Újra ülésezik az Országgyűlés – ma sem fogunk unatkozni

Miután a múlt héten az extrém hőség és az energiatakarékosság miatt az Országgyűlés nem ülésezett, a képviselők 13 órakor ülnek ismét össze. Magyar Péter miniszterelnök és a frakciók napirend előtti felszólalásait követően leteheti esküjét két új honatya, Hortay Olivér (Fidesz-KDNP) és Palóc André (Fidesz-KDNP). Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a hónap elején jelentette be, hogy a két politikus foglalja el a mandátumáról lemondó Szijjártó Péter és Budai Gyula helyét és csatlakozik a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjához.

A két új képviselő eskütételét az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések követik. Az Országgyűlés ezt követően indítványokhoz benyújtott módosító javaslatokat és bizottsági jelentéseket vitat meg. Az egyes egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosítása a szifiliszbetegség kiszűrésének és a várandós kezelésének mielőbbi megkezdésének érdekében teremti meg annak lehetőségét, hogy a fertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végzők akkor is láthassák, ha a szifiliszszűrés nem a gondozás keretében történt. A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosítása a többi között eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, ahogy azt a szabályt is, hogy szakmai kérdésekben csak a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény módosítása megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri diszkrecionális jogkört.

A közpénzügyi reformokkal összefüggő egyes államháztartási szabályok módosítása alapján a Költségvetési Tanács működéséhez szükséges forrásokat a költségvetésben, az Országgyűlés fejezetén belül elkülönítetten, fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítják.

Napirenden szerepel a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosítása, ami a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettségek teljesítésével, valamint a Területfejlesztési Alapba való befizetési kötelezettséggel összefüggő módosítást foglalja magában.

Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosítását a jogalkotók a rendőri feladatellátás során jelentkező párhuzamosságok csökkentésével indokolják. Emiatt a Terrorelhárítási Központ (TEK) október 1-től megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni, de nevét megőrizve, országos hatáskörű szervezetként, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) irányítása alá kerül. Az Országgyűlési Őrség a jelenlegi formájában szintén megszűnik, a személyvédelmi feladatai a TEK-hez, az objektumvédelmi feladatai pedig a Készenléti Rendőrséghez kerülnek. Az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, állományának tagjai megőrzik a rendőrökétől eltérő egyenruhájukat és illetményüket.

A központi költségvetés címrendjének a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal összefüggő módosításáról az általános vita során Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a hivatal önálló fejezetként fog megjelenni a 2026-os központi költségvetésben.

Amennyiben a parlament elfogadja az erről szóló indítványt, szigorodnak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara tisztségviselőinek összeférhetetlenségi feltételei. A jövőben a szervezetnek nem lehetnek tisztségviselői az országgyűlési vagy európai parlamenti képviselőjelöltek, a vármegyei közgyűlések elnökei és tagjai, a polgármesterek, a kormányzati politikai felsővezetők, valamint az agrártámogatási rendszerben az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatóként eljáró kormánytisztviselők. Az agrárkamara tisztségviselői emellett nem tölthetnek be tisztséget politikai pártban. A javaslat arra is kitér, hogy ha az országos elnökség a tagi tisztségek megszűnése miatt határozatképtelenné válik, akkor az új országos tisztségviselők megválasztásáig a kamarai biztos egy személyben gyakorolja az elnökség jogköreit.

Miután a tervek szerint az Országgyűlés kedden szavaz az új köztársasági elnökről, ezért a frakcióknak hétfő tíz óráig van lehetőségük benyújtani ajánlásaikat. A jelöléseket a házbizottság fél 1-kor kezdődő ülésén tekinti át. Az alaptörvény értelmében a jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének az írásbeli ajánlása szükséges. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat, annak, aki több jelöltet javasol, mindegyik ajánlása érvénytelen. A Tisza szombati frakcióülésén döntött arról, hogy Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét jelöli, a Mi Hazánk július végén azt közölte, hogy Tóth Máté energiajogászt javasolja a köztársasági elnöki tisztségre, a párt hattagú parlamenti frakciója ugyanakkor egyedül hivatalos jelölést nem tud tenni. A Fidesz és a KDNP is azt közölte, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásának folyamatában, mert illegitimnek tartják a korábbi államfő, Sulyok Tamás eltávolítását. A két ellenzéki párt ezért nem is nevezett meg saját jelöltet.

(MTI)