A szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely új részleteket árult el a kormány sokadik nemzeti konzultációjáról, amelyben ezúttal adózási kérdésekben kérdeznék a lakosságot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai alapján kiderült, összesen öt kérdés szerepel majd az október elején induló íveken, ahol többek közt az egy- és többkulcsos adórendszerről, a családi adókedvezményekről, az anyák és a 25 év alattiak szja-mentességéről is faggatózik a kormány. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pedig azt is megerősítette, hogy valóban megindult az ívek nyomtatása. A nemzeti konzultációt lapcsoportunk szavazásai több körben is megelőzték, az elmúlt hét folyamán kérdeztük az önök véleményét két rendkívül fontos adózási kérdésben is.
Egy vagy több kulcs?
Azután, hogy a kormányközeli médiában kiszivárgott egy állítólagosan a Tiszától származó dokumentum, amelyben olyan tervek szerepeltek, hogy a párt háromkulcsos, progresszív szja-rendszer bevezetésére készülhet – ebben a leggazdagabbak arányosan nagyobb hányadot fizetnek, de a több sávra bontott rendszerben jövedelemarányos a fizetendő hozzájárulás mértéke –, a téma hirtelen központi kérdéssé vált.
A Tisza állítólagos terveit Magyar Péter azóta megcáfolta, többek közt azt kijelentve, hogy a fő ellenzéki párt semmilyen munkát terhelő adót nem emelne. Az egy- és többkulcsos szja kérdése azonban visszakerült a köztudatba, a Kormányinfón is több erre vonatkozó kérdés is elhangzott. A kérdés megítélése rendkívül vegyes, ahogy azt a 24.hu értékelésében is írta, „a progresszív adózás 2010-es megszüntetésével, majd az egykulcsos 16, aztán 15 százalékos szja bevezetésével, ezzel egy időben az adójóváírás intézményének eltörlésével éppen a második Orbán-kormány növelte a legalacsonyabb keresetűek adóterhelését 16 százalékponttal”, igaz, a magasabb jövedelmű csoportoknál valóban az adókulcsok mérséklésével járt.
Az Europion nemrég a magyarok hozzáállását kutatta a témához, a lakosság alapvetően pesszimista a többkulcsos adó bevezetésével kapcsolatban, különösen a saját anyagi helyzetét tekintve. A személyes pénzügyekre vonatkozóan a teljes népesség 30 százaléka szerint csökkenne, és csak 22 százaléka szerint növekedne a jövedelme, míg az emberek többségére vonatkozóan 43 százalék szerint rosszul, és csak 30 százalék szerint járna jól a többség (a maradék szerint nem változna a jövedelmük). A kormánypárti szavazók 56 százaléka szerint csökkenne a jövedelmük, míg a Tisza-szavazók esetén csupán 8 százalék vélekedik így.
Mindezek fényében különösen érdekes szavazásunk eredménye, ugyanis olvasóink túlnyomó többsége, több mint 76 százalék a jelenlegi adórendszer helyett szívesebben látna egy többkulcsos rendszert – azaz nem maradna a jelenlegi magyarországi állapotnál.
A bevezetendő progresszív adókulcs kérdéséről a Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 83. adásában is sok szó esett, a Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docensével készült beszélgetésünket itt nézheti meg:
Aki gazdag, fizessen?
Szintén Magyar Péter jelentette be, hogy a Tisza megadóztatná a rendkívüli vagyonokat, előkerült ugyanis egy olyan vagyonadó-tervezet, amely szerint az 5 milliárd forint feletti vagyonokra évi 1 százalékos központi vagyonadót vezetnének be.
Ez kiterjedne minden vagyontárgyra (például ingatlanokra, luxuscikkekre, drága autókra), és a vagyonadó alapját az illetékmentes ajándékozási körben lévő közeli hozzátartozókkal együtt kellene kiszámolni – kivédve az esetleges tulajdonjogi trükközéseket. Olvasóink szintén nagy arányban (36 százalék) támogatták a Tisza javaslatát; érdekesség ugyanakkor, hogy 56 százalék még szigorúbb vagyonadót is szeretne, alacsonyabb értékhatárral – összesen tehát a válaszadók 92 százaléka vezetne be ilyen sarcot.
A Tiszának nem kell aggódnia a lépés támogatottsága miatt, ugyanis az Europion eredményei szerint is a többkulcsos adóhoz képest kevésbé bizonyult megosztó témának a kiemelkedő, 5 milliárd forintot meghaladó vagyonokra kivetett vagyonadó ötlete, ezt a magyarok több mint kétharmada (69 százaléka) támogatja, azon belül is 51 százalék a „teljes mértékben támogatom” választ jelölte meg.
Érdekes, hogy a kérdés megítélése – a többkulcsos adóval szemben – nem mutat éles választóvonalat a jövedelmi csoportok között, ezzel szemben inkább az idős válaszadók körében kifejezetten népszerű az ötlet (63 százalékuk teljes mértékben támogatja). Politikai oldalak szerint vizsgálva a kérdést, elmondható, hogy az ellenzéki támogatók között konszenzus-közeli támogatást élvez az elképzelés (a Tisza-szavazóknak például 80 százaléka támogatja a Tisza párt említése nélkül a kérdésfeltevésben). Ezzel szemben a kormánypárt hívei megosztottak, de a relatív többség (48 százalék) ebben a szegmensben is támogató.
