A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetése, illetve más művészek, közéleti szereplők, tudósok népszavazási kezdeményezést nyújtottak be a Fővárosi Közgyűléshez, hogy megakadályozzák azt, hogy egy hatalmas fehér keresztet helyzenének el a Szabadság-szobor talapzatán. „A kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák. Ott van helye, ahol hagyománya van, úton-útfélen szerte az országban, templomok előtt, vagy templomtornyok tetején, hívők és szentek emlékművén” – írják a HVG-nek, amit a lap ismertetett.
Ám a Szabadság-szobor talapzatán nincs helye, teszik hozzá, mert szerintük a szimbólum politikai kihasználása számtalanszor ellentétbe került egy éppoly jelentős európai hagyománnyal, a vallásszabadsággal, gondolatszabadsággal.
„És akkor még nem beszéltünk ennek a Szabadság-szobornak a mindenki által ismert történetéről, amelynek szemérmetlen eltörlése egy világi állam részéről várhatóan sokak szemében nem a kívánt hatást, hanem az erőszakosság és nevetségesség érzését kelti föl. Annak idején indokolható döntés volt az emlékmű elől a szovjet katona szobrát eltávolítani, hogy az emlékmű a szabadság fogalmának egy szélesebb és általánosabb fogalmát fogadhassa be; a mostani elhatározás újra, s megengedhetetlenül szűkítené e fogalom tartalmát” – áll a HVG-hez eljuttatott levélben, amelynek végén az aláírók felszólítják Budapest önkormányzatát, hogy „kérdezzen meg bennünket helyi népszavazás formájában, akarjuk-e ezt a változtatást”.