Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az állam kifejezetten jól jár a vagyonkezelő alapítványokkal, nincs azzal semmi gond, hogy kis túlzással lassan szinte minden vagyonkezelő alapítványok tulajdonában lesz Magyarországon.
A vagyonkezelő alapítványok megakadályozzák azt, hogy magyar szereplők külföldre vigyék a vagyonukat
- válaszolta lapunk kérdésére a miniszter a csütörtöki Kormányinfón, az eseményről lapunk percről percre tudósított:
Azért kérdeztünk rá erre, mert lapunk írta meg, hogy megmagyarázhatatlanul sokat kellett rá várni, de csak megszületett Mészáros Lőrinc első vagyonkezelő alapítványa is, amelybe korlátlanul pakolhatja be az elmúlt évtizedekben összegyűjtött vagyonát. A neve: Eternitas Vagyonkezelő Alapítvány. Ez magyarul nagyjából annyit jelent, hogy az örökkévalóság vagy a halhatatlanság vagyonkezelő alapítványa.
Fotó: MTI
Az biztos, hogy a törvényi előírás szerint a vagyonkezelő alapítvány minimális induló tőkéje 600 millió forint, amelyet pénzben vagy egyéb vagyoni eszközben kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani. A vagyont ezt követően a vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma vagy vagyonellenőre irányítja. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora vagyont, hány céget mentett be a vagyonkezelő alapítvány bástyái mögé Mészáros Lőrinc, aki egyedüli kurátor a civil szervezetben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a minimális induló tőkén túl van-e maximális vagyon is, amit egy alapítványba bele lehet pakolni. Vagyis dönthet-e úgy Mészáros Lőrinc, hogy az összes cégét és vagyonát oda becsatornázza.
Nem akarom konkrét személyek konkrét döntéseit kommentálni, de nem tudok felső értékbeli határról. De szerintem a gyakorlatban nem működőképes ez a lehetőség
- mondta a kancelláriát irányító miniszter.
Azzal kapcsolatban, hogy felmerül-e, hogy a vagyonkezelő alapítvány egy adóelkerülési megoldás, Gulyás azt mondta, pont az ellenkezőjét gondolja, szerinte a vagyonkezelők az adóelkerülés kizárását segítik elő. Akiknek ugyanis ilyen nagy vagyonaik vannak, azok szerinte a külföldi formát is választhatnák. A vagyonkezelők éppen a külföldre vitelt akadályozzák meg.
A Mészáros Lőrinc vagyonkezelő alapítványáról szóló cikkünkre reagálva a Forbes írta meg: Mészáros Lőrincnek és családjának becsült vagyonának az értéke 600 milliárd forint körül van. A 2019. januári lapszámban összeállított Forbes-milliárdoslistán került először az első helyre a felcsúti milliárdos, 381,3 milliárd forintos becsült vagyonnal – úgy előzte meg Csányi Sándort, hogy öt évvel korábban még csak nem is szerepelt a neve a leggazdagabbak között, de még egy évvel előtte, 2018-ban is csak a nyolcadik volt. A növekedés üteme ezután lelassult, majd stagnált, Mészáros a 2023-as listán már csak a harmadik helyre fért fel, 436,5 milliárd forintos becsült vagyonnal. Az elmúlt egy évben tehát becslésük szerint több mint 150 milliárd forinttal nőtt a Mészáros-vagyon.
Idén januárban és februárban komplett cikksorozatban mutattuk be, hogy bizonyos körökben szinte már kínosnak számít, ha az embernek nincs egy vagyonkezelő alapítványa. Az kevésbé meglepő, hogy a széles körben ismert milliárdos üzletemberek, mint Csányi Sándor és Hernádi Zsolt, megcsinálta a maga alapítványát, de a NER kevésbé nevezetes, de jelentős pénzek felett diszponáló arcai is gründoltak már maguknak egy ilyen civil szervezetet. Például a győri, a miskolci és a pécsi kaszinónak, valamint a fél dohánypiacnak is ilyen alapítvány lett a végső tulajdonosa.
Kinek pörög a debreceni kaszinó?
Ha már kaszinók, a Kormányinfón arra is rákérdeztünk, hogy mivel a kaszinók koncessziós szerződése Debrecenben és Nyíregyházán lejár a nyáron, várható-e a hosszabbítás.
Nem született még döntés, nem pályázok kaszinókra
- válaszolta Gulyás Gergely.
A válasz alapján úgy tűnik, hogy a budapesti kaszinókkal ellentétben az Orbán-kormánynak nem olyan sürgős a debreceni és a nyíregyházi kaszinók sorsának rendezése. A legtöbb pénzt természetesen a fővárosi egységek termelik, de azért a két vidéki nagyváros nyerőgépei is megbízhatóan szállítják a százmilliós profitokat.
Lapunk írta meg, hogy a debreceni és a nyíregyházi kaszinók koncessziói Szima Gábor cégeihez, a Cívis Grand Casino Kft.-hez és az Onyx Casino Kft.-hez tartoznak az Aranybonusz 2000 Kft.-n keresztül. Az engedélyek azonban 2024 júliusában, illetve augusztusában lejárnak, mégis nagy a csend a hosszabbításról. Ami akár azt is jelentheti, hogy az Orbán-kormány a jövőben már másnak szánja az értékes zsetonokat, vagyis Szima Gábor elveszítheti a kaszinóit.
A 2022-es választások előtt valamiért nagyon fontos volt a budapesti kaszinós koncessziók ügyének rendezése, hiszen kicsit bizonytalan volt, hogy ki szerzi meg a kormányzáshoz szükséges arányú voksot. A kaszinók korábban Andy Vajna érdekeltségébe tartoztak, de halála után a milliárdos bizniszen ketten osztoztak: a fehérvári labdarúgóklubot is tulajdonló Garancsi István és a korábbi londoni nagykövet, jelenleg honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Utóbbi helyére tárcavezetői kinevezését követően Habony Árpád került.
Az LVC Diamond 2015-ben elnyert koncessziói 2024 végén jártak volna le, de egy törvénymódosításnak köszönhetően újra ki lehetett osztani a koncessziókat, ha a korábban megkötött szerződés eredeti időtartamának fele már eltelt. Ez alapján mintegy 3 évvel a 2024-es lejárat előtt, 2021 őszén úgy döntött az Orbán-kormány, hogy a legértékesebb hazai kaszinókat, a Las Vegas családot üzemeltető cég, az LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. 2056-ig megkapja a koncessziós jogot.
