Magyarország felírta magát a térképre a konzervatív politikai események világában, ugyanis az Alapjogokért Központ mostanra menetrendszerűen megtartja májusban a Konzervatív Politikai Akció Konferenciát (CPAC). Az eredeti amerikai, mostanra különösen a Trump-tábor republikánusainak csúcsrendezvényé vált dzsembori európai kistestvérére ezúttal is érkezett pár érdekes név. Nézzük, kik ők!
Európai barátok és szövetségesek
Orbán Viktor a konferencia fővédnöke évek óta, és csütörtökön nyitóbeszédet is tartott, amelyen elsősorban a világ liberálisait és Brüsszelt ostorozta, valamint beharangozta Robert Fico szlovák kormányfő felszólalását is, aki Orbán szavai szerint a „legkeményebb”. Szavaiban kiemelte, Fico öt lövést kapott – utalva a szlovák miniszterelnök elleni merényletre. Fico a magyar miniszterelnök jó szövetségese és barátja, rendszeresen egyeztetnek személyesen is, Orbán legutóbb április végén járt Pozsonyban, de a magyar és a szlovák kormány több területen is szorosan együttműködik, köztük az uniós energiaszankciók ellen is közösen lépnek fel az országok.
Szintén jó viszonyt ápol a magyar kormánnyal, és a CPAC-re érkezett a korábbi lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki, aki a Harcosok Klubja: Globalisták vs. szuverenitás etapban kapott helyet. Ez a választás annak fényében különösen hat, hogy Morawiecki kormányának egykori tagja, Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettes politikai menedékjogot kapott Magyarországon, miután hazájában több mint tíz különböző bűnügyben vádolták meg.
A volt kormányfő egyebek mellett arról beszélt, hogy Európa belső problémáit kell megoldani, mert szavai szerint „megfojtják a szólásszabadságot, büntetik az innovációt és gyengítik a védelmünket”. Morawiecki szerint a külső problémák rendezése, Oroszország, az illegális migráció, az iszlám világának terjeszkedése vagy Kína ügye csak ezután következhet.
Andrej Babis volt cseh miniszterelnök az ANO pártelnökeként érkezett a CPAC csütörtöki napjára, a Patriótákon belül a magyar kormánypárttal egy pártcsaládon belül ülő erőt képviselő politikus szintén hagyományosan jó viszonyt ápol az Orbán-kormánnyal. Babis ennek megfelelően nem beszélt ki a kórusból, és azt hangoztatta, hogy meg kell menteni Európát Brüsszeltől.
Babis a magyar gazdaságban is szerepet vállal, annak idején például a Telex írta meg, hogy az általa tulajdonolt, de politikai tisztsége miatt egy vagyonkezelőnél parkoltatott kiskunfélegyházi napraforgómag-feldolgozó milliárdos támogatást kapott az Orbán-kormánytól.
Hiányzó amerikai nagy nevek
Bár Orbán nyitóbeszédében külön is hangsúlyozta a jelenlegi magyar és amerikai kormány jó kapcsolatának fontosságát, lapcsoportunk állandó geopolitikai szakértője, Káncz Csaba Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet egy rendkívül érdekes jelenségre, miszerint a korábbi budapesti CPAC-rendezvényekkel szemben idén nem érkezett igazán nagy név az amerikai politikából. Csak példaképpen: 2023-ban még Trump egyik potenciális alelnökjelöltje, Kari Lake is megfordult a rendezvényen.
Az amerikai politikai line-up tehát igen halovány, mindössze két jelenleg is hivatalban lévő kongresszusi képviselő érkezett. Abe Hamadeh egy rendkívül fontos körzetet nyert meg Arizonában azután, hogy Trump hivatalosan is buzdította a kampányát, és az elnök elkötelezett követője.
Az ohiói Warren Davidson nemrég kisebb összetűzésbe keveredett az elnökkel, miután egyike volt annak a két republikánus képviselőnek, aki ellenezte azt a képviselőházon végül nehézkesen átjutó törvényjavaslatot, amely átfogó adó- és költségvetési módosításokat tartalmazott, és amelyet Trump előszeretettel emlegetett „nagy, gyönyörű javaslatként”.
Ugyan a fiskálisan konzervatív Davidson ezen a téren ellentmondott az elnöknek, a MAGA-tábor elkötelezett tagjáról van szó, hiszen nemrég benyújtott egy egészen szürreális törvényjavaslatot, amely kutatási pénzeket költene arra, hogy kivizsgálja az általa Trump-ellenes szindrómának nevezett „betegség” pszichológiai és társadalmi gyökereit.
Trump közösségi médiás guruja
Bár nem képviselő vagy szenátor, külön meg kell említeni Alex Bruesewitz nevét is, Trump Z-generációs tanácsadója nagyban közrejátszott az elnök újraválasztási kampányában. Amellett, hogy rendkívül agresszívan provokálta a republikánus vetélytársakat, kulcsszerepe volt abban, hogy az elnök végigturnézta a fiatalabbak körében nagy elérésű podcastokat és influenszerműsorokat, óriási mértékben Trump mellé állítva különösen a fiatal, fehér férfiakat, akik az egyik legjelentősebb újraválasztó erőnek bizonyultak 2024 novemberében. Bruesewitz csapata áll olyan, milliós követőtáborral rendelkező X-oldalak mögött is, mint a @TeamTrump, vagy a @TrumpWarRoom.
Bruesewitz akár abban is közrejátszhatott, hogy Donald Trump videóüzenetben köszönt be a magyarországi CPAC-re:
@realDonaldTrump , we appreciate your message to #CPACHungary! pic.twitter.com/GfaQbxfqE8
— The Center (@alapjogokert) May 29, 2025
Influenszerek
Az idei CPAC egyik legérdekesebb résztvevője minden bizonnyal Yair Netanjahu, aki a nemrég Magyarországon a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsának ellenére is szívesen látott izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu középső gyereke, jobboldali politikai aktivista, édesapja politikai álláspontjának elkötelezett támogatója. Az ifjabbik Netanjahu 2017 végén a magyar kormányzati kommunikációval szinte tökéletesen megegyező módon a Netanjahu-kormány ellenfeleit Soros György bábjaiként ábrázolta, míg 2024 júliusában megvédte azokat az izraeli katonákat, akiket azért tartóztatott le az ország katonai rendőrsége, mert palesztin foglyok beszámolói szerint brutálisan, egyes esetekben szexuálisan is bántalmazták a fogvatartottakat.
Ahogy fentebb írtuk, bár az amerikai politikai nagyságok ezúttal nagyrészt kihagyták a budapesti CPAC-ot, republikánus influenszerek tekintetében jól áll a rendezvény. Csütörtökön Budapesten adott elő Dave Rubin. Az amerikai politikai kommentátor leginkább a The Rubin Report nevű podcastjáról ismert, pályafutását hagyományos baloldali gondolkodóként kezdte, ám idővel a klasszikus liberális, majd konzervatív értékek felé fordult. A floridai származású Rubin a republikánus elnökjelöltségi harcban kezdetben Ron DeSantis támogatójának bizonyult, 2025-re viszont újból a Trump-táborba sorolt, saját bevallása szerint úgy látja, hogy Trump kulcsszereplő az úgynevezett „woke” ideológiák visszaszorításában, az ő vezetésére van szükség az amerikai hagyományos értékek helyreállításához.
Right wing maniac shaking hand with Hungarian Prime Minister @PM_ViktorOrban. pic.twitter.com/41W6EU9d9F
— Dave Rubin (@RubinReport) May 29, 2025
Rubinnal azonos politikai istállóból érkezett Budapestre Ben Shapiro, az amerikai konzervatívok egyik legnevesebb véleményvezére, aki a csütörtöki program záróakkordjaként Rubinhoz hasonló tematikát vett elő, főleg a nyugati liberalizmust szidta, valamint néhány kedvelt iszlámellenes frázist is puffogtatott. Shapiro egyebek mellett kijelentette,
Magyarország nem hibátlan, de a magyarok legalább próbálnak küzdeni azért, amit mások már elhagytak: a kultúrájukért, a történelmükért és a szabadságukért.
Bár Shapiro az elnökválasztáson Trumpot támogatta, az amerikai elnök vámháborúját korábban kritizálta, az AP által idézett korábbi nyilatkozatában megkérdőjelezte azt, hogy a bevezetett agresszív tarifák jót tennének az amerikai gazdaságnak, vagy hogy alkalmasak lennének a gyártási folyamatok hazahozására.
Amerikai blaszfémia?
Összességében tehát a 2025-ös amerikai előadói kör az elmúlt évekhez képest gyengécskére sikerült, a kampány után nem érezte úgy a Trump-adminisztráció, hogy igazán fontos lenne a legnagyobb neveit küldeni Európába; különösen a vámháború közepén. Ennek fényében különösen kellemetlenül hat az, amire Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, és volt elnöke hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában – ez pedig a magyar miniszterelnök által közzétett „Ha Trump velünk, ki ellenünk?”-mondat. A professzor a miniszterelnöknek címzett megszólalásában így figyelmeztetett:
Miniszterelnök úr, ezt egy hajszál sem választja el az istenkáromlástól (blaszfémia). Törölje, kérem. Ez ugyanis az a „Ha Isten velünk, ki van ellenünk?” (Si Deus pro nobis, quis contra nos?) — a Rákóczi-család híres jelmondatának parafrazeálása (átfogalmazása), és így Trump istenítése. Jóérzésű, magát kereszténynek tartó ember ilyet nem tehet.
Két közutálatnak örvendő volt miniszterelnök
Végül érdemes megemlíteni a rendezvény legfurább vendégeit, ugyanis Budapestre utazott két elképesztően népszerűtlen politikus is: Liz Truss volt brit miniszterelnök, és Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök.
Tony Abbott neve Magyarországon kevésbé ismert, hiszen az ausztrál politika ritkán találkozik a magyarral – a CPAC-ra meghívott politikus 2013 és 2015 közt volt a szigetország elnöke. Abbott már miniszterelnöksége alatt is rendkívül népszerűtlen volt, a klímaváltozás tagadása, szexista megjegyzései, az LMBTQ-közösség elleni megszólalásai, valamint az egészségügy és az oktatás terén hozott megszorításai végül olyannyira ellene fordították a közhangulatot, hogy a liberálisok párton belül leváltották és megbuktatták kormányfőként.
Abbottot ugyanakkor minden bizonnyal nem fogják újból meghívni a CPAC-re, ugyanis megszólalása finoman sem felelt meg a magyar kormány által szívesen közvetített retorikának. Beszédében rendkívül keményen bírálta Kínát, úgy fogalmazott, hogy „ma egy második hidegháborút élünk át, most már a kommunista Kínával szemben.” Ráadásul kiállt Ukrajna támogatása mellett, úgy fogalmazott, „ha Oroszország abbahagyja a háborút, akkor a háborúnak lesz vége, de ha Ukrajna hagyja abba, akkor Ukrajnának lesz vége.”
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Liz Truss egy kétes rekordot tudhat magáénak a brit politikában, ugyanis mindössze 45 napig bírta az Egyesült Királyság miniszterelnökeként, egy azóta elhíresült élő közvetítésben pedig az is kiderült, hogy gyorsabban lemondott székéről, minthogy elfonnyadt volna egy átlagos bolti salátafej. Truss pártja, azaz a brit konzervatívok bukása intő jel lehet minden hosszú ideje hatalmon lévő politikai erő számára, hiszen a választások idejére már annyira ellenük fordult a közhangulat, hogy egy átlagos brit telefonfülkét is megválasztottak volna a korábbi kormánypárt helyére. Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Privátbankár Truss bukása után megjelent jegyzetében így értékelte a magát Margaret Thatcher utódjaként pozicionáló miniszterelnök teljesítményét:
Liz Truss tulajdonképpen teljesíthetett volna rosszabbul is, legalább az nem valószínű, hogy a történelmi hagyományokat követve lecsapnák a fejét.
