A jogállamiság hanyatlására az erős demokratikus hagyományokkal rendelkező országok sem immunisak – állapítja meg a Civil Liberties Union for Europe (Liberties) jogállamisági jelentése, amelyet az Rtl.hu szemlézett. A jelentés készítői 19 EU-tagállamban, köztük Magyarországon vizsgálták, hogy a kormányok tiszteletben tartják-e a jogállam intézményeit, köztük a független médiát, a független igazságszolgáltatást és a civil szervezeteket.
A jelentést a Liberties 19 tagszervezetével és másokkal közösen készítette, Magyarországról a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vett részt a munkában. Egyik megállapításuk, hogy tavaly erőteljesen megnőtt a békés tiltakozásokat sújtó korlátozások száma. Ez fokozottan érintette a palesztinbarát és klímavédelmi tüntetéseket. Bulgáriában, Görögországban, Svédországban, Szlovákiában nagyrészt a társadalmi csoportok észrevételeinek megkerülésével, gyorsított eljárásban fogadtak el törvényeket, ami rosszabb minőségű jogszabályokat eredményezett. Bulgáriában, Magyarországon, Írországban és Horvátországban a társadalmi egyeztetés csupán jelképes volt, Németországban, Szlovákiában és Szlovéniában pedig túl rövidek voltak a határidők. A jelentésben vizsgált országok szinte mindegyikében zajlottak úgynevezett SLAPP-perek. Ezekben befolyásos emberek, cégek, intézmények drága és időrabló jogi eljárásokkal igyekeznek elhallgattatni kritikusaikat.
Gondot jelent a médiatulajdon koncentrálódása, a közszolgálati média függetlenségének veszélyeztetése és az állami hirdetések átláthatatlan elosztása. Ez Magyarország mellett Görögországban is súlyos probléma. Minden országban vannak jogállami félresiklások, a kérdés az, hogy egy állam vagy egy kormányzat ki akarja-e küszöbölni ezt – mondta az rtl.hu-nak Dénes Balázs, a Liberties igazgatója.
