"A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk” – olvasható a Hauszmann Program hétfői Facebook-bejegyzésében.
Elindult közben egy petíció is, a kampányt „Lachlan MacDonald” szervezi – ha utánanéz valaki a Google-ban, igen meglepődhet, kicsoda ő –, a címzett pedig Fodor Gergely, a Várkapitányság Zrt. igazgatósági elnöke.
Ahogy a tiltakozó levélben olvasható:
„A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik ikonikus jelképe, amely a város történelmi emlékezetének és kulturális örökségének fontos része. Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben készült alkotása a szabadságot és a békét szimbolizálja, és az elmúlt évtizedek során Budapest egyik legmeghatározóbb jelképévé vált. A szobor és annak környezete az UNESCO Világörökség része, ezért különösen fontos, hogy megőrizzük eredeti formájában és szellemiségében.
Fotó: Várkapitányság
A főépítész nem kapott értesítést
A jelenlegi felújítási tervek azonban súlyosan veszélyeztetik a szobor eredeti koncepcióját.
A tervezett átalakítások között szerepel egy hatalmas kereszt elhelyezése a szobor talapzatán, amely nemcsak, hogy nincs összhangban az alkotás eredeti szellemiségével, de teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörököseinek tiltakozását is.
Az alkotó jogutódjai egyértelműen ellenezték a kereszt elhelyezését, amely meggyalázná a művész eredeti szándékát és megsértené a szobor eredeti jelentését.
Továbbá a főváros főépítésze, Erő Zoltán sem kapott előzetes értesítést a kereszt elhelyezéséről, ami súlyos hiba és a demokratikus folyamatok megkerülését jelzi. Az ilyen horderejű döntések előtt szükséges lenne széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés, amely ebben az esetben teljes mértékben elmaradt.
Ezzel a petícióval azt akarjuk elérni, hogy ne kerüljön ez a kereszt Kisfaludi Strobl alkotásának talapzatára, és tiszteletben tartsuk az alkotását.”
A továbbiakban részletezik tiltakozásuk okait a petíció kibocsátói. Ilyen a „Művészi integritás megőrzése, a Szabadság-szobor az eredeti alkotó szellemiségét tükrözi, és a tervezett kereszt elhelyezése súlyosan torzítaná az alkotás jelentését. Kérdéses a kulturális örökség védelme is: Budapest egyik legfontosabb műemlékéről van szó, amelyet nem szabad önkényesen átalakítani. A társadalmi egyeztetés szükségessége: a közvélemény bevonása nélkül hozott döntések aláássák a demokratikus folyamatokat és a közbizalmat”.
Mi van azokkal, akik nem az államvallás hívei?
Órák alatt több százan csatlakoztak a petícióhoz. A közösségi oldalakon olvasható kommentek sokféle oldalról közelítik meg a kérdést. Akad, aki megjegyzi, hogy bár örül a Citadella környéke felújításának, eleve sokallja az időközben több mint 20 milliárd forintra duzzadt büdzsét.
Más felveti, mi van azon magyar állampolgárokkal, akik nem vallásosak, és nem is értik, hogy jön ide 2024-ben egy kereszt felállítása? (Az már részletkérdés, miszerint lehet, hogy valaki vallásos, csak épp nem az „államvallás” híve.)
És nem utolsósorban, már van egy másik, igen otromba kivitelű kereszt a Gellérthegyen, igaz, annak felállítása nem egy szoboregyüttes megváltoztatásával járt együtt.
Kisfaludi Strobl szerzői jogai 2045 végéig élnek, aki a jogörökösökkel való egyeztetés nélkül ilyen durva változtatást hajt végre, az nyilvánvaló jogsértést követ el, bíróság előtt a per megnyerésének esélyével vonható felelősségre – olvasható egy másik kommentben.
No meg: kit érdekel ma, hogy” sztálinista” volt Borisz Jofan, aki a talapzatot a háború után tervezte – más aligha lehetett volna akkor – és egyáltalán ki ő? Mellesleg, a szovjet katona szobra már régesrég eltűnt a talapzatról. De mintha mindez sem lenne visszatartó erő.
Nagyobb erők mozognak a háttérben
A hvg.hu kinyomozta, hogy „Ráadásul az 1975-ben elhunyt Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei, miután megkereste őket a Citadella-építést tervező, Taraczky Dániel vezette Art1st Design Stúdió, egyértelműen jelezték, nem járulnak hozzá a szobor talapzatára a tervezett kőkereszt kerüljön. Úgy tűnik, a Várkapitányságot nem érdekli a tiltakozás, ahogy annak idején a Kossuth téri Kossuth-szobor kapcsán sem törődött a NER a jogtulajdonosok véleményével. Taraczky Dániel irodája tervezte egyébként az Orbán család hatvanpusztai birtokát is.”
Itt aztán bezárul a kör.
Tudjuk, az a szobrok sorsa – legalábbis nálunk Magyarországon –, hogy a társadalmi rendszerek változásával rájuk se lehessen ismerni, vagy eltűnjenek a balfenéken. De most egész Budapest jelképéről van szó.
