Már ezzel a digitális honfoglalás elnevezéssel is bajom van. Kisiskolásként ugye azt tanultam, hogy ez volt a magyar történelem egyik legmeghatározóbb fejleménye, mely során őseink a Kárpát-medencét a birtokukba vették, hogy ott új hazát alapítsanak.
Bizonyára büszkék a kormányzati píár-műhelyben, hogy mertek nagyot álmodni, olyat, amely felhívja a figyelmet, beszédtémát ad (látják, most én is ezzel foglalkozom), de könyörgöm: a jövő áprilisi „csak” egy választás lesz, amelyen Magyarország polgárai – ahogy Orbán Viktor mostanában rendre bizonygatja – demokratikus módon szavaznak arról, mely formáció(k) képviselői irányítsák kis hazánkat a következő négy évben. Ennek jelentősége a közelében sincs egy hazaalapításnak. (Legalábbis remélem, vagy valamiről nem tudok.)
Aztán itt van ez a digitális jelző. Ha tényleg az – mivel a netes világban akarja a Fidesz legyőzni legfőbb ellenzékét, a Tiszát –, akkor miért offline hirdetik meg a DPK-k (ugye ki sem kell fejteni, ezek miknek a rövidítései?) első országos találkozóját – hol másutt, mint a nemzet első számú sportcsarnokában?
Az világos, valamit kezdeni kellett azzal, hogy az első öt nap 10 ezer/nap átlagát követően látványosan megtorpant a csatlakozási hajlandóság az Orbán által július végén Tusványoson életre hívott kezdeményezéshez. De hogy honfoglalás...
Fotó: Wikipédia
A nagyobb bajom azonban a felvezetéssel van, s ebben már a Tiszának is van sara. Miután Orbánék látták, hogy az Ukrajna-ellenes narratíva kifulladt, az emberek eleve nem, aztán még annál is egyre kevésbé voltak fogékonyak az oroszok által megtámadott ország további – szerencsére egyelőre csak verbális – ostorozására, Magyar Péterék szinte tálcán kínálták az ütősebbnek tekinthető témát: az adót. Merthogy ha valami megmozgatja az embereket, akkor az kétségtelenül a pénz, jobban mondva, hogy abból mennyi van nekik, mennyivel csökken annak összege, ameddig eljut a munkahelyi kasszától a zsebükig.
S itt aztán már a tényeken szemrebbenés nélkül átléptek.
Pláne, hogy a magas labdát nem más, mint egy Tisza-potentát adta fel, azzal, hogy azt találta mondani a többkulcsos adózásról, hogy először nyerjék meg a választást, aztán majd mindent lehet. Ezt már hozzá lehetett fércelni a kormánypárti Index „jó értesüléséhez”, miszerint Magyarék „brutális” jövedelemadó-emelésre, a háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetésére készülnek. Rá se hederítve, hogy ez is egy olyan fake news, amelyekről Orbánék kormányinfós rendszerességgel próbálják lerántani a leplet (kevés sikerrel, merthogy a news-okról hamar kiderül a nem elfogulatlanok számára, hogy azok nem is fake-ek).
Az adók is szóba kerültek a Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 83. adásában, a Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docensével folytatott beszélgetésünkben:
Hiába cáfolta a Tisza, hogy kormányra kerülésük esetén többkulcsos szja helyett adójóváírást vezetne be, amellyel nemhogy mindenki rosszul járna – ahogy arról az említett kormánylap „informálódott” –, hanem mintegy kétmillióan jobban, több maradna a zsebükben, addigra már elszabadult a pokol. Nincs nap, hogy a kormánypártok ne próbálnák ráégetni a többkulcsos szja-t a független közvélemény-kutatók felméréseiben már egy jó ideje népszerűbb fő ellenzéki erőre.
Mit sem törődve azzal, hogy még ha igaz is lenne a progresszív adózás ötlete, annak 2010-es megszüntetésével, majd az egykulcsos 16, aztán 15 százalékos szja bevezetésével, ezzel egy időben az adójóváírás intézményének eltörlésével éppen a második Orbán-kormány növelte a legalacsonyabb keresetűek adóterhelését 16 százalékponttal, miközben a magasabb jövedelmű csoportok adókulcsa mérséklődött.
Verték tehát tovább a blattot a kormánypárti erők, amely folyamat kicsúcsodásaként maga Orbán Viktor (persze ki más?) osztotta meg péntek reggel, hogy a „Tisza szavazóinak több mint fele a progresszív adót akarja”. Azt már elhallgatta, hogy mondandóját a Nézőpont Intézet hogy, hogy nem pont a kormányfő szokásos kossuthrádiós beszéde elé időzítve publikált közvélemény-kutatására alapozta.
Kétségtelen, hogy az Europion minapi felmérése is azt hozta ki, hogy a Tisza-szavazók csupán 8 százaléka szerint csökkenne a jövedelmünk a többkulcsos adó bevezetéses esetén, szemben a kormánypárti szavazók 56 százalékával, miközben lapunk szavazásán olvasóink túlnyomó többsége, több mint 76 százaléka a jelenlegi adórendszer helyett szívesebben látna egy többkulcsos rendszert. De ez mind lényegtelen, ha a Tisza valóban nem akar többkulcsos adót.
Ez esetben megint csak azzal állunk szemben, ami éppen a mi szakmánk nem korrektül eljáró képviselőinél szokott előfordulni: egy címlapra került hamis állítással (vagyisa fake news-zal), ami általában sokkal jobban megragad a fejekben, mint annak – sokszor nem ugyanolyan kiemelt helyen megjelenő – cáfolata.
De erre alapozni egy választási kampányt? Erős kétségeim vannak, hogy ez nyerő stratégia.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
