Ez az évente megtartott esemény azon nagyon kevés alkalmak egyike, amikor a magyar sajtó képviselői szabadon kérdezhetnek a miniszterelnöktől – már ha felszólítják őket. Korábban erről főszerkesztőnk is írt, itt elolvashatja:
„Alig várom, hogy a stafétát valaki már kivegye a kezemből” – Orbán Viktor rendkívüli sajtótájékoztatója percről percre
Orbán Viktor szombat reggel fél tizenegykor tartja évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóját a Karmelita kolostorban. A belpolitikai viszonyokat idén a kegyelmi botrány és a Tisza Párt megjelenése alakította át. Kérdés hogy ezekre is kitér-e a kormányfő.
Szóba kerülhetnek a közvélemény-kutatások
Amelyek mást és mást mutatnak.
Az IDEA Intézet november végén, december elején felvett kutatása szerint a Tisza Párt előnye a teljes népesség és a biztos szavazók körében is 6 százalékpontra emelkedett a Fidesz–KNDP-vel szemben:
A kormányközeli Nézőpont Intézet viszont arra jutott, hogy egyértelmű, ki dominál:
Részvétnyilvánítással indít a miniszterelnök
Orbán Viktor részvétét fejezte ki a magdeburgi terrortámadás áldozatainak családjai felé, „és általában a német népnek.”
„Velük vagyunk ebben a sajnos most már menetrendszerűen, szinte minden karácsonykor megtörténő, következő terrortámadásban. Talán úgy illendő, hogy egy-két napot várjunk a politikai következtetések levonásával, hiszen ilyenkor még az együttérzés uralkodik az érzéseinken, és helyes is. Annyit azonban mindenképpen szeretnék mondani, hogy ezek a jelenségek csak azóta léteznek Európában, mióta migrációs válság lett” – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: Magyarország azt a tanulságot tudja ebből levonni, következetesen ki kell tartani amellett, hogy nem szabad megengedni Magyarország átalakulását egy olyan világgá, amelyben ilyesmi megtörténhet.
Az uniós elnökség értékelése, Schengen
Az Európai Tanács héten tartott ülésén is értékelték a magyar elnökséget, egybehangzó elismeréssel – mondta a miniszterelnök. „Egy sikeres elnökségem vagyunk túl. Közösségi médián keresztül a számokat, amelyek az elvégzett munkának a mennyiségét mutatják, azokat mindannyian elérhetik. Több mint ezer tanácskozást tartottunk, rengeteg tanácsülést, elfogadtunk rengeteg dokumentumot” – fogalmazott a kormányfő.
Orán Viktor azt mondta, a minőség lehet politikai vagy bürokratikus, de mikor nyitott politikai kérdések vannak az európai asztalon, akkor az a helyes, ha politikai mgközelítést választunk, mert politikai problémákat nem lehet bürokratikus válaszokkal megoldani, csak politikai eszközökkel és válaszokkal.
„És több ilyen kérdés is volt az asztalon. Az első, az a háború. A háború ügyében az elnökségünknek semmilyen mozgástere nem volt. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban egy súlyos és mély véleménykülönbség uralkodik a tekintetben, hogy mi legyen Európa stratégiája az orosz-ukrán háborúban. Az egyik fél – ők vannak elsöprő többségben, és az ő akaratuk érvényesül jelenleg – azt az álláspontot képviselni, hogy ez a háború Európa háborúja is. Hogy ők mondják, a mi háborunk is. Ebbe a mibe szerencsére bennünket nem értenek bele. Ez egy olyan háború, amiben Európa közvetlenül érintett, ezért részt kell benne venni. A vita csak azon van, hogy hogyan vegyen benne részt. Mit küldjön, mit ne küldjön, mikor küldjön, mennyit küldjön. A másik álláspont a miénk: az nem a mi háborunk. Ez két szláv nép testvérháborúja. Arra kell törekedni, hogy ezt izoláljuk, ne pedig beleugorjunk, és a részvételünkkel fölnagyítsuk, megerősítsük, kiterjesszük. Ez a mi politikánk” – magyarázta a kormányfő.
Orbán Viktor a schengeni övezet bővítéséről beszélt, amelyben Románia és Bulgária végre teljes jogú tagokká váltak. Elmondása szerint ez egy hosszú ideje húzódó, több mint tízéves problémát oldott meg. „A románok és a bolgárok úgy érezték, hogy ők nem azonos, teljességű tagjai az Európai Unió közösségének a többi állammal együtt, hanem a legfontosabb kérdések egyikében, hogy hova mehetsz, hogyan mehetsz, hogy mozoghatsz, ebben egy külön szabály vonatkozik rájuk, nem részei a schengeni térségnek.” Orbán szerint ennek megszüntetése nemcsak a két ország, hanem Magyarország és az európai közösség számára is előnyös.
Nagyon elégedett saját teljesítményükkel a miniszterelnök
Az európai versenyképességről szólva kifejtette, hogy az EU részesedése a világtermelésben és kereskedelemben csökkenő tendenciát mutat. Ennek kezelésére létrejött egy „versenyképességi paktum”, amely konkrét határidőkkel és felelősökkel igyekszik javítani a helyzetet.
„Azt, hogy sikerült, de egyébként alapvetően szerintem balra húzó Európában piacról, tőkéről, befektetésről, hatékonyságról beszélni és egyetértést kialakítani, az szerintem egy komoly teljesítmény” – mondta Orbán Viktor.
Az agrárpolitika kapcsán Orbán kiemelte, hogy már zajlanak az egyeztetések a 2027 utáni uniós költségvetésről és a mezőgazdasági támogatások irányáról. Sikerült közös európai álláspontot kialakítani az agrárium jövőjéről, amit fontos politikai eredménynek nevezett. Hozzátette: „Senki nem fogadott volna a magyar elnökség előtt, hogy a schengeni bővítés megtörténik, hogy egy versenyképességi paktumot össze lehet hozni, hogy az agrárminiszterek ki tudnak alakítani egy közös víziót Európa agráriumának jövőjéről”.
A nagyok szerinte a másik oldalon vannak
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország a békét részesíti előnyben, mivel „a háborús korszakokon Magyarország sohasem nyerhet”, ezért humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, de fegyvert nem szállított és nem is fog. Elmondta, hogy másfél millió ukrán menekült érkezett az országba, közülük jelenleg 80 ezren tartózkodnak itt. Kiemelte: „Most azonban a mi értelmezésünk szerint ezt lezárhatjuk, és eljöhet egy újabb korszak, véget érhet a háború, kezdődhet a béke”.
Orbán Viktor szerint a háború lezárásával megszüntethetők az európai gazdaságot sújtó szankciók, amelyek jelentős inflációt okoztak. Hangsúlyozta, hogy Magyarország célja a szankciók minél szélesebb körű felszámolása, mert ez vezethet gazdasági fellendüléshez. Azonban megjegyezte, hogy ebben a kérdésben Magyarország kisebbségben van, mivel „egy-két országot leszámítva, a nagyok mind a másik oldalon vannak”.
Félhavi nyugdíjjal riogat a kormányfő
Orbán Viktor bírálta az Európai Parlamentben létrejött megállapodást, amely szerinte a háború folytatására és Ukrajna folyamatos finanszírozására irányul. Elmondta, hogy a terv szerint Magyarországnak évente 200 milliárd forintot kellene befizetnie Ukrajna támogatására, ami szerinte félhavi nyugdíjnak felel meg. Hozzátette:
„Szerintünk már régen nem erről kell beszélni, hogy mennyi pénzt tegyünk a háborúba, hanem hogy ezt hogyan zárjuk le és hogyan nyerjük meg a békét.”
Magyarázata szerint új politikai helyzet állt elő Európában, amelyben megjelent „Brüsszel ellenzéke”. Kiemelte, hogy a liberális brüsszeli elit politikájával szemben egy patriotikus ellenzék formálódott, amely új lendületet adhat az európai politikának. Állítása szerint Magyarországot emiatt napi egymillió eurós bírság fenyegeti a határvédelemért, mert nem enged be migránsokat. „Így néz ki az európai helyzet, amiben vagyunk” – zárta gondolatait.
„Olyan dolgok fognak történni, ami korábban még sosem történt”
Orbán Viktor kitért a nemzeti konzultációra is, ami szerinte a kormány politikájának alapját képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a következő évben „olyan dolgok fognak történni, ami korábban még sosem történt.” A fiatalok támogatását hangsúlyozta, például lakbérekhez és lakáskölcsönökhöz nyújtott kedvezményes, munkáltatói hozzájárulással. „Szerintem ez népszerűbb lesz, mint első pillantásra sokan gondolják” – fogalmazott.
Az úgynevezett munkáshitel pedig Orbán szerint „nemcsak a pénz miatt érdekes, hanem mindazt is kifejezi, amit ez a támogatás jelent.”
Baki a minimálbérnél
A gazdaságpolitikában a minimálbér emelése kiemelt fontosságú: három év alatt 40 százalékos növekedést terveznek, amely az első évben 29 százalékos emelést jelent – mondta Orbán Viktor. Ez azonban nincs így.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy 2025-ben nemzetgazdasági jelentőségű beruházásokat adnak át, mint például a BMW gyár és nagy akkumulátorgyárak. Szerinte a magyar ipar jövője az elektromobilitásban rejlik, amely az energia tárolásának és hatékony felhasználásának képességére épül. „Az elektromobilitás lényege nem a mobilitás, hanem az elektro” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország számára ez az irány stratégiai jelentőségű, függetlenül az elektromos autók eladásának aktuális számától.
Zárásként Orbán Viktor elmondta, hogy a reálbérek az idei évben 10 százalékkal nőttek, amit komoly eredménynek tart, és amely szerinte megalapozza a gazdaság további fejlődését. Mindezt nem hasoníltotta össze az inflációval:
Az állami média kérdezhet
Az M1 Híradó a nemzeti konzultációról kérdezte Orbán Viktort, amelyre elvileg 1 millió 252 ezer válasz érkezett. A miniszterelnök kiemelte, hogy ez a harmadik legnépszerűbb konzultáció volt, főként a gazdasági kérdések domináltak. „A kérdések jól megfogalmazottak, a válaszok egyértelműek. Magyarország gazdasági semlegességi pályán kell maradnia, és a háború után új gazdaságpolitikát kell indítani” – mondta.
A minimálbér-emelés kapcsán először tévesen 24 százalékos növekedést említett, amit Gulyás Gergely korrigált és Orbán Viktor helyesbített: „Ez nem 24 százalék, hanem 24 ezer forint.”
Mi történt Bulgáriában?
A Financial Times újságírója a miniszterelnök balkáni látogatásaira kérdezett rá. Orbán Viktor Bulgáriában a gáztranzitról tárgyalt, és megerősítette Magyarország érdeklődését az ottani energiaipari fejlesztések iránt, beleértve egyes vállalatok esetleges felvásárlását. Romániában a miniszterelnök az MVM megállapodásáról és a régiós energetikai beruházásokról beszélt, ugyanakkor elismerte, hogy a román kormány ellenállása és titkosszolgálati aggályok nehezíthetik az együttműködést.
A miniszterelnök magyarázata szerint a magyar háztartások 80-85 százaléka gázalapú, így a kérdés nem csupán ipari jelentőségű. Az ukrán tranzit kiesése esetén alternatív megoldásokra van szükség. A külgazdasági miniszter korábbi javaslata alapján egy új vezetékre lett volna szükség, amit nyugati politikai akadályok miatt nem sikerült megvalósítani. Azonban létrejött egy új gázkorridor, a déli folyosó, amely Bulgárián halad keresztül. A magyar gázellátásban a román import is szerepet kap.
Orbán megerősítette, hogy a MOL részt vesz egy hétpályázós nemzetközi tenderben, ahol az egyetlen EU-s céget képviseli. Az MVM romániai tevékenysége kapcsán elmondta, hogy az E.ON egyik cégének kivásárlása miatt munkacsoportot hoznak létre, hogy a transzparenciát biztosítsák. Románia választási rendszere kapcsán Orbán megjegyezte: „Arra kértem a román miniszterelnököt, hogy minden információt és technológiai tudást osszanak meg velünk, hogy a következő magyar választásoknál elkerüljük az esetleges szabálytalanságokat.”
A román elnökválasztás kapcsán felmerült orosz befolyásról szóló kérdésre Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország minden eszközzel igyekszik biztosítani a választások biztonságát. Az orosz hekkertámadásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar kormány is tisztában van a kiberbiztonság fontosságával.
„Sose fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek...”
Orbán Viktor az ATV újságírójának kérdésére válaszolva beszélt a belpolitikai viták jellegéről és az ellenzékkel kapcsolatos megközelítéséről. Az újságíró felidézte, hogy a miniszterelnök korábban a kötcsei találkozón a politikai és szakpolitikai viták vállalásának fontosságáról beszélt, ugyanakkor arra is rákérdezett, hogy Orbán hajlandó lenne-e vitázni Magyar Péterrel, akit sokan az ellenzék fő kihívójaként emlegetnek. Orbán erre határozottan reagált:
„Sose fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdáik Brüsszelben vannak. A gazdáikkal vitatkozom, nem velük” – mondta Orbán Viktor, aki nem ejtette ki Magyar Péter nevét.
Kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar ellenzéket hosszú évek óta Brüsszelből irányítják, és ez az európai politika része. „Brüsszel kormányváltást akar Magyarországon. Ez nem titok, ott ezt nyíltan kimondják. Az Európai Parlamentben is világosan megmondták, hogy ki az, aki nekik megfelelne Magyarország vezetésére. Ezt én nem a magyar ellenzék, hanem Brüsszel ellen irányuló kihívásként kezelem.”
Az ATV-s újságíró kérdésére, amely Menczer Tamás vitastílusára vonatkozott, Orbán Viktor kifejtette, hogy a politikai vitákban különböző „fegyvernemek” léteznek, a kormány számára a lényeg az ország irányítása és a feladatok megoldása marad, nem pedig a politikai személyeskedés.
Orbán Viktor azt is mondta: az a célja, hogy Brüsszelben győzze le azokat, akik szerinte a magyar kormány megbuktatására törekednek. „Nem itt kell őket legyőzni, hanem Brüsszelben, és ezen dolgozom is” – fogalmazott.
Az ember a zsebkendőjét veszíti el, nem a forrásait
Magyarország nem veszíthet el számára megítélt pénzeket – magyarázta a kormányfő. Elmondta:
„Az ember a zsebkendőjét veszíti el, nem a forrásait. Brüsszelben van a pénzünk, ami a miénk. El akarják venni, mi pedig meg fogjuk védeni.”
Az újságíró arra is rákérdezett, hogy mi lesz azokkal az uniós forrásokkal, amelyek elvesztésének kockázata év végével fennáll, például az egymilliárd eurós kohéziós támogatással. Orbán Viktor ezt azzal hárította el, hogy Magyarország továbbra is jogosult ezekre a pénzekre, és nem engedi, hogy Brüsszel indokolatlanul elvegye azokat. Úgy fogalmazott: „Brüsszel folyamatosan újabb és újabb eszközökkel próbálkozik, de mi megvédjük a magyarok pénzét”.
A kérdés jogállamisági feltételekkel kapcsolatos vonatkozására Orbán kitérően reagált. Szerinte az uniós források visszatartása politikai nyomásgyakorlás eszköze, amelyet Brüsszel azért alkalmaz, hogy a magyar kormány engedményeket tegyen az általa képviselt politikai irányvonalban. „Ez nem a pénzről szól, hanem arról, hogy Brüsszel politikai változásokat akar Magyarországon” – mondta.
Ki a felelős azért, hogy nem nőtt a gazdaság 2024-ben?
Erről kérdezte Orbán Viktort az Index. A miniszterelnök elismerte, hogy 2024-ben nem valósulnak meg a korábban kitűzött célok, de hangsúlyozta: „Ha nem tudtad teljesíteni 24-ben a növekedési célkitűzéseidet, akkor teljesítsd 25-ben. Ez fog történni most”.
Az újságíró arra a kérdésre, hogy fontosabb-e a választások szempontjából a gazdasági fellendülés érzete vagy a tényleges konjunktúra, Orbán határozottan kijelentette, hogy a valós eredmények megelőzik a kommunikációt:
„Először van a konjunktúra, utána beszélünk konjunktúraérzetről. Először teremtsük meg a gazdasági fejlődést, valóban legyen növekedés, utána beszéljünk róla.”
Lesz még ilyen döntés...
A lengyel menedékjogi ügy kapcsán Orbán Viktor az AP kérdésére elmondta, hogy a lengyel PiS-párt egyik korábbi vezetője, Jaroslaw Kaczynski szövetségese, Mariusz Kaminski volt belügyminiszter Magyarországon kért politikai menedékjogot. Magyarország szerinte alapos tanulmányt készített a lengyel helyzetről, amely alapján a menedékjogi kérelmet az illetékes miniszter jóváhagyta.
„Ez egy nemzetközileg ismert jogintézmény, és nem hiszem, hogy ez volt az utolsó ilyen döntés” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország célja a Lengyelországgal való konfliktusok kezelhető szinten tartása.
A NATO védelmi kiadásainak emelésével kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy a GDP 2 százalékának védelmi célokra fordítása is komoly terhet rótt Magyarországra. „Bár vért izzadtunk, de kipréseltük magunkból ezt két százalékot” – fogalmazott. Donald Trump javaslata, amely a védelmi kiadásokat öt százalékra emelné, Orbán Viktor szerint Magyarország gazdaságára nézve szinte kivitelezhetetlen lenne.
„Egy GDP 3 vagy 4 százalékos hadikiadás azt jelenti, hogy nem egyszerűen többet kell beírni egyik rovatba, hanem mindent át kell szervezni” – mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy egy ilyen emelést csak lépcsőzetesen és átlátható módon tart elképzelhetőnek.
Mi lesz a vendégmunkásokkal?
„Az elmúlt napokban felmerült, hogy január elsejétől minden Európán kívülről érkezett vendégmunkást hazaküldenének, és nem hosszabbítanák meg az itt-tartózkodási és munkavállalási lehetőségüket. Korábban azt mondta, hogy a gazdaság fejlődésének egyik akadálya a munkaerőhiány. Mi indokolja ezt a döntést, és miért nem egyeztettek a nagyobb vállalatokkal?” – kérdezte az Euronews.
Orbán Viktor szerint az intézkedések összhangban vannak a korábban elfogadott törvényekkel. Hangsúlyozta, hogy a vendégmunkásrendszert átláthatóan alakították ki, és a szabályozás lényege, hogy csak olyan országokból fogadnak munkavállalókat, amelyekkel Magyarország visszafogadási megállapodást kötött. „Ez az alapja a rendszernek, és ezt már a törvény elfogadásakor is világosan elmondtuk” – fogalmazott.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a munkaerőpiacon továbbra is vannak kihasználatlan tartalékok, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy magyar munkavállalók töltsék be a betöltetlen álláshelyeket. „A nemzetgazdasági miniszter minden évben meghatározza, hogy a betöltetlen álláshelyek közül mennyit lehet vendégmunkásokkal betölteni. Tavaly ez 65 ezer volt, idén 35 ezerre tervezi ezt a számot” – mondta.
Tényleg megfigyelték az OLAF munkatársait?
Az Euronews újságírója az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) munkatársainak állítólagos megfigyeléséről kérdezte Orbán Viktort. Korábban arról jelentek meg hírek, hogy az Információs Hivatal Lázár János irányítása alatt figyelte az OLAF munkatársait, miközben azok Tiborcz István, Orbán Viktor vejének ügyében nyomoztak. A kérdés arra is kitért, hogy a Direkt36 oknyomozó portál szerint a megfigyeléshez maga Orbán Viktor adta a felhatalmazást, és az így szerzett információk később eltűntek az Információs Hivatal iratai közül.
Orbán Viktor erre reagálva pletykának nevezte a felvetéseket.
„Az ilyen állításokkal nem foglalkozom. Magyarországon a nemzetbiztonsági rendszer szigorú szabályok szerint működik, amelyeket a szolgálatok vezetőinek és az illetékes minisztereknek be kell tartaniuk” – mondta.
Hangsúlyozta: nincs tudomása arról, hogy a polgári kormány idején bárki megszegte volna ezeket a szabályokat, és hozzátette, hogy a nemzetbiztonsági műveletek minden esetben a jogszabályok keretein belül történtek.
Az utcaseprő munkája az egyik legfontosabb munka
Orbán Viktor a munkaalapú társadalomról szólva hangsúlyozta, hogy a munka minden formája egyenértékű, és a munka megbecsülése az alapja a magyar gazdaság működésének. Kifejtette: Nyugat-Európában rossz példákat látott arra, hogyan szoktak rá egyes társadalmak arra, hogy alacsonyabb rendűnek vélt munkákat kizárólag vendégmunkásokkal végeztetnek. „Szerintem az utcaseprő munkája az egyik legfontosabb munka. Ha ki van takarítva egy rendelő, egy iskola, az a takarítónő nagyon komoly munkát végzett” – fogalmazott.
Orbán szerint Magyarországnak addig kell saját munkaerejét kihasználnia, amíg csak lehetséges, és csak végső esetben szabad külföldi vendégmunkásokkal betölteni az állásokat.
„Préseljük ki magunkból az utolsó lehetőséget, az utolsó magyar embert is keressük meg, és ismerjük el a munkáját. Így tudjuk a munka becsületét megvédeni.”
„Sosem lehet tudni, egy hölgy fejében éppen melyik úrról van szó”
Az ARD német közszolgálati televízió kérdéseire válaszolva Orbán Viktor először Friedrich Merz, a CDU elnökével való kapcsolatáról és a német-magyar politikai kapcsolatok jövőjéről beszélt. Kifejtette, hogy a CDU-val való együttműködésben lát potenciált, de a Fidesz természetes partnerei inkább a jobboldali és konzervatív pártok, így az AfD is. „A magyar-német kapcsolatok akkor javulhatnak, ha Németországban a politikai légkör is változik” – jegyezte meg.
A Nyugat-Balkánnak nyújtott kedvezményes hitelekkel kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarország számára elemi érdek a térség stabilitása, különösen a migráció megfékezése érdekében. „2015-16-ban, a migráció idején ha Észak-Macedóniában nem lett volna egy erőteljes kormány, akkor az egész migrációs hullám megfékezése szinte lehetetlen lett volna” – mondta. Szerinte az Európai Unió elhanyagolja a térség támogatását, ezért Magyarország lépett, és kedvezményes hitelekkel segíti a stabilitást. Hozzátette: a magyar költségvetés számára ez némi többletkiadást jelent, de ezt biztonsági befektetésnek tartja.
Szexista kijelentés, nyilvánosan
Az ARD újságírója rákérdezett, hogy az Orlen korábbi vezérigazgatója – aki jelenleg Magyarországon tartózkodik – szintén politikai menedékjogot kérhet-e. Orbán Viktor azt mondta:
„Ha ugyanarra az úrra gondolunk, bár sosem lehet tudni, egy hölgy fejében éppen melyik úrról van szó, akkor ő európai parlamenti képviselő jelenleg, így nekünk ezzel nem kell foglalkoznunk.”
A lengyel-magyar kapcsolatokat illetően Orbán hangsúlyozta: a pártkapcsolatok ugyan nehéz helyzetben vannak, de az államközi kapcsolatok fenntartása mindkét ország érdeke. „Lengyelországnak és Magyarországnak vannak olyan közös érdekei, különösen Brüsszelben, amelyeket külön-külön egyikünk sem tudna érvényesíteni, csak együtt” – mondta, hozzátéve, hogy nagy óvatosságot igényel, hogy a pártpolitikai konfliktusok ne terjedjenek át az államközi kapcsolatokra.
Németország nagyobb bajban van?
Friedrich Merz CDU-elnökkel való kapcsolatáról a miniszterelnök azt mondta: nem akarja tovább nehezíteni a leendő német kancellár helyzetét, mivel Németország olyan kihívásokkal néz szembe, amelyekhez képest Magyarország problémái jelentéktelenek.
„Ott van a kereskedelmi háború Kínával, amely egy rossz európai politikának a következménye Németországra nézve, és az olcsó energiára épülő német gazdasági stratégia teljes összeomlása. Az új kancellárnak olyan dimenziókban kell gondolkodnia, amelyekhez képest mi magyarok könnyen kezelhetők vagyunk” – mondta Orbán Viktor.
„Ha az a kérdés, hogy ez 2026-ra elég-e, akkor azt mondom: hol írjam alá?”
Orbán Viktor a forintról elmondta: „A forint egy olyan eszköz, amely a világban zajló változásokra nagyon érzékenyen reagál, és ez sosem jó. Ezek a természetellenes kilengések komoly problémát jelentenek." Hangsúlyozta, hogy bár a nemzeti valuta stabilizálása kihívás, az eurózónához való csatlakozás nem szerepel a lehetséges eszközök között. Véleménye szerint az euró stabilitást hoz, de „lefojtja a növekedést és elveszi a fejlődés lehetőségét". Ezért a nemzeti valuta megtartását és más stabilizációs eszközök használatát javasolja.
A 24.hu kérdései között a békemisszió, a Tisza Párt és a kormányzati épületek is szerepeltek. A békemisszióval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnökével folytatott legutóbbi beszélgetése során még nem tárgyaltak konkrétan békéről, mert az amerikai szabályozás szerint hivatalba lépés előtt nem tárgyalhat, csak beszélgethet. Trump azon kijelentéséről, hogy 24 órán belül békét teremtene Ukrajnában, azt mondta: „Az első 24 órában történő lépések reálisak, de az azonnali béketeremtés még nem.”
Hol írja alá?
A Tisza Párttal kapcsolatos erőviszonyok kapcsán Orbán megjegyezte, hogy az európai parlamenti választások eredményei alapján erős pozícióban van a kormánypárt.
„Ha az a kérdés, hogy ez 2026-ra elég-e, akkor azt mondom: hol írjam alá?”
A kormányzati épületekre és a budai vár újjáépítésére fordított összegekről szólva kiemelte az építészet és a történelem szimbolikus jelentőségét. A Pénzügyminisztérium új épületéről azt mondta: „Ez egy fantasztikus épület, összehasonlítva azzal, amit a komcsi időkben 'szerényítésnek' neveztek". Hangsúlyozta, hogy a budai vár újjáépítése nemcsak esztétikai, hanem önbecsülési kérdés is.
„A nagyság érzésétől fosztottak meg bennünket, amikor hagytuk, hogy a romok között bukdácsoljunk. Ez a nagyság nemcsak a méretben, hanem a gondolatban és az esztétikában testesül meg."
Bár elismerte, hogy vannak fontosabb dolgok, szerinte ez hosszú távon kulcsfontosságú a nemzeti önbecsülés szempontjából.
Költözések
Orbán Viktor arra is kitért, hogy a Pénzügyminisztérium épületét felújították a budai várban, és azt hamarosan a Belügyminisztérium fogja használni, mivel a Belügyminisztérium eredeti épületének rekonstrukciójára nem volt elég forrás. A Belügyminisztérium korábbi épületének sorsát a kormány még vizsgálja, de a miniszterelnök szerint nincs értelme, hogy a Hadügyminisztérium a jelenlegi, üzleti negyedben található helyszínen maradjon. A kormány célja, hogy minden állami intézmény saját tulajdonú épületben működjön, mivel évente mintegy 60 milliárd forintot költenek ingatlanbérlésre, ami szerinte egészségtelen helyzetet eredményez az ingatlanpiacon.
„Én is szeretnék megfelelő pillanatban vásárolni”
Az RTL kérdésére, miszerint a 2025-ös költségvetésben szereplő 397,5 forintos árfolyammal hogyan számolnak, amikor a jelenlegi árfolyam 415 forint körül mozog, valamint hogy mikor érdemes eurót vásárolni a 2025-ös nyaraláshoz, Orbán Viktor a következőket mondta:
„Ha tudja, hogy kit kell megkérdezni az ügyben, hogy mikor kell eurót vásárolni, szóljon nekem is. Én is szeretnék megfelelő pillanatban vásárolni. Biztos nem én vagyok az ember, aki ezt meg tudja önnek mondani.”
Hozzátette, hogy a jegybank feladata az árfolyam stabilitásának megőrzése, és ez a jogkör nem vonható el tőlük: „A jegybankelnököt ilyen szempontból pedig szerintem inkább titoktartás terheli. De hát valahol a jegybank környékén van a tudás.”
Az árfolyam alakulását befolyásoló tényezőkről így fogalmazott: „Hogy milyen hatások állnak össze egy nemzeti valuta árfolyamában, erre szerintem egyetemi adások többségét vagy sokaságát lehet meghallgatni. Nem én vagyok az avatott előadó, de annyit én is tudok, hogy van spekuláció, van a kormány teljesítménye, hát az pénzügyi helyzet, stabilitás, költségvetési hiány, ami mindig visszaad a forintra.”
Kiemelte, hogy a dollár árfolyamának változása kiemelten fontos szerepet játszik:
„Amikor a dollár erősödik, akkor a forint automatikusan gyengül. Nemcsak a forint, minden régiós valuta. És itt most azért nagy dolgok fognak történni. [...] Az új amerikai kormányzat fantasztikus dolgokat csinál a gazdaságpolitikában is. Csak amit én látok abból, csak a nyilvánosan bejelentett tervek alapján, ez nyilvánvaló.”
„A kormányzó párt, köszönöm szépen, éppen kormányoz”
„Magyar Péter különböző közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz fölé, alá, mellé, de legalábbis a közelébe hozta fel a Tisza Pártot. Ön szerint Magyar Péter mit csinál jól, hogy egy viszonylag rövid idő alatt ilyen szintre tudott felkapaszkodni a párt, illetve van-e ebben önnek felelőssége, ön valamit elrontott-e? Magyar Péter azt kéri, hogy a családtagjainak a vagyonyilatkozatát öt évre visszamenőleg hozzák nyilvánosságra. Megteszi ezt?” – kérdezte az RTL.
„Nem látom annak értelmét, hogy Magyarországon a vagyonyilatkozati rendszert öt évre visszamenőleg megváltoztassuk, hiszen az eddigi szabályok szerint működik, és azokat mindenki betartja. Ha van igény új szabályok kialakítására, azt a következő ciklusok során lehet megvitatni, de az éppen hatályos rendszert kell követnünk” – mondta Orbán Viktor.
A Tisza Pártra, illetve a Magyar Péterre vonatkozó kérdésre érdemben nem válaszolt a miniszterelnök:
„Az ön kérdése, hogy mit csinált rosszul a kormány, azzal a kérdéssel váltom ki, hogy mit csinált rosszul az ellenzék. A kormányzó párt, köszönöm szépen, éppen kormányoz. Jó, rosszul. De az, hogy az ellenzéki térfélen mi történik, az nem a kormánypártok dolga, hanem az ellenzéki pártoké. Mit csinálnak, miért hagyták, hogyan, ez legyen az ő világuk, az ő kérdésük, az ő tudásuk. A kormány ettől inkább tartsa magát távol.”
A kormány nem spórol a gyermekeken
Szóba került a gyermekotthonok finanszírozása, erre a miniszterelnök azt mondta:
„Annyi pénzt kell adni a gyermekotthonoknak, hogy a gyerekek Magyarországon elvárható, biztonságos, egészséges és színvonalas étkezést kapjanak. Ennyi pénzt kell adni, és ennek a pénznek rendelkezésre is kell állnia. Ha most nem lenne elegendő, akkor aki felelős, majd nyilván kér többet is. A kormány nem spórol a gyermekeken. Nem volt ez jellemző ránk.”
A Breuerpressé az utolsó kérdezés lehetősége
Orbán Viktor a Breuerpress első kérdésére, amely a közel-keleti békemisszióval és az izraeli túszok helyzetével kapcsolatos volt, kifejtette, hogy Magyarországnak helyzetéhez és súlyához mérten kell fellépnie nemzetközi kérdésekben. Hangsúlyozta, hogy baráti viszonyt ápol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, akikkel mindenről beszél. Ugyanakkor elismerte, hogy a közel-keleti béke megteremtése „nehéz kenyér”. A térség két meghatározó államának gondolkodása és pozíciója jelentősen eltér egymástól, ami bonyolítja a helyzetet. Reményét fejezte ki, hogy Szíria nem válik terrorista állammá.
A második kérdés az ukrán EU-csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól szólt. Orbán Viktor elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság 20 millió ember élelmezésére képes, miközben az ország lakossága 10 millió.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csatlakozása „agyonvágná” a magyar agrárszektort, amely nem tudna versenyezni az alacsonyabb minőségű ukrán gabonával.
Hasonló problémákkal nézne szembe Franciaország is. Megjegyezte, hogy az EU-n belül vannak olyan országok, amelyek profitálnának az ukrán élelmiszer-behozatallal, és velük is meg kell küzdeni.
