A szerdai kormányülés után ezúttal pénteken rendezik a heti kormányzati sajtótájékoztatót, ahol biztosan nem lesz hiány témákból, hiszen a hét fejleménye többek közt a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, a vállalkozások kamarai hozzájárulásának eltörlése, vagy akár a gyermekvédelmi törvénycsomag benyújtása is.
Kiszorítják a politikusokat a sportklubokból – érkeznek Magyar Péter és Vitézy Dávid bejelentései percről percre!
Péntek délelőtt tartják a kormányzati tájékoztatót.
Ennyit már kifizettek
A miniszter elmondása szerint az autópálya-koncessziós szerződés megkötése óta eltelt időszakban a magyar állam már nettó 870 milliárd forintot kifizetett az üzemeltetőnek, ha a rendszer jelenlegi formájában működne tovább, akkor a kormánynak 2030-ig nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetnie az autópálya-koncessziós cég felé a meglévő és újonnan épülő szakaszok üzemeltetésére.
Példátlan az ilyen konstrukció
Továbbra is autópálya-koncesszió. Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy „épeszű ország nem ad így koncesszióba valamit”, mivel hangsúlyozta, a logika azt diktálná, hogy, hogy valaki építtet valamit, és a működtetésen keresztül fizeti vissza, például a bevételekből.
Mint mondta, az MKIF esetében azonban nem ez történt: odaadták a teljes hálózat működtetését 35 évre előre előre rögzített áron. Ez példátlan.
A miniszter szerint a közlekedési tárca korábbi álláspontja is az volt, hogy ilyet nem szabad, az előző kormány mégis ezt tette. A magyar állam egyszerre rendelte meg a fejlesztést, az üzemeltetést, és a meg nem épített sztrádák üzemeltetését is, ezzel átláthatatlan szerződési konstrukciót hoztak létre, a tárcavezető szerint ez önmagában is törvénysértő, minden jogszabályba beleütközik.
MKIF-nek adott szerződések
Vitézy Dávid elsőként kijelentette, hogy a kormány érvénytelennek tekinti Lázár János korábbi nyilatkozatát, amellyel lehívta az M6-os autópálya-koncessziós szerződés opcióját, így a kabinet nem adja ki a megbízást az érintett szakaszra.
A magyar autópályák üzemeltetésének nagyjából kétharmadát adták a Szíjj László és Mészáros Lőrinc-féle MKIF-nek, egészen 2057-ig, jelenleg az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az ügyben. A szerződések összege a teljes futamidő alatt nominálisan 23 196 milliárd forint lenne, de Magyar Péter szavai szerint ha nem lett volna kormányváltás, akkor ez az összeg tovább nőtt volna.
Vitézy Dávid az összeg nagyságát érzékeltetve úgy fogalmazott, hogy az érintett koncessziós szerződés a legnagyobb francia koncessziók összegének nyolcszorosára rúg, gyakorlatilag csak az Egyesült Államokban és Indiában találni ehhez hasonló méretű szerződéseket.
Autópálya-koncessziók
Lezajlott az autópálya-koncessziók átvilágítása, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter mutatja be az eredményeket. Magyar Péter szerint mintegy 20 ezer milliárd forint érintett. Kijelentette:
"az MNB-botrány aprópénz ahhoz képest, ami a szerződésekben szerepel."
Vagyonosodási vizsgálatok elindítása
Ezek bevezetése a Tisza régi ígérete volt a miniszterelnök szerint, nemcsak a korábbi képviselőkre és miniszterekre, kormánytagokra vonatkozik majd, hanem a jelenlegi képviselőkre, kormánytagokra is, amennyiben valaki két évet eltölt a tisztségben, automatikusan elindul a vizsgálat, a hozzátartozók vagyonosodását is vizsgálják majd. További részletek korábbi cikkünkben:
Összeférhetetlenségi szabályok bevezetése a magyar sportban
A tervezett két új jogszabály szerint bevezetik:
- a személyi összeférhetetlenséget
- négy éves sportvezetői kizárás, ha súlyos szabálytalanságot fedeznek fel
Politikai szerepet ellátó személy (például képviselő, miniszter, államtitkár), valamint állami cégek vezetői nem vehetnek részt 500 igazolt főnél nagyobb létszámú sportegyesületek és sportklubok vezetésében, nem lehetnek kuratóriumi tagok, a politikai tisztséget betöltők és állami cégek vezetői ezen titulusuk elvesztése után 4 évig nem vállalhatnak sportegyesületi tisztséget.
Magyar Péter a sportegyesületi tisztségekről már lemondottak közt példaként említette Németh Szilárdot és Semjén Zsoltot, a még pozícióban lévők közt pedig Szijjártó Pétert és Kubatov Gábort.
Kamarai hozzájárulás eltörlése
Magyar Péter vette át a szót. Elmondása szerint a kamarai hozzájárulás eltörlésének ügyében sokan megkeresték a kormányt, petíciókkal fordultak hozzájuk, a vállalkozások problémája nem elsősorban a befizetendő összeg volt, hanem az, hogy ezért szinte semmit nem kaptak a cégek. Hozzátette, a kormány kamarai biztost jelöl ki, nagyjából 3 milliárd forintot követelnek vissza, szavai szerint "politikai lerakóhelyekre és bunkósbotokra" nincs szükség, erős kamarákra van.
A hozzájárulás eltörlése mintegy 900 ezer vállalkozásnak jelent segítséget, a kormány a kamarai megtisztulás után nyitott az együttműködésre.
Iskolakezdési támogatás
Érkezik a jogosultaknak a támogatás második, 50 ezres részlete, utalvány formájában, ezt november 30-ig kapják meg a jogosultak, és egészen jövő márciusig felhasználható majd a meghatározott termékkörökre.
Úl hatóság jön létre
A bejelentés szerint a kormány elfogadta az országos élő környezet felügyeleti hatóság létrehozásáról szóló előterjesztést, ez január elsejétől kezdheti meg a munkát, és környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint állat- és klímavédelmi feladatokat is végez majd.
Érkeznek a bejelentések
A kormányinfó előtt Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy ez az eddigi egyik legfontosabb kormánytájékoztató.
