Varga Mihály híresen óvatos. Tőle soha nem hallhatunk olyan szélsőséges megnyilvánulásokat, mint – a tavaly márciusi jegybankelnöki kinevezése óta már csak – egykori fideszes párttársaitól. Ha bírál, akkor azt is kultúráltan, esetleg szarkasztikusan, a jó ízlés határain belül teszi.
Meglehet, ezért is esett rá Orbán Viktor választása, amikor tizenkét évnyi ámokfutás után Matolcsy György végre lelépett a színről. Még most is borsódzik a hátam, ha visszagondolok, ki volt – állítólag – az alternatíva: a másik ámokfutó, Nagy Márton.
Lehet, hogy Varga nem a legalkalmasabb a jegybankelnöki posztra. Már csak azért sem, mert előtte oly sokáig pénzügyminiszter volt, aki egészen más szempontból közelít meg olyan fontos makrogazdasági mutatókat, mint a GDP és az infláció. Ám a rendszerváltás óta íródó hazai gazdaságtörténetünkben nem ő az egyetlen, aki a miniszteri bársonyszéket cserélte fel a jegybankelnökire – érdekes módon ebbe a klubba csak és kizárólag a jobboldali kormányok jelöltjei léptek be. Volt, akinek úgy-ahogy sikerült beletanulnia az új szakmájába, és volt, akinek egyáltalán nem.
Mindenesetre Matolcsy után tavaly márciusban úgy kellett a piacoknak, a gazdasági szereplőknek Varga óvatossága, konzervatív jegybankelnöki attitűdje, mint egy falat kenyér. És ezt értékelték is a befektetők. Az addig hányatott sorsú, nagy kilengéseket átélt forint stabilizálódott, és szép lassan elkezdett erősödni. Az euróval szemben például a 400-as szint környékéről előbb 390, majd 380 alá, hogy aztán a Tisza Párt 1990 óta nem látott arányú győzelme hatására még jobban kiugorjon. Az új kormány euróbevezetési deklarációja, majd az uniós pénzek felszabadításáról szóló megállapodás következtében pedig jött az ötéves csúcs. 348,5 forintos euró. Azt hittem, káprázik a szemem.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Ráadásul – persze ettől cseppet sem függetlenül – az infláció is mélyrepülésbe kezdett, annak ellenére, hogy a február végén kitört iráni-izraeli (amerikai) háború hatására szerte a világban felerősödött az inflációs nyomás. Ám egy hete beköszöntött a béke, megnyílhat a Hormuzi-szoros, ami a csaknem négy hónappal ezelőtti szintekre lökte vissza az olajárakat.
Ilyen előzmények után kellett döntenie e hét kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának a jegybanki alapkamatról, amely addig Európában a hetedik legmagasabb, és az EU-n belül csak Romániáénál volt alacsonyabb.
Ideje volt tehát már csökkenteni akár már korábban is. A viszonylag hosszabb idő, 16 hónap után végrehajtott februári lazítás utáni megtorpanás a közel-keleti háború miatt márciusban és talán még áprilisban is elfogadható volt, ám májusban már lehetett volna ismét kamatot vágni.
Fotó: Facebook / Varga Mihály
Mégis csak most került sor erre. De ezúttal is csak a legenyhébb mértékben, 25 bázisponttal. Pedig lehetett volna 50-nel is, sőt egyes elemzők szerint akár még ennél is bátrabban.
A Monetáris Tanács azonban óvatos maradt. Hűen az elnökéhez.
Ám valami azért változott. Egyrészt Vargáék kilátásba helyezték, ha a körülmények megengedik, akár még további kamatcsökkentések jöhetnek, igaz, azok is csak 25-25 bázispontosak. Másrészt az idei inflációra legutóbb, márciusban adott előrejelzésüket 200 bázisponttal levitték. Nem emlékszem rá, hogy két MNB-prognózis között ilyen mértékű változás valaha is bekövetkezett volna.
Most már „csak” abban kell bíznunk, hogy bejön Vargáék várakozása – ami ebben a már jó ideje kiszámíthatatlan nemzetköi környezetben szinte a csodával érne fel.
Mindenesetre az erős forinttól szenvedők, köztük is elsősorban az exportra termelő kkv-k és a hazai idegenforgalmi vállalkozások most sóhajthatnak egyet. A forint ugyanis gyengült – no nem a 25 bázispontos mostani kamatcsökkentés miatt, hanem a további lazítási kilátásokra appellálva.
Aztán majd meglátjuk, mit szól a piac ahhoz, ha ismertté válnak a kormány első komolyabb gazdaságpolitikai intézkedései. Mindenekelőtt az idei pótköltségvetés, amit Kármán András pénzügyminiszter szeptember elejére ígért.
Lesz forró őszünk?
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
