A szerkesztőségünknek megküldött közlemény szerint az Országos Kereskedelmi Szövetség visszautasítja a Lázár János építési és közlekedési miniszter által megfogalmazott a kereskedőket érintő – egyébként a Coca Cola termékével kapcsolatban felmerült – általuk teljesen megalapozatlannak ítélt vádakat.
Lázár a Facebookon írt arról, hogy véleménye szerint a „a nagy és gazdag nyugati multicégek, így például a Coca-Cola is nem korrekt módon jár el velünk szemben. Mindez azt a vélelmet erősíti, hogy a külföldi élelmiszeripari cégek szemetet adnak el a magyaroknak.”
Állítása szerint azt olvasta, hogy több mint dupla annyi igazi narancslé van az olaszországi Fantában, mint a hazaiban, az íze és a színe is más.
Fotó: Facebook/Lázár János
Kiemelte, az az állami hivatal, amelyik elfogadja azt a magyarázatot, hogy a gyártó szerint ezek a magyar igények - minden feladatára alkalmatlan, ahogyan az is, aki ezeknek a cégeknek gazsulál néhány újabb befektetésért, akkor, amikor a magyar emberek egészsége a tét.
Lázár János végül hozzátette, az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítani kell. Mint írta,
biztosítani kell, hogy fogyasztóként képesek legyünk nyomon követni az élelmiszerek útját és egységesen kell fellépni a beszállítókat kihasználó, a vásárlókat meg lehúzó kereskedelmi szereplőkkel szemben. A kereskedelem szabad üzleti vállalkozás, de az nem lehet magasabb rendű cél, mint az emberek egészsége.
Nekiugrott a kormány kedvelt ellenlábasainak is, mint írta,
a Spar, a Lidl és az Aldi - leuraltak és letaroltak mindent! A tömegtermékek esetében nem érdekli más őket: minél többet eladni. Ez kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket.
Visszaszólt a szakmai szervezet
Az OKSZ a miniszternek üzenve úgy fogalmazott, a hazai „élelmiszerjog” biztosítja, hogy kizárólag biztonságos élelmiszerek kerüljenek a vásárlók kosarába, a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak, és ne vezessék őket félre a forgalmazott élelmiszerek összetételét és jellemzőit illetően. Az élelmiszeripari gyártóknak, feldolgozóknak jogukban áll a termékeik összetételét módosítani, hogy azok megfeleljenek például a nemzeti jogszabályoknak, a helyi fogyasztói preferenciáknak vagy a földrajzi és/vagy szezonális elérhetőségből eredő különbségeknek mindaddig, amíg betartják az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályok valamennyi előírását.
A gyártók nem téveszthetik meg a fogyasztót azt állítva, hogy azt azonos márkajelzés alatt előállított élelmiszerek mindenben azonosak más uniós országban forgalomba hozott termékkel, amikor ez nem igaz, mert például összetételükben különbözőek – tette hozzá az OKSZ.
Mint írták, akkor beszélhetünk tehát „kettős minőségről”, ha egy Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer és legalább egy másik tagállamban forgalomba hozott élelmiszer bár megegyeznek (azonosak), de összetételük vagy jellemzőik jelentősen eltérnek egymástól és ezeket a jelentős eltéréseket „jogszerű és objektív okok” nem indokolják. Így nem beszélhetünk kettős minőségről, ha a termékek közötti jelentős eltérés jogszerű és objektív okokkal magyarázható, például nálunk a taurin felhasználás különadó alá esik vagy a cukornád felhasználása kiváltható, de amennyiben igazolható, a hazai ízpreferencia is figyelembe vehető. Amennyiben felmerül a „kettős minőség gyanúja”, úgy az csak érintettek bevonásával történő összetett vizsgálatok eredményeként kerülhet megállapításra.
Indokolatlan
Az OKSZ szerint a posztban megnevezett kereskedelmi vállalatok megszólítása teljesen érthetetlen és indokolatlan, hiszen a „kettős minőséggel” kapcsolatban hírbe hozott gyártói márkát a kis alapterületű falusi bolttól kezdve a hipermarketekig az egész országban értékesítik. A forgalmazott termékek minőségével kapcsolatban megfogalmazott általánosítást a szövetség kellő tisztelettel, de egyúttal határozottan visszautasítja, hiszen az érintett tagvállalatok folyamatosan arra törekednek, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a vásárlói elvárások figyelembevételével értékesítsék az élelmiszer termékeket a fogyasztók megelégedésére.
