A szerdai kormányülés után ezúttal pénteken rendezték a heti kormányzati sajtótájékoztatót, ahol nem volt hiány a témákból. Percről percre közvetítésünk:
Felbontaná a kormány a 23 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót, kiszorítják a politikusokat a sportból – ezek voltak a kormányati bejelentések
Péntek délelőtt tartották a kormányzati tájékoztatót.
Érkeznek a bejelentések
A kormányinfó előtt Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy ez az eddigi egyik legfontosabb kormánytájékoztató.
Új hatóság jön létre
A bejelentés szerint a kormány elfogadta az országos élő környezet felügyeleti hatóság létrehozásáról szóló előterjesztést, ez január elsejétől kezdheti meg a munkát, és környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint állat- és klímavédelmi feladatokat is végez majd.
Iskolakezdési támogatás
Érkezik a jogosultaknak a támogatás második, 50 ezres részlete, utalvány formájában, ezt november 30-ig kapják meg a jogosultak, és egészen jövő márciusig felhasználható majd a meghatározott termékkörökre.
Kamarai hozzájárulás eltörlése
Magyar Péter vette át a szót. Elmondása szerint a kamarai hozzájárulás eltörlésének ügyében sokan megkeresték a kormányt, petíciókkal fordultak hozzájuk, a vállalkozások problémája nem elsősorban a befizetendő összeg volt, hanem az, hogy ezért szinte semmit nem kaptak a cégek. Hozzátette, a kormány kamarai biztost jelöl ki, nagyjából 3 milliárd forintot követelnek vissza, szavai szerint "politikai lerakóhelyekre és bunkósbotokra" nincs szükség, erős kamarákra van.
A hozzájárulás eltörlése mintegy 900 ezer vállalkozásnak jelent segítséget, a kormány a kamarai megtisztulás után nyitott az együttműködésre.
Összeférhetetlenségi szabályok bevezetése a magyar sportban
A tervezett két új jogszabály szerint bevezetik:
- a személyi összeférhetetlenséget
- négyéves sportvezetői kizárást, ha súlyos szabálytalanságot fedeznek fel
Politikai szerepet ellátó személy (például képviselő, miniszter, államtitkár), valamint állami cégek vezetői nem vehetnek részt 500 igazolt főnél nagyobb létszámú sportegyesületek és sportklubok vezetésében, nem lehetnek kuratóriumi tagok, a politikai tisztséget betöltők és állami cégek vezetői ezen titulusuk elvesztése után 4 évig nem vállalhatnak sportegyesületi tisztséget.
Magyar Péter a sportegyesületi tisztségekről már lemondottak közt példaként említette Németh Szilárdot és Semjén Zsoltot, a még pozícióban lévők közt pedig Szijjártó Pétert és Kubatov Gábort.
Vagyonosodási vizsgálatok elindítása
Ezek bevezetése a Tisza régi ígérete volt a miniszterelnök szerint, nemcsak a korábbi képviselőkre és miniszterekre, kormánytagokra vonatkozik majd, hanem a jelenlegi képviselőkre, kormánytagokra is, amennyiben valaki két évet eltölt a tisztségben, automatikusan elindul a vizsgálat, a hozzátartozók vagyonosodását is vizsgálják majd. További részletek korábbi cikkünkben:
Autópálya-koncessziók
Lezajlott az autópálya-koncessziók átvilágítása, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter mutatja be az eredményeket. Magyar Péter szerint mintegy 20 ezer milliárd forint érintett. Kijelentette:
"az MNB-botrány aprópénz ahhoz képest, ami a szerződésekben szerepel."
MKIF-nek adott szerződések
Vitézy Dávid elsőként kijelentette, hogy a kormány érvénytelennek tekinti Lázár János korábbi nyilatkozatát, amellyel lehívta az M6-os autópálya-koncessziós szerződés opcióját, így a kabinet nem adja ki a megbízást az érintett szakaszra.
A magyar autópályák üzemeltetésének nagyjából kétharmadát adták a Szíjj László és Mészáros Lőrinc-féle MKIF-nek, egészen 2057-ig, jelenleg az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az ügyben. A szerződések összege a teljes futamidő alatt nominálisan 23 196 milliárd forint lenne, de Magyar Péter szavai szerint ha nem lett volna kormányváltás, akkor ez az összeg tovább nőtt volna.
Vitézy Dávid az összeg nagyságát érzékeltetve úgy fogalmazott, hogy az érintett koncessziós szerződés a legnagyobb francia koncessziók összegének nyolcszorosára rúg, gyakorlatilag csak az Egyesült Államokban és Indiában találni ehhez hasonló méretű szerződéseket.
Példátlan az ilyen konstrukció
Továbbra is autópálya-koncesszió. Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy „épeszű ország nem ad így koncesszióba valamit”, mivel hangsúlyozta, a logika azt diktálná, hogyha valaki építtet valamit, és a működtetésen keresztül fizeti vissza, például a bevételekből.
Mint mondta, az MKIF esetében azonban nem ez történt: odaadták a teljes hálózat működtetését 35 évre előre rögzített áron. Ez példátlan.
A miniszter szerint a közlekedési tárca korábbi álláspontja is az volt, hogy ilyet nem szabad, az előző kormány mégis ezt tette. A magyar állam egyszerre rendelte meg a fejlesztést, az üzemeltetést, és a meg nem épített sztrádák üzemeltetését is, ezzel átláthatatlan szerződési konstrukciót hoztak létre, a tárcavezető szerint ez önmagában is törvénysértő, minden jogszabályba beleütközik.
Ennyit már kifizettek
A miniszter elmondása szerint az autópálya-koncessziós szerződés megkötése óta eltelt időszakban a magyar állam már nettó 870 milliárd forintot kifizetett az üzemeltetőnek, ha a rendszer jelenlegi formájában működne tovább, akkor a kormánynak 2030-ig nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetnie az autópálya-koncessziós cég felé a meglévő és újonnan épülő szakaszok üzemeltetésére.
Miért jogsértő a szerződés?
A kormány álláspontja szerint már csak a kockázatvállalás elosztása miatt is az, minden pénzügyi és üzemeltetési kockázatot a magyar állam viselt, a szerződés nagy része takarítás és karbantartás, ezeknél semmi sem indokolta a szerződés 35 évre történő kiszervezését, évtizedekre kiszorítva a versenyt. A közbeszerzési minősítésnek sem felelt meg a szerződés, ráadásul a háborúra hivatkozva megemelték a kifizethető összeget, egészen 2057-ig.
Szerződésmódosítások
A miniszter ismertetése szerint az MKIF nem kapott hitelt az összeláncolt koncessziós projektekre, mert azok túl kockázatosak voltak, ezért az előző kormány 2023 áprilisában módosította a szerződést, bevezetve a részleges meghiúsulás fogalmát, hogy kimentse a koncesszort, megengedve a projektek szétválasztását. Vitézy Dávid szerint ez sértette a közbeszerzési versenyszabályokat.
Hasonló módosítás volt az úgynevezett "költségtöbblet-kompenzáció" is, amelynek köszönhetően többet is ki lehetett számláznia a koncesszornak.
Komoly összegről van szó
A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a magyar állam teljes mértékben átvállalta a többletterheket, a kamat- és az építőipari árkülönbözet esetleges többletét is, a kompenzáció mértéke összemérhető a teljes magyar egészségügy éves működtetési költségvetésével. Kiemelte, a 2023-as háborús inflációra hivatkozva a teljes, 2057-ig tartó futamidőre megemelték a koncessziós díjat az MKIF javára, ahelyett, hogy felmondták volna a láthatóan rossz és fenntarthatatlan szerződést.
Az Európai Bizottság és az Állami Számvevőszék is vizsgálja az autópálya-koncessziót.
M1 bővítésének ügye
A miniszterelnök szerint az autópálya-koncessziós szerződés utólagos módosításaival és vitatott költségek elszámolásával több ezermilliárd forinttal növelhették volna az állam terheit.
A kifogások egyik központi eleme az M1-es autópálya M0-s és Bicske közötti szakaszának háromsávosítása. Az eredeti tender alapján ezt a beruházást az államnak kellett volna megvalósítania, később azonban bekerült a koncessziós szerződésbe, versenyeztetés és megfelelő árkontroll nélkül.
Vitézy Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy az M1-esen jelenleg épül az M100-as út elválási csomópontja, miközben magának az M100-as gyorsforgalmi útnak a beruházását Lázár János építési és közlekedési miniszter 2022-ben leállította. Vitézy szerint emiatt egyelőre úgy épül meg a csomópont, hogy az abból kiinduló gyorsforgalmi útnak nincs folytatása.
A tárcavezető emellett a koncessziós szerződés módosításának indoklását is bírálta. Elmondása szerint az állam arra hivatkozott, hogy nincs elegendő forrás új közbeszerzési eljárás kiírására az M1-es bővítésére, ezért a beruházást inkább a meglévő koncessziós konstrukcióba emelték be, több mint ezermilliárd forinttal növelve annak értékét.
Az ismertetett számítások szerint a 2022-ben megkötött alapszerződés becsült pénzügyi hatása 17 299 milliárd forint volt, míg az utólagos módosításokkal és a jövőben lehívható opciókkal együtt ez az összeg mintegy 25 900 milliárd forintra duzzadt.
Miről döntött a kormány az MKIF koncessziójának ügyében?
A szerződés jogsértő és túlárazott, ezért a kormány meg kívánja szüntetni azt, Vitézy Dávid fogja még a mai napon tájékoztatni a koncesszort a megszüntetési szándékról, nem lesz könnyű feladat, de belevágnak - mondta a miniszter.
Magyar Péter kijelentette: a kormány arra az álláspontra jutott, hogy ennek a szerződésnek vége van, a kormány meg fogja védeni a magyar adófizetők pénzét, minden lehetséges eszközt felhasználva, súlyos magyar és uniós jogsértések gyanúja áll fent.
Feljelentéseket tesznek az ügyben, többet is, és a miniszterelnök szerint minden bizonnyal az NVVH is foglalkozik majd az üggyel. A kormányfő hozzátette, a büntetőeljárások során a kár megtérítése enyhítő körülmény.
Jönnek a kérdések
Elsőként a családi pótlék emeléséről kérdezik a miniszterelnököt, aki válaszában emlékeztetett, több ezer milliárdos hiánnyal adták át a költségvetést, a 2027-es költségvetésben lesz benne minden részlet.
Ki lehet az MKIF utódja az üzemeltetésben?
Vitézy Dávid szerint a kormány célja alapvetően az, hogy a Magyar Közút kapja vissza az üzemeltetést, ehhez azonban szükség van a szükséges képességek visszaszerzésére is, például a szakemberekre, járműparkra és eszközökre. Szavaiból kiderült, a kormány reméli, az év végéig megszűnhet a szerződés, nem magyar bíróságok járnak el, de ha az MKIF nem együttműködő, az eljárás évekig elhúzódhat.
Mi történhet a folyamatban lévő MKIF-beruházásokkal?
A kérdésre válaszolva a miniszter úgy fogalmazott, hogy felmondható, megsemmisíthető, és le is zárható a szerződés közös megegyezéssel. Ezek különböző megoldások. Kiemelte, részletes jogi helyzetjelentést kapott a kormány, de ezt stratégiai okokból nem hozzák nyilvánosságra.
Tárgyalás a Norvég Alappal
92 milliárd forint értékben érkezhetnek pénzek a Norvég Alaptól, Orbán Anita tárgyal az ügyben a mai bejelentés szerint. Célterület lehet a társadalmi felzárkóztatás, de a kormány azt kérte, hogy kiemelt fókuszt kapjanak a vízügyi beruházások, a norvég fél nyitott erre, közel van a megállapodás.
Árrésstop kivezetése
A kormány vizsgálja az intézkedés kivezetésének lehetőségeit, valamint a termelők megsegítésének lehetőségeit, folynak az egyeztetések a láncokkal és a termelőkkel.
Budapest anyagi helyzete
Tárgyal a fővárossal és más önkormányzatokkal is a kormány a rendszer lehetséges átalakításáról. Vitézy Dávid és Kármán András pénzügyminiszter találkozott Karácsony Gergely főpolgármesterrel, voltak vitás pontok arról, hogy pontosan mennyi hiányzik a budapesti költségvetésben, szakértői egyeztetések zajlanak a következő hetekben. Létrehozzák újból a Budapesti Közfejlesztések Tanácsát. A miniszter szerint szeretnék elkerülni a folyamatos tűzoltás és kármentés állapotát, erre törekszenek.
Vagyonosodási vizsgálatok kiterjesztése
Magyar Péter szerint nem tartanak EU-s ellenkezésről, de ha szükséges "megvívják a harcokat Brüsszellel". Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások során inkább pont, hogy az átláthatóságot és az áttekinthetőséget hiányolta az Európai Bizottság.
Ki ellen tesz feljelentést a kormány az autópálya-koncesszió ügyében?
Az állami és kedvezményezett oldal is érintett, a feljelentést ismeretlen tettes ellen teszik meg, rendkívül komplex a szerződés, az átvilágításhoz is több hónapon keresztül, óriási jogi kapacitást kellett mozgósítani hozzá. Összetett és bonyolult ügy, kivizsgálása sokáig tart majd.
Vége a tájékoztatónak
Köszönjük a figyelmet!
