„Így teszi tönkre Orbán Viktor a gazdaságot” – ezzel a címmel írt elemzést a magyar gazdaságpolitikáról a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
A szerző úgy látja, hogy Magyarország egyre inkább kívülálló szerepet tölt be az Európai Unióban, Orbán Viktor legutóbbi fellépése pedig megerősítette kormánya nemzeti konzervatív konfrontációs irányvonalát. Orbán Viktor Strasbourgban kemény vita részese volt, nemcsak Magyar Péter vagy Dobrev Klára sorozták meg, hanem számos európai politikus is, erről korábban részletesen beszámoltunk:
Mindez Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke számára adhat lendületet, akit a lap „Orbán legnagyobb ellenfeleként” jellemez és aki fél éve kitartóan hívja fel a figyelmet Orbán és körének viszaéléseire. Mindez az Európai Uniót is foglalkoztatja, emiatt tart vissza pénzeket Magyarországtól – az egyik legnagyobb uniós kedvezményezettől – mintegy 20 milliárd eurót.
„Évek óta tart a konfliktus az EU-val, amely elsősorban a jogállamiság és más alapvető közösségi elvek figyelmen kívül hagyása körül forog” – írja a szerző, aki friss példaként a kiskereskedelmi különadót említi, amely miatt az Európai Bizottság nemrégiben kötelezettségszegési eljárást indított. A Bizottság szerint a magyar kiskereskedelmi adózási rendszert nem hozták összhangba az uniós joggal, így az ütközik a közös piac egyik alapelvével, a letelepedési szabadsággal.
Az Európai Bizottság áprilisban indított vizsgálatot a Spar és az osztrák kormány panasza nyomán. A Spar március elején nyújtott be panaszt az EU-nál Magyarországgal szemben arra hivatkozva, hogy a kiskereskedelmi különadó sérti az uniós jogot, ugyanis a – főleg külföldi – üzletláncoknak 4,5 százalékos különadót kell fizetniük, miközben a franchise rendszerben működőknek – amelyek jellemzően magyar tulajdonban vannak – csak 0-1 százalékot. Az árstopot is kifogásolták, mivel a termékek egy részét a beszerzési árnál is olcsóbban kellett adniuk. A német lap szerint a Spar Magyarország arra számít, hogy idén több mint 90 millió euró (átszámolva több mint 3,6 milliárd forint) különadót kell fizetnie, míg tavaly ez 70 millió euró (2,8 milliárd forint) volt, ami 47 millió eurós (1,8 milliárd forintos) veszteséget eredményezett a magyar leányvállalatnál. A kötelezettségszegési eljárás megindításának híre után nem sokkal a Sparnak ezzel kellett szembesülnie:
A különadó megszüntetése nem garantált, a magyar kormánynak két hónapja van reagálni a figyelmeztetésre, ha ezután is fennáll a kötelezettségszegés gyanúja, a Bizottság megalapozott véleményt adhat ki, majd újabb két hónap áll Magyarország rendelkezésére válaszolni. Ha nem sikerül megoldást találni, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet, ahol az átlagos eljárási idő 16 hónap.
Szeptemberben a Spar részleges győzelmet aratott egy másik, 2023 tavaszára visszanyúló ügyben, amikor is azért bírságolták meg a céget, mert az egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek az akkor árstopos áru raktárkészletét. Akkor az Európai Unió Bírósága Magyarország ellen döntött és kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyar rendelkezés, amely arra kötelezte a kiskereskedőket, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítsanak.
A lap kitér rá, hogy a vita az EU és Magyarország között nem korlátozódik a különadóra. A Spar szerint a magyar állam zaklatta őket, mert bírálták a sarcot .
„Alig nyújtottuk be a panaszunkat, máris ellenőrök százai árasztottak el minket, és minden részletre kiterjedően vizsgáltak, természetesen különböző dolgok miatt meg is büntettek minket” – idézi a FAZ a Spar közlését.
„Orbán és körének 2010-es hatalomátvétele óta nemcsak a nemzetközi kiskereskedelem számára lett nehezebb a helyzet” – áll a cikkben, amely kiemeli hogy akkoriban a kormány négy kulcsfontosságú ágazatban jelentett be „államosításokat”: a kiskereskedelem mellett a médiában, a bank- és az energiaszektorban is. 2016-ban Orbán Viktor már úgy fogalmazott:
Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek: a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat.
„Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük.”
Kinek jó ez a gazdaságpolitika?
A FAZ kiemeli, hogy a kormány bőkezűen támogatja az autóipart, ezt a központi iparágat nagyrészt német befektetők uralják, de egyre nagyobb versennyel szembesülnek a kínai vállalatok esetében, „amelyek főként az akkumulátorgyártásban választják Magyarországot kapunak Európa felé.”
A szerző úgy látja, hogy kérdéses, hogy az intervencionista gazdaságpolitika javítja-e a gazdaság teljesítményét. A hatalom elsősorban a pénzügyi szektorban, az energiában és a médiában gyakorol ellenőrzést. Német befektetőket is érint a helyzet, például 2013-ban állami kézbe kerültek az E.On magyarországi gázrészesedései. A média területén pedig nemzetközi befektetőket érint a helyzet, a területen a lap szerint „az Orbán-éra alatt a szabad sajtó lassú elsorvadása zajlik.”
A cikk idézi a Transparency International (TI) nevű civil szervezet tanulmányát, amely szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa. Ráadásul ez már a második alkalom, hogy Magyarország az utolsó helyen végzett az uniós összehasonlításban. A TI – az előző évekhez hasonlóan – arra jutott, hogy a hatalommal való visszaélés jelentősen visszaveti a gazdasági növekedést, ha a bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó értékét vesszük alapul.
„Egészen 2023-ig a magyar gazdaságot a GDP-hez mérten nagyon magas beruházási arány jellemezte, de Magyarország teljesítménye regionális versenytársaihoz képest csak mérsékelten növekedett, és a termelékenysége gyenge volt” – áll a cikkben, amely emlékeztet, hogy Magyarország még tavaly is a legmagasabb inflációs rátát hozta ösze az egész Európai Unióban. Azóta az infláció jelentősen csökkent, és közelít a jegybank 3 százalékos célértékéhez (éves szintje szeptemberben már el is érte azt - a szerk.).
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen nemrégiben hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is szorosan figyelemmel kíséri az infláció alakulását, azonban most a hangsúly a gazdasági növekedés élénkítésére helyeződik a tavalyi visszaesés után.
Idén a GDP két és fél százalékkal növekedhet elemzők szerint (ennél azóta már alacsonyabb számot várnak - a szerk.), azonban a lefelé mutató kockázatok jelentősek, 2026 elején ugyanis országgyűlési választások lesznek. „A politikai ciklus gazdaságra gyakorolt hatása Orbán tizennégy éves uralma alatt erőteljes volt” – mondta Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Kutatások Intézetének (WIIW) közgazdásza. „A legújabb fejlemények arra utalnak, hogy ebben nem várható változás” – tette hozzá.
A Tisza Párt népszerűsége a közvélemény-kutatások alapján mára szinte megközelítette a Fideszét, a „változó politikai tájkép azt a veszélyt hordozza, hogy a kormány a választások előtt ismét növeli a kiadásokat, hogy szavazatokat szerezzen” – írja a FAZ.
Hozzátszik: Matolcsy György jegybankelnök, aki az utóbbi időben a megfontolt monetáris politika jegyében a kormány gazdaságpolitikájának éles kritikusa lett, jövő márciusban távozik a posztjáról. Ha az új jegybankelnök enged a politikai nyomásnak, és a monetáris politika révén finanszírozza a növekvő állami kiadásokat, annak súlyos következményei lehetnek. Richter Sándor kutató közgazdász attól tart, hogy egy ilyen beavatkozás az infláció növekedéséhez, a forint gyengüléséhez és még nagyobb államháztartási hiányhoz vezethet. „Ez tovább rontaná a gazdasági kilátásokat abban az országban, amely a kommunizmus összeomlása után kezdetben mintaállamnak számított. Az európai uniós összehasonlításban Magyarország az egy főre jutó GDP tekintetében az uniós háromnegyedét éri el” – írja a FAZ.
