Orbán Viktor az állami médiához tartozó Kossuth Rádiónak adott interjút péntek reggel. Az első téma a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépés volt.
A miniszterelnök szerint az elmúlt 25 évben a nemzetközi szervezetek, köztük az ICC, „politikai testületté” váltak, és „szembefordultak a szuverén nemzetállamok önállóságával”. Hangsúlyozta: „Magyarország mindig is félszívvel állt az egész dologhoz.” Bár a statútumot aláírták, a magyar jog részévé sosem tették. Így az ICC döntései jogilag nem érvényesek Magyarországon.
Benjamin Netanjahu jelenleg Magyarországon van, ellene korábban az ICC letartóztatási parancsot adott ki. Netanjahu látogatásával kapcsolatban Orbán három okot említett, amiért nem történt letartóztatás: „nem szokás”, „nem akartuk”, és „nem tudtuk volna”, mivel „nem tettük a magyar jog részévé ezt a nemzetközi szerződést”. Mint fogalmazott: „a miniszterelnök ezer százalékos biztonságban volt Magyarországon.”
Szerinte „Nyugat-Európában minden nap erősödik az antiszemitizmus”, és ezzel szemben Magyarországon „zéró tolerancia van”. Ez ma Európában „kivételnek számít”, mert „nyugaton ma nem lehetne elmondani, hogy ezt bátorítják, eltűrik, elfogadják, együtt élnek vele, mi pedig nem.”
A magyar–izraeli kapcsolatokat barátinak nevezte, „Magyarország számára közvetlen érdek Izrael stabilitása.” Szerinte a közel-keleti konfliktusok, különösen a szíriai háború, közvetlenül hatnak Európára, és így Magyarországra is. A magyar állam minden polgáráért felelősséggel tartozik, „származástól függetlenül is.” Hozzátette: „a mostani kormány meg is teszi” a szükséges lépéseket, és Magyarországon „jelentős számú, elsősorban Budapesten élő zsidó közösség is van”, akiknek „Izrael a másik hazájuk.” Szerinte ők örülnek a jó kétoldalú kapcsolatoknak, „biztonságot látnak benne, talán még büszkeséget is éreznek”. A gazdasági együttműködésről úgy fogalmazott: „jó néhány ezer ember dolgozik Magyarországon” izraeli tulajdonú vagy vegyesvállalati high-tech cégeknél. Emellett katonai együttműködés is zajlik, modern haditechnikai eszközök közös fejlesztésével és vásárlásával.
Fotó: MTI / Fischer Zoltán
Árak letörése, Ukrajna, foglalkoztatás, hajtóvadászat
A miniszterelnök ismertette a kormány 2025-ös évre kitűzött tíz célját is, amelyeket két csoportba osztott: öt gazdasági és öt politikai cél szerepel a programban. Orbán Viktor szerint ezek megvalósításáért személyes felelősséget is vállalt, és úgy fogalmazott: „ezért nevezzük ezt az áttörés évének”.
A gazdasági célok közé sorolta az infláció letörését, az árrésstoppal „több mint 800 terméknek az árát sikerül csökkenteni”. Érkezik „Európa legnagyobb adócsökkentési akcióterve”, amely elsősorban a családokat és az asszonyokat célozza meg. Elindítják a száz gyár programot is, hamarosan közzéteszik az új üzemek listáját. Több mint 1000 milliárd forintot biztosítanak a kis- és középvállalkozások támogatására a Demján Sándor Program keretében. Bevezetik a nyugdíjasoknak szóló élelmiszerár-visszatérítést is idén (az áfa-visszatérítésről van szó).
A politikai célok között szerepel, hogy „Ukrajna Európai Uniós tagságáról megmutassuk az emberek véleményét”, meg akarják szüntetni a „külföldről jövő politikai finanszírozást”, megerősítik a gyermekvédelmet, gazdaságfejlesztési csomagot nyújtanak a kistelepüléseknek, és fokozzák a fellépést a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás ellen, amit Orbán „hajtóvadászatként” jellemzett. Elmondása szerint ezek közül négyet már el is indítottak.
„Ebben az évben, ebben az országban ez a tíz dolog biztosan meg fog történni, mert a kormány azért dolgozik, hogy ez így legyen.”
A gazdasági növekedést negyedéves bontásban 0,8-tól 3,5 százalékig prognosztizálta, hozzátéve: „úgy érzem, hogy ezt meg tudjuk csinálni”.
A foglalkoztatás kapcsán hangsúlyozta: „soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint most”. A roma közösségek munkaerőpiaci integrációját „történelmi eredménynek” nevezte, és célként tűzte ki az 5 millió foglalkoztatott elérését.
Magyarország „békepolitikát folytat”, és támogatja Donald Trump békekezdeményezéseit, míg Nyugat-Európa „háborús tervben gondolkodik”, és „nem örül Trump sikereinek”. Orbán Viktor szerint Magyarország akkor is képes lesz végrehajtani saját gazdasági béketervét, ha az európai közeg nem kedvező: „ezt ellenszélben is meg lehet csinálni”.
A hároméves minimálbér-megállapodásnak is köszönhetően elérték a ezer forintos bruttó havi átlagbért, de „ez még messze van a milliótól”. Az árak letöréséről azt mondta: az élelmiszeráraknál már van eredmény, a szolgáltatásoknál és a banki szektorban még tárgyalnak.
A kábítószer-ellenes fellépésről úgy fogalmazott: „ez egy hajtóvadászat”, amelynek célja a terjesztők elszigetelése és szigorú megbüntetése.
Szóba kerültek a gyülekezési jog módosítása miatti tiltakozásaok is. A Momentum és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a legutóbbi három kedden, egy, majd több budapesti hidat is lezártak.
Orbán Viktor erre úgy reagált: tegnap és tegnapelőtt is foglalkozott a kérdéssel, beadnak egy olyan törvénymódosítást, ami megpróbálja a demonstrációtól távol maradó emberek jogait védeni.
