A tudósok és a klímakutatók már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogyha a jelenlegi ütemben folytatódik a károsanyag-kibocsátás, rövid idő alatt visszafordíthatatlan légköri változásokkal szembesülhetünk, amelyek az éghajlatra, az időjárásra, az ökoszisztémára és a társadalomra is pusztító hatással lesznek. Ettől pedig már nem is vagyunk olyan messze.
A tudósok éppen a napokban adták ki a vörös riasztást, mert világszerte annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, hogy – hacsak nem sikerül a kibocsátást a Párizsi Megállapodásban rögzített küszöbértékre szorítani – két év múlva a globális felmelegedés mértéke meghaladhatja a 1,5 Celsius-fokot. Ami előrejelzések szerint a jelenleginél is szélsőségesebb és pusztítóbb időjárási körülményekhez vezetne. (A küszöbérték az a maximálisan kibocsátható szén-dioxid mennyiség, ami mellett még megmarad a reális esély arra, hogy a 1,5 Celsius-fokos hőmérsékleti célt ne lépjük túl.)
Ahhoz, hogy 66 százalékos esély legyen a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alá szorítására, vezető éghajlatkutatók szerint 2025-től a cél eléréséig 80 milliárd tonnára kellene korlátozni a szén-dioxid-kibocsátást – írta a témával foglalkozó cikkében a Guardian. A lap egy hatvan szakértőből álló nemzetközi csoport elemzésre hivatkozva arról is beszámolt, hogy mivel az eddigi tapasztalatok – és adatok – szerint a világ nem képes megfékezni a károsanyag-kibocsátás ütemét, a jelenlegi tempót alapul véve a 2,7 Celsius-fokos globális felmelegedés felé haladunk. Ami az eddiginél is hosszabb, forróbb nyarakkal és szélsőségesebb természeti katasztrófákkal: aszályokkal, árvizekkel, viharokkal, hurrikánokkal járna.
Fotó: Depositphotos
Nem vágyott csúcs
2024-ben rekordmennyiségű szén-dioxid került a légkörbe fosszilis tüzelőanyagok elégetésével. A Global Carbon Project kutatása szerint globálisan 37,4 milliárd tonna, ami 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Ehhez jött hozzá az egyéb emberi tevékenységekkel – például erdőirtással – járó szén-dioxid-kibocsátás, melynek mennyiségét 2024-ben 4,2 milliárd tonnára becsülték. Ami azt jelenti, hogy a tavalyi CO2-kibocsátás meghaladta a 41 milliárd tonnát.
A minden eddiginél rosszabb adathoz hozzájárultak az El Niño éghajlati jelenséggel összefüggésbe hozható tüzek: az erdőpusztulások során ugyanis jelentős mennyiségű szén-dioxid keletkezett és került a légkörbe.
Az eredmények ellenére Corinne Le Quéré, a Royal Society tudományos társaság kutatóprofesszora optimista: véleménye szerint a legfrissebb adatokon már látszik, egyúttal további bizakodásra adhat okot, hogy a fosszilis üzemanyagok helyett egyre többen választanak megújuló energiaforrásokat. Az elektromos autók térhódítása például egyértelműen jelzi, hogy sokan tenni szeretnének az éghajlatváltozás ellen. A nap- és szélenergia-termelés is gyorsan növekszik, ezzel együtt viszont az energiaigény is. És míg egyes országokban a tudatos törekvéseknek köszönhetően érzékelhetően csökken a szén-dioxid kibocsátás, addig más országokban emelkedik. 2024-re például az Egyesült Államok kibocsátásának (ami a globális összmennyiség 13 százalékát teszi ki) 0,6 százalékos csökkenését prognosztizálták, míg a globális összkibocsátás 8 százalékát adó India esetében 4,6 százalékos növekedést vártak. Így viszont globális szinten nehéz jelentős előrelépést elérni.
Miért sok az 1,5 Celsius-fok?
A Guardian által idézett éghajlatkutatók elemzésükben arra is rávilágítottak, hogy a már eddig is tapasztalható felmelegedésnek köszönhetően a tengerszint-emelkedés üteme az elmúlt tíz évben kétszer olyan gyors volt, mint az 1971-2018 közötti időszakban. Ez évente 4 milliméterrel magasabb vízszintet eredményez, ami komolyan veszélyezteti az alacsonyabban fekvő területeken élők biztonságát. A 1,5 Celsius-fokot elérő vagy azt meghaladó mértékű globális felmelegedés esetén a víz által elárasztott területek az egyéb, életkilátásokat jelentősen rontó körülmények mellett kezelhetetlen mértékű belső vándorlást indítanának el, ami plusz terhet róna a társadalom egészére.
Rettenetesen forró év volt 2024
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által rögzített hőmérsékleti adatok alapján 2024 volt az eddigi legmelegebb év az éghajlati feljegyzések kezdete óta – de ugyanez érvényes az elmúlt tíz évre is. A szervezet közlése szerint a tavalyi volt az első olyan naptári év, amikor a globális felszíni átlaghőmérséklet 1,55 °C-kal haladta meg az 1850-1900-ig mért átlagot.
Amint arról korábban írtunk, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói meglehetősen nagy merítést használva, összesen ötven klímamodell adatait elemezve igyekeztek megjósolni, hogy 2100-ra hogyan alakulhat a szabadtéri időtöltésre alkalmas napok száma. A környező országok közül Horvátországban 22, Bulgáriában 17, Romániában pedig 12 szabadtéri nappal kevesebbet valószínűsítenek, míg a Görögországban élők a májustól szeptemberig tartó extrém hőség miatt akár 37 szabadtéri napot is veszíthetnek.
