Eljött a rettegés ideje?

Félj, amikor mások mohók, és légy mohó, amikor mások félnek – Warren Buffett eme híres és hasznos szólása aligha nem csak a részvénypiacra alkalmazható. Több nagy gazdasági válságot előzött már meg egy erősen optimista szakasz, amikor úgy tűnt, hogy alapvetően jó irányba mennek a dolgok. Aztán jöttek a nem várt események, vagy olyanok, amelyeket csak kevesen láttak, az úgynevezett fekete vagy szürke hattyúk.

Az első számú kockázat most valószínűleg az, hogy az Irak és az Egyesült Államok, plusz több más közel-keleti ország közötti háború távolról sem zárult le, vagy ha le is zárul, egyáltalán nem Amerika és az Európai Unió győzelmével, érdekei szerint fog befejeződni.

A közel-keleti béke törékeny?

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már jelezte, hogy semmiféle amerikai-iráni megállapodást nem tekint magára nézve kötelezőnek. Így Izrael nem biztos, hogy tartja majd magát az amerikai-iráni megállapodáshoz. (Donald Trump pedig célzott rá, hogy Szíriát készül ráuszítani a Libanonban levő Hezbollah-harcosokra.)

De van-e egyáltalán amerikai-izraeli megállapodás, és jó-e? A német N-Tv.de kommentárja szerint Trump a közel négy hónapos háború során egyetlen lépéssel sem került közelebb eredeti céljaihoz. A következő 60 tárgyalási nap feszült lesz, olyan eredmény születhet, amely rosszabb lesz annál a helyzetnél, amely a háború előtt fennállt.

A megállapodásból az látszik, hogy a felek valójában szinte semmiben sem jutottak valódi egyetértésre, leszámítva a Hormuzi-szoros megnyitását és Irán ígéretét arra, hogy nem fejleszt atomfegyvert. Ez utóbbi azonban pontosan ugyanaz, amit a rezsim már évtizedek óta hangoztat.

Az USA lényegében kapitulált?

Ami a Közel-Keleten valódi helyzetjavulást jelenthetne – előrelépés az Izraellel való béketörekvésekben, a már feldúsított urán átadása, a hagyományos rakétaarzenál leépítése, a nemzetközi ellenőrzés visszaállítása az iráni atomprogram felett – több elemzés szerint kimaradt az egyezségből. Sőt, sokan odáig mennek, hogy a megszületett megállapodás tulajdonképpen az amerikai Egyesült Államok kapitulációjával ér fel.

Hiszen vissza kell vonnia a csapatait a térségből, lehetővé teszi Iránnak, hogy vámot vagy akárhogy is nevezett díjat szedjen be a szoroson áthaladó hajóktól. Sőt, egy 300 milliárd dolláros helyreállítási alap felállításáról is szó van, ami nagyon úgy hangzik, mintha háborús jóvátétel lenne az Iránnak okozott károkért.

A térségben a történelmi tapasztalatok szerint a deklarációk, békekötések és megállapodások nemigen tartósak. Mégis most joggal gondolható, hogy mindkét fél akarja a megállapodást – véli Bod Péter Ákos közgazdász a Privátbankár elemzésében.

Így se, úgy se lesz olcsó olaj?

Ha újra fellángolnának a térségben a harcok, akkor újra nagyot emelkedhet az olaj ára, számos problémát okozva a világgazdaságban. Ha pedig nem lángolnak fel a harcok, Irán és több más ország akkor is vérszemet kaphat, és a különböző kereskedelmi útvonalakon, szorosokban, csatornáknál szedett vámokkal vagy díjakkal hajthatja fel számos nyersanyag és áru árát.

Így újabb konfliktusok sorozata keletkezhet, vagy nem lesz igazán olcsó az olaj. Úgy tűnik, ha béke van, akkor azért, ha nincs béke, akkor azért romolhat a világgazdaság helyzete.

Lásd még a szintén a klasszis csoporthoz tartozó Privátbankár.hu cikkét is arról, ki nyert itt tulajdonképpen?

A vámháború szörnye ismét támad

Eközben itt lebeg a fejünk fölött egy újabb vámháború réme is. Június elején az Egyesült Államok egyik hivatala (USTR) bejelentette, hogy új vámokat javasol mintegy 60 ország, valamint az Európai Unió ellen, arra hivatkozva, hogy ezek az országok nem lépnek fel kellőképpen a kényszermunkával előállított termékek kereskedelme ellen.

A javaslat szerint 10-12,5 százalékos többletvámot vetnének ki bizonyos termékkörökre és országokra, többek között Argentínára, Kambodzsára, Mexikóra, Malajziára, Tajvanra, az Egyesült Királyságra – és az Európai Unióra.

Amióta a Legfelsőbb Bíróság elutasította Donald Trump elnök átfogó, globális vámtervét, a Fehér Ház alternatív megoldásokat keres Trump kereskedelmi háborús programja központi elemének megvalósítására – írta a CNBC.

Előzmény még, hogy február 21-én Trump közölte, az akkor bejelentett tíz százalékos globális vámtarifát 15 százalékra kívánja emelni, sőt tényként kommunikálta, hogy a tarifa nő. Erről azonban azóta csend van, talán csak taktikai jellegű politikai fenyegetőzés volt.

Amerikaiak a pácban

A csődöt jelentő, fizetési válságba került, sőt hitelezéssel kapcsolatos bűncselekményeket elkövető kanadaiak száma is hatalmasat ugrott idén az első negyedévben. Ezzel 17 éve, 2009 óta nem látott magas értékeket mérnek, amely év ugye a nagy pénzügyi válság, a Lehman-válság mélypontját is jelezte.

Az USA-ban a céges csődök értek 15 éves csúcsra 2025-ben, a nagyvállalati csődbejentések száma elérte a 785-öt, ami a 2010 óta mért legmagasabb szám. A növekedés főbb okai a tartósan magas kamatkörnyezet, a Trump-vámok okozta importköltség-robbanás és a fogyasztói kereslet lassulása. A magáncsődök száma is jelentősen emelkedett, de „csak” mintegy hat éves csúcsra ért ezzel – a Covid óra nem látott szintre.

Ehhez jön még az a sokat emlegetett probléma, hogy a mesterséges intelligencia rengeteg munkahelyet tehet feleslegessé, ezzel csökkentve a fizetőképes lakossági keresletet. Mindez nyilván csak pár tényező a sok közül, de nem éppen arra utalnak, hogy az amerikai gazdaság olyan jó állapotban lenne, ahogy azt például a Trump kormányzat próbál elhitetni velünk.

A részvényt akkor kínálják, ha drága

Eközben éppen lufit fújnak az amerikai részvénypiacon, az indexek csúcsokat döntögetnek, mintha minden rendben lenne. A SpaceX frissen bevezetett papírja olyan magas árfolyamon forog, amit úgy tűnik, semmiféle pénzügyi és gazdasági mutató nem indokol, az értékelés teljesen el van szállva. Aki él és mozog, látszólag SpaceX-be fektet, mindenki egyszerre igyekszik bemenni ugyanazon az ajtón.

Ez nem szokott jó véget érni, növeli annak a kockázatát, hogy ha az árfolyam kicsit beomlik, akkor végül nagyon beomlik, teljes, és minden részvényre kiterjedő tőzsdei krachot is eredményezhet. Különösen akkor, hogyha nagyon sokan hitelből vettek SpaceX-et, vagy származékos ügyleteket kötöttek rá. Ha ugyanis a SpaceX esni kezd, akkor az így keletkezett veszteséget valamiből pótolni kell (pótbefizetés, „margin call”), és ezt a történelmi tapasztalatok szerint elsősorban más részvények, kötvények vagy egyéb tőkepiaci eszközök eladásából szokták megoldani.

Tőzsde nélkül nincs jólét?

Amerikában, de néhány más országban is összefüggés van az emberek fogyasztása, a gazdasági fejlődés és a tőzsdei árfolyamok között. Egyrészt ha a részvények esnek, akkor egyes cégek nehezebben juthatnak tőkéhez, amelyek részvénykibocsátással szerették volna ezt bevonni. Az emberek egy része pedig, akiknek részvényei vannak, szegénynek fogja magát érezni, spórolni fog, és jóval kevesebbet fog fogyasztani, ami szintén visszavetheti a gazdaságot.

Önerősítő megingás

Könnyen csapdává válhat a SpaceX körüli eufória, az IPO-k (új tőzsdei kibocsátások) többsége ugyanis hosszabb távon alulteljesíti a piacot – írta a Holdblog is a napokban. Zsiday Viktor alapkezelő is attól tart, hogy a tőkepiacokon elfogyhat a likviditás, az USA-ban a fogyasztás és vele a gazdaság lelassulhat, és a kamatszint is emelkedhet.

Az USA-ban bármilyen gazdasági megingás önerősítő lehet, mert a lassulás/megugró munkanélküliség hatására a lakosság valószínűleg megijedne és ezért többet takarítana meg, azaz kevesebbet fogyasztana, ami tovább lassítaná a gazdaságot, és így tovább – írta nemrég.

Az amerikai recesszió pedig könnyen begyűrűzhet mindenhová máshová is – tehetjük hozzá.

Azok a fránya számok

A részvénypiacok túlértékeltségét emellett az olyan régi, klasszikus mutatók is mutatják, mint a Warren Buffett indikátor (Market Cap/GDP) vagy a Schiller-féle P/E is (CAPE). Az utóbbinak a jelenlegi értéke például 41,7, miközben a hosszú távú átlag csak 17,4. Az eddigi történelmi maximum, kevéssel a dotcom-lufi kipukkadása előtt 44,2 volt, amitől csak pár pontra vagyunk. Úgy látszik, a történelmi csúcsnál áll az amerikai részvénypiac, ami nem jó jel.

Adósságválság közeleg?

A 30 éves amerikai államkötvények hozama az utóbbi húsz év egyik legmagasabb szintjén van, ami magas inflációs várakozásokra és politikai bizonytalanságra is utalhat. Az új Fed-elnök vezetése alatt tartott első ülés is inkább „héjára” sikeredett, így kamatcsökkentés nincs igazán kilátásban a világ legnagyobb gazdaságában. Miközben köztudott, hogy az egész hatalmas ország feje fölött Damoklész kardjaként lebeg az egyre nagyobb, lavinaként bővülő, lassan fenntarthatatlannál váló államadóság, ami a dollárkötvények és -adósságok piacát is nyomasztja.

Megnehezíti ez az amerikai államtól elkezdve a nagyvállalatokig, kisvállalkozásokig, magánszemélyekig rengeteg szereplő dolgát, akiknek adósságai vannak. Pénzügyi válságot is beindíthat, ha az adósságok törleszthetetlenné válnak.

(Bár sokan abban reménykednek, hogy ha nagy gáz lesz, akkor a Fed mégiscsak belekezd majd egy kamatcsökkentési ciklusba, hogy kihúzza az amerikai gazdaságot a bajból. De ennek meg kiszámíthatatlan következményei lehetnek a dollár inflációjára nézve.)

Aknák, amerre a szem ellát

Vannak tehát bőven arra utaló jelek, hogy sem a világpolitikai események, sem pedig a gazdasági háttérfolyamatok nem feltétlenül vezetnek egy gyönyörű, ideális világ kialakulásához. Bőven vannak aknák, nemcsak a tengervízben, amelyek egy újabb, a 2007-2008-as Lehman-válsághoz hasonlító pénzügyi összeomláshoz is vezethetnek.

Akik alaposan foglalkoznak a jövőbeli folyamatok elemzésével, nem azt szokták mondani, hogy lesz válság, vagy nem lesz válság, minden szép lesz vagy sem. Ehelyett valószínűségeket rendelnek az egyes eseményekhez, százalékos esélyeket latolgatnak, például optimista, pesszimista és alapszenáriókat, azaz forgatókönyveket mérlegelnek. Nem tudjuk, mikor lesz mély válság, évekig is maradhat minden a jelenlegihez hasonló szinten. De úgy tűnik, a pesszimista szcenáriók esélye nem csökkent lényegesen az utóbbi időben, sőt.

Nem árt szárazon tartani a puskaport.

A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma („Honlaptartalom”) a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.