„Még tanácsos nem bevetni a »nukleáris opciót« Orbánnal szemben” – ezzel a címmel közölt véleménycikket a svájci Neue Zürcher Zeitung. A lap szerzője szerint bár Magyarország évek óta súlyosan megsérti a demokratikus alapjogokat, az Európai Unió tagállamai továbbra is óvatosan reagálnak – és ennek reális politikai okai vannak.
Hiába indult el 2018-ban Magyarországgal szemben az Európai Unió jogállamisági mechanizmusának legsúlyosabb formája, az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, az elmúlt években érdemi eredmény nem született. A lap szerint „a jogállamiság helyzete Magyarországon az elmúlt években nem javult, sőt, ellenkezőleg”.
Fotó: Európai Parlament
A svájci újság emlékeztet: a magyar európai uniós ügyekért felelős miniszternek eddig nyolcszor kellett számot adnia kollégáinak az uniós alapértékek megsértéséről. Az Európai Bizottság adatbázisa az elmúlt tíz évre több mint 600 potenciális szerződésszegési ügyet sorol fel Magyarországgal szemben, köztük olyan súlyos eseteket, mint az uniós menekültjog következetes figyelmen kívül hagyása vagy az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások. A közelmúltban különösen nagy figyelmet kapott a Pride-felvonulás gyakorlatilag teljes betiltása, de a lap szerint ennél is komolyabb aggodalmat kelt a törvény, amely „az utolsó megmaradt – kormánykritikus – médiumokat és civil szervezeteket feladásra kényszerítheti.”
A Neue Zürcher Zeitung szerint tény, hogy „Orbán kormánya rendszerszinten bontja le a jogállam alapvető pilléreit, és egyelőre nem tesz semmit annak érdekében, hogy ezen változtasson”. A szerző úgy véli, hogy egyértelműen látszik, „az EU-tagállamok világos többsége lassan elveszíti a türelmét”. Erre utalt az is, hogy a hét elején Brüsszelben ismét napirendre került a magyar jogállamiság kérdése, és 27 tagállamból 20 egyértelmű közös nyilatkozatban emlékeztette Magyarországot a véleménynyilvánítás szabadságára, a gyülekezési jogra és az adatvédelem elveire.
Ennek ellenére továbbra sem követik tettek a szavakat: a tagállamok elméletileg elindíthatnák a hetes cikkely szerinti eljárás első lépcsőjét, vagyis megállapíthatnák négyötödös többséggel, hogy „egyértelműen fennáll az alapvető jogok súlyos megsértésének veszélye”. Ez a lépés végső soron Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetne, de a tagállamok még nem jutottak el idáig.
A szerző szerint ez a hozzáállás gyávának tűnhet, de valójában „reálpolitikai szempontból okos”. Magyarországon ugyanis kevesebb mint egy év múlva parlamenti választásokat tartanak. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki Tisza Párt és annak vezetője, Magyar Péter áll az élen, miközben Orbán Viktor már most erőteljesen az Európai Unió és a brüsszeli vezetők elleni kampányra épít.
„Ha most sarokba szorítanák Magyarországot, azzal csak további muníciót szolgáltatnának a kormánypártnak” – fogalmaz a szerző.
Nem lehet megkerülni?
Egy másik fontos szempont, hogy az EU külpolitikai, biztonságpolitikai és pénzügyi kérdésekben továbbra is rászorul Magyarország támogatására az egyhangúsági szabály miatt. Bár Orbán rendszeresen fenyegetőzik vétóval,
„ahogy az orosz szankciók példája is mutatja, eddig mindig sikerült megszerezni a hozzájárulását egy kis »cukorkával«”. Ha azonban teljes szakításra kerülne sor, azzal a lap szerint már nem lehetne számolni, és „többek között akár 200 milliárd euró befagyasztott állami vagyon is visszakerülhetne Oroszországba”.
A véleménycikk felveti, hogy a civil törvény kritikusai attól tartanak, a jogszabály ürügyként szolgálhat a kormánynak arra, hogy kizárja az Magyar Pétert a választásokból.
„Ez olyan eszkaláció lenne, amely aligha maradna válasz nélkül. Könnyen lehet, hogy ebben az esetben reális lenne a hetes cikkely szerinti eljárás első szakaszához szükséges 21 tagállam támogatása, és hivatalos figyelmeztetést küldenének Budapestre. Még ha ez nem is járna a szavazati jog megvonásával, az uniós tagállamok jól teszik, ha ezt a nyomásgyakorlási eszközt egyelőre a háttérben tartják” – fogalmaz a szerző.
