3p

Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!

2024. október 31. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Divatba jött toxikusnak, azaz mérgezőnek minősíteni a munkahelyeket. Szakértők szerint sokszor igazságtalanul használják a dolgozók ezt a jelzőt, ezért egyikük ötelemű skálát ajánl helyette.

Szinte minden munkahelyen van valaki, aki szerint a hely, ahol dolgozik mérgező másként fogalmazva toxikus. Az etikai kifogásoktól a zaklatásig, a hátrányos megkülönböztetésről a napi veszekedésekig minden bekerült ez alá a panasz alá, amit nagyon könnyű negatív imázst keltő címkeként ráragasztani bármilyen munkahelyre – írta a BBC a jelenséget áttekintő cikkében. 

Baj van a munkahelyekkel? Fotó: Pixabay
Baj van a munkahelyekkel? Fotó: Pixabay
A toxikus jelző az ókori időkben még valóságos mérgezést jelentettet. Jellemző példái a mérgezett nyílhegyek voltak, amelyek akkor is megölhették azt, akik eltaláltak, ha csak felületi sérülést okoztak, de a mérgük bejutott az áldozat szervezetébe. Az ipari társadalmakban, főként azok korábbi időszakaiban a toxikus jelző a valóban mérgező anyagokra utalt, amelyek egy-egy munkahelyhez, munkafolyamathoz kapcsolódtak.

A lelki problémákra utaló „toxic workplaces” fogalma 1989-ben jelent meg először főként az betegápolás világában. Az ellentmondó feladatokra, a nem világos célokra és értékekre, az agresszív kommunikációra és arra a helyzetre utalt, amikor egy vállalat úgy tekint a dolgozóira, mint tevékenysége fizikai nyersanyagaira.

Bővebb szókincsre lenne szükség

Ezt követően a toxikus jelző mindent elárasztott. Az Oxford Dictionaries 2018-ban az év szavának választotta.

A Stockholmban dolgozó Thomas Erikson viselkedéstudományi szakértő, a Surrounded By Bad Bossess című könyv szerzője szerint olyan hiperinfláción ment keresztül ez a jelző, hogy ő már oda sem figyel rá, amikor meghallja. Erikson elsősorban a közösségi médiát okolja ezért. Ez nyitott teret annak, hogy az alkalmazottak minden panaszukat megosszák egymással névtelenül, azaz anélkül, hogy lelepleződnének munkaadójuk előtt.

Semmi akadálya annak, hogy a bolhából elefántot csináljanak, a munkával, főként az újításokkal kapcsolatos vitákat szimpla veszekedésnek láttassák. Donald Sull, az amerikai MIT Sloan School of Management üzleti iskolájának vezető kutatója ezért ötelemű skálát ajánl a munkahelyek pontos minősítésére az egyszerű toxikus jelző használata helyet.

Az öt jelző:

  • a tiszteletlen,
  • a nem befogadó,
  • az etikátlan,
  • az erőszakos,
  • és a zaklató.

Ezek részben fokozatokat jelölnek, részben a munkahely káros oldalának pontos meghatározását szolgálják. Sull szerint a toxikus jelzőt a legkirívóbban ártalmas, szó szerint törvénysértő viselkedések összefoglaló jelzőjeként kellene használni. A legjobb példa erre, ha a főnökség származásuk vagy nemük alapján diszkriminálja az alkalmazottakat. Összességében a toxikust mint legerősebb minősítést az olyan esetekre kellene tartogatni, amikor a munkavállalót a gyomrát összerántó stressz éri. Az ilyen helyzeteken kívül elég lehet egy-egy történet
jellemzésére az irritáló, a csalódáskeltő vagy a frusztráló jelző. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!