A kormányzat szerint hasznosnak bizonyultak a 2022. decemberi igazgatási szünet során szerzett tapasztalatok, így a kabinet előkészítette az igazgatási szünetről szóló törvény tervezetét, mely a napokban került fel a kormányzati honlapra társadalmi vita és véleményezés céljából. A tervezet indokolása szerint a múlt év végi tapasztalatok azt igazolják, hogy
a szabadságnak az igazgatási szünet idejére eső összehangolt kiadása nagyobb hatásfokkal tud hozzájárulni a foglalkoztatottak rekreációjához, mint a munkáltató szerv folyamatos működésének figyelembevételével ütemezett szabadság.
A törvénytervezet értelmében a kormány minden év december 15-éig közzéteheti, hogy a következő évben elrendel-e nyári, illetve téli igazgatási szünetet, amikor a hivatalok zárva tartanak, és fő szabály szerint ügyfélfogadás sem lesz. Ez alól kivétel, ha az adott hivatalt vezető, irányító miniszter ettől eltérően határozza meg az igazgatási szünetben a működést és az ügyfélfogadás rendjét.
A tavaly év végi igazgatási szünet legfontosabb szabályairól itt írtunk:
Az idei évre eltérő szabályozás vonatkozik: csak téli igazgatási szünet lesz elrendelhető, az azt meghatározó kormányrendeletet pedig a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül kell kihirdetni – feltéve, hogy a törvénytervezetet a jelenlegi formájában elfogadja az Országgyűlés. Ennek oka nyilván az, hogy a törvényjavaslat benyújtása legkorábban májusban várható, az annak kihirdetését követő 90 nap pedig már bőven belenyúlik a nyárba, a szabadságolások időszakába.
Önkormányzatok esetében a közgyűlés dönthet az igazgatási szünetről, amit az adott év március 1-jéig közzé kell tenni, ám az idei évre azt az előbb említett kormányrendeletet követő 30 napon belül kell kihirdetni.
Kötelező szabadság
A hivatalnokok esetében az igazgatási szünet azzal fog járni, hogy az erre az időszakra eső munkanapokra szabadságot kell kiadni, ha pedig ez – például a téli igazgatási szünet ideje alatt – elfogy, akkor a foglalkoztatott azt a következő évi szabadságkerete terhére lesz köteles igénybe venni. Könnyítés, hogy ha egy adott hivatalnoknak a foglalkoztatási jogviszonya az igazgatási szünet alatt szűnik meg (például felmondás, lemondás, elbocsátás stb.), és nincs elegendő szabadsága, akkor azt neki „elengedik” úgy, hogy a hiányzó napokra jár még a fizetése. Például ha egy kormánytisztviselő lemond december 31-ével, az igazgatási szünet év végéig hat munkanap lenne, de neki csak négy nap szabadsága maradt, akkor a maradék két napra sem kell bemennie a fűtetlen, üres irodába, az illetményét viszont megkapja.
A rendelkezés az ügyintézési határidőket is érinteni fogja. Így az igazgatási szünet időtartama nem számít bele többek közt
- a hatósági és eljárási ügyek határidejébe és a szüneteltetés időtartamába sem;
- a soron kívüli bírósági eljárások határidejébe;
- a közigazgatási per indításának határidejébe;
- a hivatalos tértivevényes levelek sikertelen kézbesítése esetén számított rendelkezésre tartási határidőbe;
- a hivatalnok által a hivatal felé elvégzendő munka határidejébe;
- lakóépület építésének egyszerűsített bejelentése során alkalmazott határidőbe.
Praktikus
A törvénytervezet mellékleteként a kabinet közzétette az ilyenkor kötelező hatásvizsgálatot is, melyet egy 121 fős, kormányzati, illetve különleges jogállású szervek foglakoztatottjaiból álló csoporton mértek le – egy munkanap alatt. Önkormányzati szinten nem történt ilyen mérés. A dokumentumból kiderülnek olyan pozitívumok is, hogy
- a tárgyévi szabadságolás tervezésénél már számításba lehet venni a szünet időpontját;
- a hivatal működésének szünetelése miatt minimális lesz a szabadság ideje alatt a munkavégzés miatti megkeresés;
- nem kell gondoskodni a helyettesítésről;
- télen a fűtés, nyáron a légkondicionáló berendezés működésének költségei megtakaríthatók.
A társadalmi véleményezésre április 20-ig ad lehetőséget a kabinet.
