Milliárdok az ingyenes KRESZ-képzésért: megvan, hogy ki gazdagodik a kormány nagy dobásán

Márciusban Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Facebookon jelentette be, hogy idén szeptembertől ingyenesen biztosítják a középiskolásoknak a jogosítványt, beleértve az elméleti és a gyakorlati oktatást is. Később azonban jelentősen árnyalta a képet, így világossá vált, hogy egyelőre szó sincs teljesen ingyenes jogosítványról: szeptembertől a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi oktatás is, pilot jelleggel pedig elkezdik az ingyenes gyakorlati oktatás megszervezését is.

Sejthető volt, hogy az ingyenes KRESZ-oktatás valamilyen online megoldás lehet, az autós oktatásban résztvevők többsége az elméleti részt már nem egy tanteremben ülve, hanem távoktatásban, egy e-learning felületen sajátítja el, a középiskolások esetében is ez tűnt a járható útnak. A Telex korábban arról írt, hogy az e-learning módszerrel történő elméleti oktatásért az autósiskolák átlagosan 30-80 ezer forintot kérnek a tanulóktól attól függően, hogy biztosítanak-e valamilyen kiegészítő szolgáltatást. Az autósiskolák pedig 10-15 ezer forintot fizetnek az E-Titan nevű e-learning rendszert működtető E-Edukáció Zrt.-nek, hogy használhassák a felületüket. 

A Klebelsberg Központ közbeszerzését még épp a tanév előtt, augusztus végén bírálták el: ez megerősítette, hogy a KRESZ-t és az elsősegélynyújtási elméleti anyagot a fiatalok távoktatásban sajátíthatják el, az ehhez szükséges tananyagot és elérést pedig az E-Educatio Zrt. adja, ahogyan a digitális vizsgalebonyolítási környezetet is ők biztosítják a középiskoláknak. A dokumentáció alapján az elsősegélynyújtásnál lesz demonstrációs alkalom is, ahogyan a jelenlegi rendszerben is.

Az ingyenes képzésben a középiskolák és állami szakképző intézmények végzős hallgatói vehetnek részt, közülük is azok, akik legkésőbb 2025. december 31-ig megkezdik az autós tanulmányaikat. A jogosítvány megszerzésének folyamatát legkorábban 16 és fél éves korban lehet elkezdeni az elméleti tanfolyammal, vizsgára leghamarabb 3 hónappal a 17. életév betöltése előtt lehet jelentkezni. A gyakorlati vizsga életkori feltétele a már betöltött 17. életév. Így abban van logika, hogy csak a végzősöknek kínáljanak ilyen lehetőséget. Kérdéseinket elküldtük a Belügyminisztériumnak és a Klebelsberg Központnak, válaszukkal bővítjük cikkünket.

A 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévre évfolyamonként „mintegy 100 ezer fővel” számoltak a Klebelsberg Központnál, a cég ezért nettó 4,6 milliárd forintot kap (a felnőttképzési szolgáltatások után nem kell áfát fizetni), így nagyságrendileg tanulónként 23 ezer forintba kerül majd a jogosítvány első etapja az adófizetőknek tanulónként. Ez durva becslés, hiszen nem lehet tudni, hogy hány fiatal él a lehetőséggel.

Érdekesség, hogy az ajánlattételi hirdetmény augusztus 7-én jelent meg, az ajánlattételi határidő viszont augusztus 16-a volt: bár egy komplex, sokmilliárdos munkáról van szó, nagyvonalúan számolva is csak 9 nap maradt a pályázati anyag összeállítására. A megbízás tervezett kezdete 2024. szeptember 1-je volt, de azt az eljárásban is kikötötték, hogy ez változhat. A befejezés dátumaként 2026. december 31-ét jelölték meg. A tanfolyamokat, illetve azok elérését vélhetően a KRÉTA-ba integrálják, mivel a dokumentáció szerint a tanfolyamot a „tanulmányi rendszereken keresztül” kell biztosítani. Mindez nagy problémát nem jelenthet, a KRÉTA-t fejlesztő cég és az E-Educatio Zrt. tulajdonosi szinten kapcsolódik.

Palkovics László üzlettársánál cseng a kassza

A nyertes E-Educatio Zrt.-nek három részvényese van a cég 2023-ra vonatkozó beszámolója alapján:

• a Nexius Zrt., amelynek végső tulajdonosa Fauszt Zoltán. Az üzletember a Nexiuson keresztül érdekelt a KRÉTA-t fejlesztő SDA Informatikai Zrt.-ben is és a közoktatásban kötelezővé tett rendszert jelenleg is üzemeltető Educational Development Informatikai Vagyonkezelő Zrt.-ben is.
• Az RC Invest Zrt., amelyet a Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány birtokol, a szervezet kuratóriumi tagja egy bizonyos Fauszt András. Az RC Investben korábban tulajdonos volt Farkas Zoltán: a zongoraművész 2015-ben eltűnt, majd 2016-ban a holtteste a Dunából került elő. A hvg mutatta be, hogy a férfi bár papíron a több száz milliós köz- és felsőoktatási informatikai megrendeléseket elnyerő SDA-csoportot tulajdonló RC Invest többségi részvényese volt, valójában napi, filléres gondokkal küzdött. Halála után a cégcsoport nem az örököseié lett: Fauszt Zoltán 2016 májusában levélben értesítette a cégbíróságot, hogy minősített befolyást szerzett az RC Investben. 
• A harmadik részvényes pedig az ePalatábla Vagyonkezelő Zrt., amely 2022-ig Fauszt Zoltáné volt, majd átkerült az e-Palatábla Alapítványhoz, amelynek elnöke egy bizonyos Fauszt András.

Fauszt Zoltán 14 éven át, 2000-től 2014-ig volt Palkovics László üzlettársa az Informin’ Informatikai Tanácsadó Kft.-ben. Palkovics László azelőtt szállt ki, hogy felsőoktatási államtitkárnak nevezték ki. 2016-ban lett miniszter és egészen 2022 novemberéig az is maradt, de Fauszt sem maradt poszt nélkül: 2019 márciusában a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagja lett és egészen 2020 végéig az is maradt. Neve hol tulajdonosként, hol ügyvezetőként bukkant fel az SDA-cégcsoport cégeiben. 

Az SDA-cégbirodalom egyik legismertebb terméke a KRÉTA: a szoftvert 2015-ben a Neptunt is megalkotó SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak, a 2018/2019-es tanév óta pedig minden közoktatási intézményben kötelező használni. Ebből a cégből vált ki 2016 májusában az eKRÉTA Informatikai Zrt., tavaly óta Educational Development Informatikai Vagyonkezelő Zrt. néven működik és továbbra is öntik bele az állami milliárdokat. 2017-ben Palkovics László az RTL Híradónak elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja, de szerinte ennek semmilyen szerepe nem volt a közbeszerzéseknél. Az eKRÉTA Zrt. 2023-as árbevétele 5,18 milliárd, 2022-es bevétele pedig 5,1 millliárd forint volt, a kötelezővé tett rendszer tehát jól jövedelmez.

Hasonló mintázat látszik a Poszeidon iratkezelő rendszernél, amelyet több száz költségvetési szervnél, kötelező jelleggel vezettek be. A Poszeidon fejlesztője SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa a már említett Nexius Zrt.-n keresztül Fauszt Zoltán. Az Átlátszó szerint a a rendszer bevezetése az állami szférában akár 82 milliárd forintba is kerülhet. Júliusban a Magyar Hang mutatta be, hogy egy másik Fauszt-érdekeltség is hatalmasat nyert egy állami, oktatási-informatikai pályázaton: az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ a szakképzés területén keresett pályázókat, akik „zárt rendszerű elektronikus távoktatásban” legalább 75 különböző tananyag megírását, tesztelését vállalják, beleértve a gyakorlati alkalmazás nyomon követését és támogatását is, mintegy 31 hónapos időtartamon belül. A nyertes az ELMS Informatikai Zrt. lett nettó 9,55 milliárd forintos ajánlatával. A cégben ugyancsak a Nexius Zrt.-n keresztül érdekelt Fauszt Zoltán.