Esther Martínez-González, a Reclaim nevű brüsszeli emberjogi szervezet igazgatója szerint Magyarországnak és az Európai Bizottságnak (EB) is üzen az a 16 ország, amely csatlakozott a szuverenitásvédelmi törvény miatt indított perhez, a szakember erről a Népszavának beszélt.
Az Európai Unió Bíróságán zajló eljárást az Európai Bizottság kezdeményezte, mert álláspontja szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény sérti az uniós jogot. Az ügyben az Európai Parlament is az EB oldalára állt, és február 27-éig összesen 16 ország, köztük Németország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Írország, Spanyolország és Portugália jelezte részvételét. A nem EU-tagállam Norvégia is csatlakozott, amely az Európai Gazdasági Térség tagjaként vehet részt ilyen ügyekben.
Martínez-González szerint a tagállamok nem csupán jogi segítséget nyújtanak, hanem nyomást is gyakorolnak az Európai Bizottságra, amely gyakran elkerülné a konfrontációt a tagállamokkal.
„A per arról is egy nyilatkozat, hogy autoriter vezetőknek nincs helye az EU-ban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szervezete aktívan kampányolt azért, hogy minél több tagállam bekapcsolódjon az ügybe.
Fotó: Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A cikk szerint a magyar kormány azzal indokolja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását, hogy az az országot érő külső beavatkozás ellen védene, azonban a hivatal eddig főként civilek és a független sajtó ellen indított vizsgálatokat. Az elmúlt hetekben a kormány jelezte, hogy a hivatal jogköreit tovább bővítené.
„Orbán nem fog a bírósági döntésre várni a civilek elleni támadással. Ha megengedik, hogy lebontsa a demokráciát, akkor az ítélet már túl késő lesz” – jelentette ki Martínez-González.
A szakértő szerint az EU-nak biztosítania kellene, hogy Magyarország ne kapja meg a befagyasztott uniós pénzeket, amíg a Szuverenitásvédelmi Hivatal működik, és a tagállamoknak az évek óta egy helyben álló hetes cikkelyes eljárásban is előre kellene lépniük.
A Népszava emlékeztetett arra is, hogy korábban 15 tagállam támogatta az Európai Bizottság keresetét egy másik magyar jogszabállyal, a gyermekvédelminek nevezett homofób törvénnyel kapcsolatban, amelynek bírósági értékelése még tart.
