Az Európai Unióban a 16 év alatti gyermekek 13,6 százaléka él anyagi nélkülözésben, Magyarországon az átlagosnál is rosszabb a helyzet – derült ki az az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken közzétett, a tavalyi évre vonatkozó adataiból.
A kutatáshoz használt mutató a gyermekspecifikus anyagi nélkülözést méri fel, ami azt jelenti, hogy a gyermek nem jut hozzá legalább három olyan termékhez vagy szolgáltatáshoz a meghatározott tizenhét közül, amelyeket a megfelelő életszínvonalhoz szükségesnek tartanak.
A legmagasabb arányt e tekintetben Görögországban mérték 33,6 százalékkal, míg Romániában 31,8, és Spanyolországban 20,5 százalék volt.
Magyarországon az arány 18,4 százalék, ezzel hazánk a nem valami fényes, ötödik helyre került a listán – derült ki az Eurostat adataiból.
Horvátországban 2,7, Szlovéniában 3,8, és Svédországban 5,6 százalékot regisztráltak, amelyek a legalacsonyabbnak számítanak az EU-ban.
Fotó: Depositphotos
Az iskolázottabb szülők gyermekei jobban élnek
Az EU-átlagban, azoknál a családoknál, ahol a szülők felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, a gyermekek 5,6 százaléka él nélkülözésben. Ezzel szemben azoknál, ahol a szülők legfeljebb alapfokú képesítéssel bírnak, az arány eléri a 39,1 százalékot.
Az alacsony iskolázottságú szülők gyermekeinél a legmagasabb nélkülözési arányt Szlovákiában (88,6 százalék) Bulgáriában (84,1) és Görögországban (77,2) regisztrálták. A legalacsonyabb értékeket Lengyelországban (9,1), Luxemburgban (9,2) és Svédországban (12,2) százalékkal mérték.
A magyarországi adat itt is rendkívül elszomorító, ugyanis az alacsonyabb iskolázottságú szülők esetében a gyermekek 69,1 százaléka élt nélkülözésben.
Igaz, itthon a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekei az uniós átlagnál jobb helyzetben voltak, hiszen 2,4 százalék volt a nélkülözők aránya.
A felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél más országokban is jelentős különbségek tapasztalhatók: Görögországban 17,6, Spanyolországban 11,6, Bulgáriában pedig 8,1 százalékuk él anyagi nélkülözésben. A legalacsonyabb arányokat Szlovéniában (0,6), Horvátországban (0,7) és Csehországban (0,8) rögzítették.
