyeztetés nélkül, háborús veszélyhelyzetre hivatkozva hoz több száz vállalatot negatívan érintő döntést”. Szerintük az inflációkövető árazás felfüggesztése több száz ipari naperőmű projekt megtérülését teszi bizonytalanná, miközben a megújulóenergia-szektor egyike volt azon kevés területeknek, ahol Magyarország előnyt szerezhetett volna.
Bár a kormány az inflációkövető indexálást azonnali hatállyal felfüggesztette, később társadalmi vitára bocsátott egy jogszabálycsomagot. Ebben egyebek mellett lehetőséget biztosítanak a KÁT-termelők számára, hogy a METÁR támogatási rendszerbe lépjenek át.
