Az Orbán-kormány ugyan beperelheti az Európai Unió Bíróságát a migrációs büntetés miatt, de a per nyerésére szinte semmi esély sincs, ráadásul az sem írná felül, hogy napi egy millió euró büntetést továbbra is fizetni kell – magyarázta a Népszavának Paul Dermine, az EU jog professzora.
Június 11-én Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a kormány kártérítésért be fogja perelni a bíróságot, amire egyébként még tavaly év végén 600 millió forint ügyvédi költséget is elkülönített a kabinet. A helyzet viszont több szempontból is különös, ugyanis ilyen eljárás még soha nem volt az EU Bíróságának történetében.
Az ügy alapja, hogy továbbra sem hajlandó a magyar kormány végrehajtani a jogerős bírósági ítéletet.
Fotó: Depositphotos
Még 2020-ban vesztette el a pert Magyarország az Európai Unió Bíróságán, mert a menedékkérőkkel szembeni nemzeti szabályok nem feleltek meg az uniós előírásoknak. Mivel a kormány nem hajtotta végre az akkori ítéletet, az Európai Bizottság ismét beperelte hazánkat, és a 2024 júniusában született ítéletben gigabírságot szabott ki a bíróság: 200 millió euró büntetés mellett egy millió euró napi bírságot is kiszabtak, amit egészen addig kell fizetni, amíg Magyarország meg nem változtatja a hazai törvényeket.
Az eltelt egy évben így már 570 millió euró, vagyis közel 230 milliárd forint büntetésél járunk. Törvénymódosítás helyett pedig inkább pereskedne a kabinet.
„Az EU Bíróságot természetesen lehet perelni, mint minden intézményt, amennyiben nem tenne eleget szerződéses kötelezettségeinek” – mondta a lapnak Paul Dermine, aki a brüsszeli ULB egyetemen az EU jog professzora.
Ekkor az EU Törvényszékén – kvázi elsőfokú bíróságon – lehet pert indítani. Ez történhet például munkajogi perben, ahol a bíróság mint munkaadó szerepel. A EU Bíróságának igazságszolgáltatási munkájával kapcsolatban is voltak már kártérítési perek, a kilencvenes évek végén például több olyan per is volt, amit azért indítottak, mert a bíróság túl lassan hozott döntéseket. A károsultak érvelése szerint a perek elhúzódása sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, ezeket a pereket el is vesztette a bíróság és valóban kártérítést kellett fizetniük.
Dermine szerint egy ilyen kártérítési pert indíthatna Magyarország, és még be is fogadhatná a Törvényszék, de szerinte a nullához közelít az esélye, hogy a Törvényszék helyt adna a kormány érvelésének, hiszen a kártérítés megítélésének szigorú kritériumai vannak.
Az Európai Bíróság semmilyen szabályt nem sértett az ítélet meghozásával. Ráadásul egy ilyen per nem irányulhat az ügy újraindítására, ez nem módosíthatja a jogerős ítéletet. Így tehát még elméleti esélye sincs annak, hogy a büntetést valamilyen módon ne kelljen kifizetnie az országnak.
A büntetést az Európai Bizottság egyébként folyamatosan vonja le a Magyarországnak járó egyéb uniós támogatásokból. Összesen már mintegy 167 milliárd forintnyi büntetést hajtottak be, legutóbb május végén érkezett kevesebb pénz, mint ami járna az országnak. Az EU Bíróságának szóvivője úgy nyilatkozott lapunknak, hogy még nem érkezett be a Bíróság hivatalához kereset a magyar kormánytól.
