Története egyik legszorosabb választására készül az Orbán Viktor vezette Fidesz. A kormányfő és pártja 2010 óta sorozatban aratott kétharmados győzelmeket, most azonban a Reuters szerint először szembesülhetnek igazán kiélezett versennyel.
A nemzetközi hírügynökség áttekintése szerint Orbán 16 éves kormányzása alatt Magyarország politikai intézményrendszere, társadalmi berendezkedése és külpolitikai iránya is jelentősen átalakult, miközben a kormányt rendszeres nemzetközi kritikák érték a demokratikus intézmények, a sajtószabadság és az LMBTQ-jogok helyzete miatt.
Több száz törvény kétharmaddal
A 2010-es kétharmados parlamenti többség birtokában a Fidesz 2011-ben új alkotmányt fogadott el, és több száz törvényt módosított, csak az Alaptörvényt tizenhárom alkalommal. A Reuters szerint a kormány első ciklusában több száz bírót küldtek nyugdíjba olyan szabályok alapján, amelyeket az Európai Unió később jogsértőnek minősített. Később az Alkotmánybíróság ugyan több rendelkezést megsemmisített, de a rendszer átalakítása folytatódott.
A választási rendszer módosításai – például a választókerületek átrajzolása és a határon túli magyarok szavazati jogának kiterjesztése – a kritikusok szerint a Fidesz politikai előnyét erősítették. Ehhez hozzájárulhatott az is a portál szerint, hogy több kulcsintézmény élére a kormányhoz lojális szereplők kerültek.
A terjedelmes cikk kiemeli, hogy a kormány 2022 óta gyakran rendeleti úton kormányoz, amit a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be.
Civil szervezetek és felsőoktatás
A kormány több nem kormányzati szervezet működését szigorította, és jelentős változásokat hajtott végre az akadémiai szférában is. Ennek következményeként a Soros György által alapított Open Society Foundations 2018-ban bezárta budapesti irodáját, míg a Közép-európai Egyetem 2019-ben Bécsbe költözött.
A kabinet azonban elutasítja a kritikákat, és azt hangsúlyozza, hogy minden változás mögött választói felhatalmazás áll.
Konzervatív társadalompolitika és migráció
Orbán Viktor politikáját a Reuters szerint erőteljesen meghatározza a nemzeti és konzervatív identitáspolitika. A kormányfő a bevándorlást következetesen elutasítja, és a 2015-ös migrációs válság után kerítést építtetett a déli határon, valamint szigorú menekültügyi szabályokat vezetett be.
Fotó: Facebook
Média és közélet
A Reuters szerint az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakult a magyar médiapiac is. A kritikusok szerint a kormány befolyása megerősödött az állami médiában, amely így sok esetben kormányzati álláspontot közvetít.
A hirdetési piac átrendeződése és a kormányközeli tulajdonosok térnyerése több független médium helyzetét is nehezítette, több sajtótermék megszűnt vagy tulajdonost váltott.
A kormány szerint ugyanakkor a médiapiac sokszínű, és a változások a gazdasági racionalitás eredményei.
A keleti nyitás és a gazdaságpolitika
Orbán Viktor külpolitikáját az „keleti nyitás” stratégia jellemzi, amely a Reuters szerint egyszerre erősítette a kínai és orosz gazdasági jelenlétet Magyarországon, miközben az ország továbbra is az Európai Unió és a NATO tagja maradt.
Fotó: Facebook
A 2010-es években a kormány jelentősen csökkentette az államháztartási hiányt és az államadósságot, 2013-ban visszafizette az IMF-hitelt. A pandémia azonban megfordította ezt a trendet, és az utóbbi években ismét nőtt a költségvetési hiány.
A különadók – például a bankokra, telekommunikációs és energetikai cégekre kivetett terhek – megerősítették az állami bevételeket, de feszültséget is generáltak az Európai Unióval. A Reuters szerint a gazdaság az utóbbi három évben stagnált az országban.
