Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornának vasárnap a Karmelita kolostorban adott évértékelő interjújában.
A két békemisszió szükségességére vonatkozó kérdésre válaszolva a kormányfő azt mondta, ami korábban tiltott téma és politikai célkitűzés volt, arról ma végre értelmesen lehet beszélni. Ennyit elértünk, de ettől még nincs vége a háborúnak – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy január 20-án, az új amerikai elnök hivatalba lépésével „új világ kezdődik”, de addig is a reális célokat érdemes szem előtt tartani, és javasolt is egy karácsonyi tűzszünetet. „Az orosz elnököt – azt hiszem – sikerült is rávennem arra, hogy ezt komolyan fontolja meg, az ukránok, valamilyen rejtélyes okból nem hajlandóak” – közölte, megjegyezve, hogy még nincs itt a karácsony, így ne adjuk fel.
Orbán Viktor beszélt arról, hogy van egy új realitás a frontvonalon: az oroszok törnek előre és a háborút az Európai Unió elvesztette. Ha az európaiak beleugranak a konfliktusba, „saját háborúnak minősítik”, akkor még nagyobb vereség vár ránk. Az az érdekünk, hogy ez kicsi konfliktus legyen – jegyezte meg.
Amerika és az Európai Unió kapcsolatáról szólva kiemelte, hogy nincs szükség semmilyen közvetítésre; lesznek komoly, nagy viták. Ezekben a vitákban kell nekünk, magyaroknak részt venni úgy, hogy először is mi jól járjunk – mondta Orbán Viktor hangsúlyozva: a legfontosabb az, hogy a viták olyan megegyezéssel záruljanak, ami elfogadható Amerikának és Európának is.
A miniszterelnök az Európai Bizottság és Magyarország kapcsolatáról szólva elmondta, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben teljes összehangban vannak a brüsszeliekkel, de vannak ügyek, amelyekben összebékíthetetlenül különböző állásponton vannak. Ezen utóbbiakra példaként említette, hogy a kormány nem engedi, hogy „Magdeburgot csináljanak Magyarországból” azzal, hogy ránk erőltetik a szabályaikat, és be kellene engedni a migránsokat. Ugyanilyen kibékíthetetlen ellentét van genderügyben is – közölte.
Ennek kapcsán a miniszterelnök az európai uniós országokat három csoportba sorolta: a háborút pártolók, a háborút ellenzők – a kormányfő ebben a körben Magyarországot és Szlovákiát említette –, illetve azok, akik azzal folytatnak túlélési taktikát, hogy „nem mondanak semmit”. Kiemelte: „mi túl közel vagyunk a háborúhoz, hogy ne mondjunk semmit”.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Orbán Viktor hozzátette, a radikális háborúpártiak úgy vélekednek, hogy ha több pénzt költöttek volna a háborúra, ha több fegyvert, csapatokat is küldtek volna, akkor azt megnyerték volna, a miniszterelnök viszont erre azt a választ adta, hogy „ez nem a mi háborúnk”, és itt látható a törésvonal, ez az, ami ma a leginkább megosztja az Európai Uniót.
Azt mondta: ma a magyar gazdaság olyan állapotban van, hogy abban a pillanatban, amikor beköszönt a béke, repülőrajtot tud venni. A kormányfő a munkáshitelt, a Demján Sándor Programot, illetve a családi adókedvezmény mértékének megduplázását külön is említette.
Orbán Viktor a gazdasági semlegesség kapcsán túlzásnak nevezte, hogy az megoldaná adott esetben a német gazdaság nehézségei által okozott gondokat, de biztos abban, hogy „a bajból faragni tudunk”. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság korábban túlságosan egyoldalúan a nyugati piacra volt rákötve.
Az év elején kirobbant kegyelmi üggyel kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta: csak kapkodta a fejét, hogy milyen veszteséget kellett elszenvedni azzal, hogy elveszítették Novák Katalint és Varga Juditot, akiknek a korábbi teljesítményét több év megfeszített munkája gyümölcsének nevezte, és a két politikus a világban mindenütt a politika sztárja volt. A miniszterelnök kijelentette: keresztény politikusoktól elvárni lehet a tökéletességet, de méltányosságra kell törekedni, nagy hibákat nagyon, a kis hibákat pedig kicsit kell megbüntetni. „Sebek ugyan maradnak, de meggyógyultunk, és amit túlélsz, az erősebbé tesz” – fogalmazott a kormányfő.
A durvuló közbeszéddel kapcsolatban Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy technológiai váltással tartalmi és technikai értelemben is megváltozik az, ahogy az emberek egymással beszélnek, de ez nem a politika és nem is Magyarország sajátossága, nem magyar fogyatékosság, hanem a szabad közbeszédre épülő nyugati világ problémája. A kormányfő reméli, hogy ezt sikerül majd megoldani.
„A költségvetés, a munkaerőpiac, a munkáltatók és a munkavállalók közötti megállapodás elintézi: jobban fogunk élni 2025-ben, mint 2024-ben” – mondta Orbán Viktor.
(MTI)
