3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Divatba jött toxikusnak, azaz mérgezőnek minősíteni a munkahelyeket. Szakértők szerint sokszor igazságtalanul használják a dolgozók ezt a jelzőt, ezért egyikük ötelemű skálát ajánl helyette.

Szinte minden munkahelyen van valaki, aki szerint a hely, ahol dolgozik mérgező másként fogalmazva toxikus. Az etikai kifogásoktól a zaklatásig, a hátrányos megkülönböztetésről a napi veszekedésekig minden bekerült ez alá a panasz alá, amit nagyon könnyű negatív imázst keltő címkeként ráragasztani bármilyen munkahelyre – írta a BBC a jelenséget áttekintő cikkében. 

Baj van a munkahelyekkel? Fotó: Pixabay
Baj van a munkahelyekkel? Fotó: Pixabay
A toxikus jelző az ókori időkben még valóságos mérgezést jelentettet. Jellemző példái a mérgezett nyílhegyek voltak, amelyek akkor is megölhették azt, akik eltaláltak, ha csak felületi sérülést okoztak, de a mérgük bejutott az áldozat szervezetébe. Az ipari társadalmakban, főként azok korábbi időszakaiban a toxikus jelző a valóban mérgező anyagokra utalt, amelyek egy-egy munkahelyhez, munkafolyamathoz kapcsolódtak.

A lelki problémákra utaló „toxic workplaces” fogalma 1989-ben jelent meg először főként az betegápolás világában. Az ellentmondó feladatokra, a nem világos célokra és értékekre, az agresszív kommunikációra és arra a helyzetre utalt, amikor egy vállalat úgy tekint a dolgozóira, mint tevékenysége fizikai nyersanyagaira.

Bővebb szókincsre lenne szükség

Ezt követően a toxikus jelző mindent elárasztott. Az Oxford Dictionaries 2018-ban az év szavának választotta.

A Stockholmban dolgozó Thomas Erikson viselkedéstudományi szakértő, a Surrounded By Bad Bossess című könyv szerzője szerint olyan hiperinfláción ment keresztül ez a jelző, hogy ő már oda sem figyel rá, amikor meghallja. Erikson elsősorban a közösségi médiát okolja ezért. Ez nyitott teret annak, hogy az alkalmazottak minden panaszukat megosszák egymással névtelenül, azaz anélkül, hogy lelepleződnének munkaadójuk előtt.

Semmi akadálya annak, hogy a bolhából elefántot csináljanak, a munkával, főként az újításokkal kapcsolatos vitákat szimpla veszekedésnek láttassák. Donald Sull, az amerikai MIT Sloan School of Management üzleti iskolájának vezető kutatója ezért ötelemű skálát ajánl a munkahelyek pontos minősítésére az egyszerű toxikus jelző használata helyet.

Az öt jelző:

  • a tiszteletlen,
  • a nem befogadó,
  • az etikátlan,
  • az erőszakos,
  • és a zaklató.

Ezek részben fokozatokat jelölnek, részben a munkahely káros oldalának pontos meghatározását szolgálják. Sull szerint a toxikus jelzőt a legkirívóbban ártalmas, szó szerint törvénysértő viselkedések összefoglaló jelzőjeként kellene használni. A legjobb példa erre, ha a főnökség származásuk vagy nemük alapján diszkriminálja az alkalmazottakat. Összességében a toxikust mint legerősebb minősítést az olyan esetekre kellene tartogatni, amikor a munkavállalót a gyomrát összerántó stressz éri. Az ilyen helyzeteken kívül elég lehet egy-egy történet
jellemzésére az irritáló, a csalódáskeltő vagy a frusztráló jelző. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!