Rózsa András: három dolog kell egy kerület fejlődéséhez

2024-ben Ön ellenzéki jelöltként győzte le a regnáló ellenzéki polgármestert úgy, hogy fideszes jelölt is indult. Ellenzékváltásról beszélhetünk Zuglóban?

Bizonyos értelemben igen. De én úgy fogalmaznék: a nagypolitikát váltottuk le egy helyi, lokálpatrióta politikára.

Mi a különbség az előző, Horváth Csaba-féle városvezetés, illetve az Ön városvezetése között?

A Horváth Csaba nevével fémjelzett városvezetés mögött nagypolitikai erőviszonyok is megbújtak, és a volt országgyűlési szocialista országgyűlési képviselő, Tóth Csaba igen komoly és közvetlen irányítást gyakorolt a politikai ügyekre. Ők nem a helyiek érdekeit képviselték. Ők üzleti, hatalmi okokból voltak itt.

Ellentétben velem – én azért vagyok itt, mert több mint 30 éve itt élek, a kerületben, és én megéltem azt az időszakot a kilencvenes években, amikor Zugló egy elit kerület, egy „bezzeg” kerület, Pest Rózsadombja volt.

Én itt nőttem fel, emlékszem, hogy nyugodtan lehetett biciklizni, sportolni, sétálni, mert tisztaság volt, rend és nyugalom. A kerület most már egy jó másfél évtizede lecsúszott és lemaradt a többi szomszédos kerülethez képest közterületi fejlesztésekben, városüzemeltetési szervezésben, működésben, egyszerűen nem volt stratégia, hanem politikai aktorok és gazdasági érdekek mentén működött a kerület.

A többi kerületben nem voltak ilyen várospolitikusok?

Természetesen máshol is vannak rossz példák. Elég pikáns például, hogy az egyik kerületnek a polgármestere tényleg börtönben van, és így próbálnak működni. Itt látszik, hogy mi a különbség a nagypolitika meg egy helyi, lokálpatrióta erő között. Tehát ha egy helyi egyesület vagy akár lokálpatrióták adnak egy képviselő-testületi többséget, ott nem fognak kiállni egy ilyen helyzetben – szerintem politikai utasításra –, hogy márpedig ki kell tartani a börtönben lévő polgármester mellett. De azt látom, hogy más kerületekben nagyon tudatosan kezdtek el építkezni.

Persze azok a jól prosperáló kerületek, ahol vagy stabil, vagy tényleg lokálpatrióta vezetés van, tehát tényleg olyan polgármester van, aki nagyon akarja fejleszteni és jobbá tenni a kerületét, sőt adott esetben ott is él.

Én itt élő ember vagyok. Ha látok valahol egy teli kukát vagy egy felborult padot, akkor nekem az szúrja a szememet. Amikor látom, hogy Facebook-csoportokba a lakosok beírnak, hogy valahol a gallyazás után ott rohadnak a gallyak, nem vitték el őket, mert elfelejtették vagy valami fennakadás van, akkor már írom az e-mailt, hogy teendő van.

Ezek szép lokálpatrióta apróságok, de egy kerület vezetése ennél többet kíván.

Zuglónak nem volt valódi stratégiája az elmúlt években. A kötelező gazdasági programok persze elkészültek, ám településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési stratégiája nem volt a kerületnek. És ez látszik az építészeti problémákon is, mert nagyon-nagyon szabadjára engedték az építészeti projekteket, hiszen nyilván ebben is pénz volt. Most mi azzal készülünk, hogy egyrészt 2027-től új építési szabályzatot alkotunk, másrészt pedig végre egy integrált településfejlesztési stratégia alapján szeretnénk fejleszteni a kerületünket. Zugló az elmúlt években lemaradt, igen. Azt gondolom, hogy ez a vezetésnek is betudható, meg annak, hogy a nagypolitika túlságosan gyakran nyúlt bele a helyi ügyekbe, és nem a helyi érdekeket képviselte.

A három feltétel

Mi kellett volna a fejlesztések megvalósításához? Nem volt meg a szükséges forrás?

Nem csak pénz kérdése a fejlesztés. Ahhoz, hogy valamit átvigyünk, három dolog kell.

Nyilvánvalóan kell a forrás, kell a politikai akarat, egyetértés, testületi többség, és emellett kell a hivatal, az apparátus, a szakemberek támogatása. Ha a háromból az egyik nincs meg, akkor már elakad.

És itt ilyen politikai játszmák mentek, hogy a szocik, Horváth Csabáék megszállták a városgazdálkodási céget, és ha valami olyasmi ment át a képviselő-testületen, amit ők nem akartak, vagy éppen nem volt benne érdekük, akkor azt szépen szabotálták.

Tehát hiába volt meg a polgármester, a képviselő-testület, a pénzügyi forrás?

A képviselő-testületben is volt elég sok embere Tóth Csabának, tehát tudott blokkolni politikai erőterjesztéseket.

És a pénz megvolt? Vagy meg lett volna?

A források szerintem olyannyira meg lettek volna, hogy ez nagyon komoly konfliktushoz vezetett. A 2023-as költségvetésnél nagyon nehezen kiizzadt az önkormányzat körülbelül 870 millió forintot fejlesztésekre. Tétre, helyre, befutóra, sorra meg volt adva, hogy mire fogjuk ezeket költeni. Komoly politikai egyeztetések zajlottak minden egyéni képviselővel, a frakciókkal, hogy ki mit akar megvalósítani. 2023 februárjában egy olyan költségvetés lett elfogadva, hogy a pénz a számlán volt, tehát megvolt a forrás rá, megvolt a politikai egység, megvolt a politikai akarat is, de nem valósult meg. Na most, ha megvan a pénz, megvan a politikai egység, akkor csak egy dolog hiányzik, amiért valami nem valósulhat meg: az apparátus. Ezek a fejlesztések el lettek szabotálva, hiszen miután Tóth Csaba itt elvesztette az ellenzéki előválasztást, már csak ártani akart, már csak azt akarta, hogy itt minden rosszabb legyen.

Ön azt ígérte, hogy az átvilágítások megindulnak. Az Ön fő politikai támogatójának, Hadházy Ákosnak is az átvilágítások, az elszámoltatás van a zászlajára tűzve.

Én úgy mondanám, hogy következmények nélküliség. A Momentumnak is ez az egyik alapelve, hogy nincs következmények nélküliség, és ahhoz, hogy a korrupciót felszámoljuk, ahhoz kell, hogy legyen következménye azoknak a dolgoknak, amik itt történtek. És mi ezért mindent meg is fogunk tenni.

Konkrétan milyen dolgokról van szó?

Már több ügyben tettünk feljelentést. Például a városgazdálkodási cégnél korábban egy vizsgálati anyag megállapított olyan hiányosságokat, amik nagyon gyanúsak, itt négy ügyben született feljelentés. Végigcsináltunk egy belső vizsgálatot a parkolócégnél, ott kisebb megállapítások születtek De most már több önkormányzati cégnél is zajlanak átvilágítások, ezeknek még nincsenek meg az eredményei. Én tartok tőle, hogy lesznek még feljelentések, mert fognak még anomáliák előkerülni. Konkrét példa a közbeszerzési szabályzat, illetve a közbeszerzési törvény szellemiségének a megkerülése: 49 millió 900 ezer forintra vagy 49 millió 990 ezer forintra írták ki a vásárlást, tehát szándékosan meg akarták kerülni a közbeszerzést. És láttunk olyan megrendeléseket is, amiknél a teljesítési igazolások vélelmezhetően nem voltak valósak. Tehát itt egyszerűen gazdasági károkozás van.

Ezek mekkora károkat okoztak Zuglónak?

Amivel kapcsolatban eddig feljelentést tettünk, az több százmillió forint. Amire a jövőben teszünk feljelentést, az szintén ez a nagyságrend. Összességében biztos, hogy milliárdos összegekről beszélünk.

És mekkora Zugló költségvetése?

Zugló költségvetése körülbelül 55 milliárd forintos mérlegfőösszeggel megy, és ennek nagyjából a 10 százalékát vonta el a kormány „a szolidaritási hozzájárulással”, összesen 5,3 milliárd forintot. Ugye az volt a mondás, hogy a gazdagabb, jól menő önkormányzatoktól elvesznek, és odaadják a szegényebb, hátrányosabb önkormányzatoknak. És ezzel a típusú szolidaritással nekünk nem lenne bajunk. Itt két probléma van. Az egyik, hogy az nem szolidaritás, amikor már nekünk is gondot okoz: nem a többletet viszik el, hanem a működésből vonnak el, és ezt érezzük. A másik pedig, hogy nem látjuk, mi lett az eredménye ennek. Tehát én szívesen kiállnék, és azt mondanám a zuglóiaknak, hogy tőlünk 2021 óta elvettek 16,7 milliárd forintot, de semmi gond, mert Sajószentpéteren, Alsózsolcán vagy Felsőmocsoládon legalább épült egy postaépület vagy egy háziorvosi rendelő, azoknak az embereknek segítettünk, és erre büszkék lehetünk, de nem tudok kiállni, és ezt mondani. Az látszik, hogy ezt a pénzt, ezt egyszerűen a kormány kivonta az önkormányzati finanszírozásból.

Zuglónak van egyébként – nevezzük így – agglomerációja?

Zuglónak az elhelyezkedése nagyon speciális a kerületek között, mert nekünk a kerület nyugati vége az a belváros, a keleti oldala az pedig már egy kicsit vidékies, kertvárosias rész. A kettő között meg ugye vannak polgári házak, panelek, tehát nálunk minden van ilyen szempontból. És a XV. kerületből, a XVI. kerületből, illetve Gödöllő irányából, a főváros agglomerációjából nagyon nagy gépjárműforgalom megy keresztül a kerületen. Tehát nekünk valójában az segítene, hogyha a tömegközlekedést tudnák fejleszteni. Ami Zuglónak nagyon hiányzik, az a 4-es metró, aminek a Szentmihályi útig kellene mennie. Ha ott egy lehajtót csinálnának az M3-as irányából, meg egy nagyon nagy P+R parkolót, akkor lényegében a kelet-pesti autóforgalomnak szerintem 20-30 százaléka megszűnne. Ám általánosságban azt látom, hogy Zugló mostohagyerek, tehát itt csak a kormánynak kedves fejlesztések meg projektek mennek, más semmi.

Bosnyák tér: többfunkciós városközpont helyett gigantikus kormányzati negyed

Éppen Zuglóban van a két nagy kormányzati beruházás, a Bosnyák téri, valamint az Ajtósi Dürer sori kormányzati irodaházak. Ez a két nagyberuházás hogyan hat Zuglóra? Önök örülnek, vagy bosszankodnak?

Az Ajtósi Dürer sor miatt azért nem vagyunk boldogok, mert az egy dolog, hogy építészetileg nagyon nem illik a környezetbe, de nagyon megnehezíti annak a villanegyednek az életét is. A Bosnyák tér az más szempontból még rosszabb. A Bosnyák téri beruházással eddig a kerület rosszul járt, de nagyon.

Annak idején, amikor ezt az egész projektet a képviselő-testület elé hozták, arról volt szó, hogy lesz mellette egy önkormányzati városközpont is, egy felújított piac, az önkormányzat, a hivatal épülete is átkerül egy modern épületbe, sőt épült volna egy új szakrendelő.

Engem például utóbbi győzött meg a projektről annak idején. Ehhez képest egyrészt a szolidaritási adó elvonta a fedezetet, másrészt pedig megváltoztatták a projektet, és irodaházakat kezdtek el nagyobb mértékben építeni.

Ezzel önmagában nem lenne baj, mert az hozna például adóbevételt a kerületnek, de így, hogy az állam a vevő, és az állam lesz a tulajdonos is, egy forint adóbevételünk nem lesz az irodákból. Pedig annak idején, amikor még ennek a városközpontnak a pénzügyi konstrukcióját néztük, bele volt tervezve, hogy majd a projektből lesz olyan 5-600 millió éves építményadó-bevételünk, ebből tudjuk majd finanszírozni ezt a projektet. Na, most ez is eltűnt, és Zuglónak egyelőre semmilyen megállapodása nincs az építtetővel. Az előző ciklusban odáig sem jutottunk el, hogy az elődöm a testület elé terjesztett volna egy elfogadható vagy elutasítható területrendezési szerződéstervezetet. Csakhogy a Bayer Construct úgy állapodott meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV), hogy az előleget kifizeti neki, és a további folyósításhoz kötelességük területrendezési szerződést kötnie az önkormányzattal. Én tartok tőle, hogy ez a klauzula időközben eltűnt az MNV-s megállapodásból. Én jelenleg tárgyalásban vagyok a kivitelezővel, mivel azután, hogy felesküdtem polgármesternek, azonnal kerestem őket és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt is, jelezve, hogy mi szeretnénk egyeztetni, nehogy arra hivatkozhassanak, hogy miattuk ellehetetlenült ez a megállapodás. A mi álláspontunk szerint egyébként sokkal több pénzt kellene fizetniük a kerület számára. Nekik nem pont ez volt az álláspontjuk, úgyhogy egyelőre még keressük a közös nevezőt. A másik probléma, hogy borzasztóan túlépítették.

Tehát a kerületi építési szabályzatot megkerülve nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítették, így körülbelül kétszer akkorát és kétszer annyit építettek oda, mint a kerületi szabályozás ezt egyébként engedett volna. És ezért sem adtak még kompenzációt.

A harmadik pedig az a közlekedési terhelés, ami érni fogja a Bosnyák tér környékét, az várhatóan nagyon jelentős lesz, és nincs rá megoldásunk egyelőre.

Nagytakarítás

Maradjunk még a fejlesztéseknél, hiszen Rákosrendező ügye országosan is nagy vihart kavart. Mikor indulhat a rendbetétel?

Az ottani házakból meg lakásokból, tudomásom szerint, még nem fejezték be az átköltöztetéseket. Most borzasztó állapotok uralkodnak ott, mert a MÁV, illetve a minisztérium megkapta az ukázt, hogy ki kell üríteni, ezért elkezdték nagy tempóban kiköltöztetni az embereket. Persze felütötte a fejét a fosztogatás, betörések, tehát a közbiztonság az, ami ott leromlott. Emellett jelenleg több, korábban cégeknek bérleményként kiadott részt is ipari mértékű hulladéklerakónak használnak, tehát konkrétan teherautóval odamennek és a sittet lehelyezik. Most, hogy a közelmúltban végre tulajdonba lépett a Fővárosi Önkormányzat, most fogunk tudni hatékonyabban fellépni. Én hamarosan meg is keresem ezügyben Karácsony Gergelyt, hogy lezárjuk a területeket, és ezzel legalább azt meggátoljuk, hogy még több illegális hulladéklerakás legyen.

A takarítás hogyan fog kinézni?

Tudomásom szerint a MÁV-nak ki kell jelölnie az üzemi területeket, meg azokat, amik az ő üzemi működéséhez deponált eszközök, tárgyak. Megjegyzem, a hulladéktörvény az nagyon-nagyon vacak. Röviden: ha valaki a saját telkén tárol valamit, amiről azt mondja, hogy az nem hulladék, akkor az nem hulladék.

Tehát ha a MÁV azt mondja, hogy igen, ezek a vasúti talpfák neki nem hulladékok, hanem eszközök, és ezeket itt tárolja, akkor nem hulladék. Ha ott sitt van lerakva, akkor is mondhatja azt, hogy azt újra akarja hasznosítani, tehát nem hulladék.

Vagyis először a MÁV-val kell megjegyezni, hogy mi az, ami az ő üzemi területük, mit hogyan fognak használni, és akkor utána indulhat majd el a hulladékeltávolítás. De ott vannak elhelyezve például az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok romjai is, a különböző betonelemek. De úgy van ott a sittje, hogy nem lehet már látni, ugyanis benőtte egy erdő. Szóval ez egy olyan mértékű munka, hogy ezt nem lehet elvégezni egyben. És van nagyon sok lakossági illegális hulladék is, amik viszont párszor kigyulladtak az elmúlt években. Ugye ez ügyben hívtam bejárásra Lázár miniszter urat, de hát nem jött el, mert gondolom, más dolga volt. Azóta kaptunk tájékoztatást a MÁV-tól, hogy a hulladék egy részét, ami a saját területükön van, azt már elszállították, míg azt, ami kigyulladhat, azt még pont nem. Most kértük, hogy azt is vigyék el, vagy legalább minket engedjenek be, hogy elvigyük onnan, mert egyébként mi ebben partnerek lennénk.

A takarítás után elindul majd a fejlesztés. Zuglónak ebbe mekkora beleszólása lesz?

Minekutána nem mi vagyunk a tulajdonosok, azért egy kicsit kevesebb hivatalos beleszólásunk van. Illetve olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a főpolgármester korábban zuglói polgármester volt, tehát azért csak nem fogja figyelmen kívül hagyni a kerületnek az óhajait vagy érdekeit. Nekünk van egyébként egy régebbi koncepciónk, a Városliget meghosszabbítására használták volna.

Ez egy húsz évvel ezelőtti elképzelés, amibe konkrétan beleterveztek egy új vidámparkot, Petőfi Csarnokot, Közlekedési Múzeumot. Az állatkert meghosszabbítása is látszik a terven, ahol most a Biodóm roncsai vannak. Az egész olyan, mint a Fidesznek egy bűnlajstroma. Minden rajta van, amit tönkretettek.

És oda is terveztek parkot, zöldfelületeket stb. A mellette lévő területek, amik az M3-as és Rákosrendező között vannak, az meg egy ilyen funkcióváltó terület lett volna, mert az egy barnaövezet volt, aztán lakásokat is építettek oda, de tömegközlekedés nincs. Szóval egy kicsit mostoha része az a kerületnek, és nyilván egy ilyen fejlesztés az ott nagyon nagy fejlődést hozott volna azon a környéken. Mi most egy zöld lakóváros koncepciót valamivel jobban tudunk támogatni, mint egy gigantomán felhőkarcoló-rengeteget. Egyeztettem Vitézy Dávid frakcióvezető úrral is a tömegközlekedési fejlesztésekről, mert azért ígért a kormány 320 milliárd forintot tömegközlekedési fejlesztésekre.

Rögtön a kisföldalatti.

A kisföldalatti az egy dolog, de nekem fontosabb lenne a Szegedi úti felüljáró, meg a villamoscsatlakozás megvalósítása. Ugyanis az északnyugati zuglói autóforgalomnak egy jelentős része, ami most kiterelődik a Hungária körútra, meg a Városliget irányába megy el, azt el lehetne terelni a XIII. kerület felé, hiszen akik Észak-Pestnek meg Budának mennek tovább, azok mind arra mennek. Nem láttam nagyon nagy tömegközlekedési fejlesztéseket itt, a kerületben. Mást ne mondjak, amikor építették a Puskás Arénát, csináltak hozzá 500 parkolóhelyet. Tehát amikor meccs van, akkor a környék közlekedése a környező utcákban parkoló autók miatt elesik.

Tíz rubrika – tíz pipa?

Beszéljünk az elkövetkezendő ciklusáról, itt van az irodája falán egy tízpontos vállalás. Milyen részleteket lehet tudni ezekről? Ez fontossági sorrendet is jelent-e? Mekkora forrást igényelnek?

Nem, ez nem prioritási sorrend. Itt az a tervünk, hogy ha az adott évben valamit megvalósítottam, akkor azt ki fogom pipálni. Ez nekem egy működési motiváció, egyfajta sorvezető. Ebben van olyan, ami a nagy, választási programomban benne volt, és van, ami csak az idei évre vonatkozik. Például a Zugló 90 éves rendezvénysorozat. Azt hiszem, egyedül az utcafórumokhoz nem kell forrás, minden máshoz kell valamennyi. A kizárólagos lakossági parkolás bevezetése benne volt a választási programomban, azt pont a stadionok környékén vezetjük be először, terveink szerint a hétvégére is. Elméletileg el tudjuk érni, hogy a parkolóhelyek fele lakossági parkolóhely legyen.

Mit takar a Fecske program?

A Fecske Lakásprogram például egy fészekrakó program. Kimondottan fiataloknak, gyerek nélkül, gyerekkel egyaránt. Ez egy olyan konstrukció, ami arról szól, hogy a bérleti díjnak a felét nem az önkormányzatnak fizetik be, hanem egy lakástakarékossági számlára teszik. Nyolc, tíz, tizenkét évig bérelhetik az önkormányzati lakást. Amit ezalatt megtakarítanak, abból utána elkezdhetnek egy hitellel vagy valamilyen állami támogatással saját lakást vásárolni. Akkor a bérelt lakást mi felújítjuk, és odaadjuk a következőnek.

Hány ilyen lakásról van szó?

Idén akarjuk ezt a programot elindítani, és nagyon szeretném, hogyha a mostani ciklusban ez eljutna akár egy olyan ötven lakásig is. Mert ma a fiatalok lakhatása lényegében megoldhatatlan, horrorisztikus bérleti díjak vannak.

Zuglóban milyen a lakáshelyzet egyébként?

Borzalmas helyzetet örököltünk.

Mennyi önkormányzati lakás áll üresen?

Az önkormányzati lakások száma körülbelül 2500-2600, és azt mondanám, hogy ennek a 20 százaléka üresen áll. Ennek egy része szanálandó, csak nem végezték el azt a munkát, mert nem volt helyette üres lakás, ahova a lakók mehettek volna. Az előző ciklusban ezen sokat dolgoztam, de most be is fogunk fejezni ilyen projekteket. Konkrétan például a Nagy Lajos király útján van egy ilyen nagy társasház, amit a helyiek úgy hívnak, hogy Sing Sing ház. Még az előző ciklusban estem neki, idén ki fogjuk üríteni, és aztán bontási kötelezettség mellett valószínűleg értékesítjük a telket. Továbbá vannak félig kiürített társasházaink, ami holt tőke, költeni kell rá, probléma van vele. És van egy-kettő nagyon leromlott állapotú, önkormányzati tulajdonú ház, de valahogy nem volt az a szemlélet itt korábban, hogy akkor ezt oldjuk meg. Ne az, hogy foglalkozzunk vele, meg csináljunk vele valamit, hanem hogy oldjuk meg.

Én mindig felhívom a munkatársaim figyelmét arra, hogy a tevékenység és az eredmény az két különböző dolog. Az eredmény a lényeg.

Azért vannak itt, az irodám falán ezek a rubrikák a kampányígéreteimről, hogy ha megvan, kész, akkor pipáljuk, jöhet a következő. És ha van üresen maradt rubrika, akkor majd égni fog az arcom, hogy valami nem sikerült. Akkor azt jövőre meg kell csinálni. Nagyon remélem, hogy mindent megcsinálunk idén.

Mit takar a közösségi iroda?

Ez alapvetően az olyan közösségszervezési funkciókat látna el, mint például a közösségi költségvetésnek a kezelése, ami a helyi lakosság véleményének, érdekképviseletének a becsatornázása, a döntésben való részvétel, az átláthatóság, a helyi demokrácia erősítése. Emellett amit én még szeretnék, hogy a kerületben működő alapítványoknak, egyesületeknek, karitatív szervezeteknek a munkáját is egy kicsit összehangolja. Az áprilisi testületi ülésen új kuratóriumot fogunk kinevezni a Zuglóiak Egymásért Alapítvány élére. Ők az önkormányzati támogatásból megcsináltak egy szuperjó diákösztöndíj-programot. És ezt akarom továbbfejleszteni, létrehozni vele egy jótékonysági alapot, ami úgy működne, hogy a szociálisan rászorulók, szükséget látó honfitársaink, zuglóiak, amikor pont valami értékhatárból kicsúsznak – erre nem lehet rendeletileg felkészülni –, az igénylő a lap alján levő rubrikában jelzik, kívánják-e, hogy továbbítsuk az alapítványnak a kérvényt. És ha nem kap az önkormányzattól támogatást, akkor a hivatal továbbítja az igényt az alapítványnak, akik összeülnek havonta egyszer, és azt mondják, hogy neki adjunk húszezret, a másiknak adjunk ötvenezret, és aztán beszámolnak róla a testületnek, mire költötték a pénzt.

Az is része lenne ennek a közösségi irodának, hogy valójában részvételiségi iroda legyen, egy-egy helyi kérdésben ők fölmérjék a lakosok véleményét. Emellett a közösségi irodának a közösségi funkciók üzemeltetése is a feladata lenne, mint például közösségi javítóműhelyek, közösségi terek. Keresünk hozzá partnert, aki kint van a helyszínen, kulcsozza, nyitja, zárja, meg lehet csinálni ott rendezvényeket. Szerintem lenne rá igény itt a városban meg a kerületben is, hogy legyenek mindig helyek, ahol a közösség épülhet, találkozhat, meg lehetnek olyan események, mint például az előző ciklusban a bolhapiac.

Roncsautók eltüntetése. Ilyen sok van?

Ott most lerövidítettük az eljárási rendet, eddig 120 nap volt, most már csak 60 nap, azt a programot hamarosan indítjuk. Zugló 90 éves idén, erről rendezvénysorozat lesz. Ez is szemléletbeli kérdés. Csináltak pár éve például egy tökfaragó fesztivált októberben, halloween környékén, Tök Jó Fesztivál volt a neve. Sikeres volt, de csak egy helyszínen tartották. Ami azt jelenti, hogy ezen a környéken élő családoknak, gyerekeknek helyben van, és eljönnek kétszázan. Sikeres. Na, de aki a Füredin, vagy Alsórákoson, vagy máshol lakik, az már nem jut el oda. Nekem az volt a kérésem, hogy szuper ez a program, adunk valamit a lakosoknak, közösségépítő, gyerekek is imádják, tényleg fantasztikus. Csináljuk meg egyszerre négy helyen! És ugyanilyen például a gyereknap, az is sikeres rendezvény, de eddig csak egy pontján volt a kerületnek.

Bizalom és felelősség

Még egy kérdés a végére. Minden polgármestertől megkérdem, hogy országos politikai pályán gondolkodik-e. Ha a zuglóiak azt kérnék, hogy Ön is legyen országos politikus, akkor mit mondana?

Először is azt gondolom, hogy a zuglóiak nem kérnének ilyet. A zuglóiak szerintem most nagyon örülnek annak, hogy végre van egy zuglói polgármester, aki helyben foglalkozik a helyi ügyekkel. Én ezt a visszajelzést kapom. Hogyha én emellett találnék energiát arra, hogy országos politikával is aktívabban foglalkozzak, szerintem azt akkor nem vennék rossz néven, ha nem menne a helyi ügyek kárára. Nekem zuglóiként egy picit rossz érzés az, ha valaki politikai karrierje érdekében használ egy polgármesteri tisztséget. Akár ugródeszkaként, akár ejtőernyősként, ideiglenes parkolópályaként.

Ha valakit megválasztanak polgármesternek, az egy óriási megtiszteltetés, iszonyatosan nagy bizalom és iszonyatosan nagy felelősség. És szerintem ha ilyen polgármestere van egy kerületnek, és van hozzá forrás, politikai egység és apparátus, tehát a három dolog, ami kell ahhoz, hogy végre menjenek a dolgok, akkor azt az emberek nem akarják elengedni. És ott már mindegy is, hogy mely párt delegáltja. Én azt gondolom, hogy amíg nem áll legalább fejlődő pályára Zugló, és legalább olyan szinten nem működnek a rendszerek, elsősorban a városüzemeltetés, ami nekem megnyugvást ad, addig én nem nagyon gondolkozhatok semmilyen országos politikai karrieren, de őszintén szólva nem is foglalkoztat most. Az, hogy a kerületet rendbe rakjam, nekem egy hitbeli kérdés.