Szinte minden munkahelyen van valaki, aki szerint a hely, ahol dolgozik mérgező másként fogalmazva toxikus. Az etikai kifogásoktól a zaklatásig, a hátrányos megkülönböztetésről a napi veszekedésekig minden bekerült ez alá a panasz alá, amit nagyon könnyű negatív imázst keltő címkeként ráragasztani bármilyen munkahelyre – írta a BBC a jelenséget áttekintő cikkében.
A toxikus jelző az ókori időkben még valóságos mérgezést jelentettet. Jellemző példái a mérgezett nyílhegyek voltak, amelyek akkor is megölhették azt, akik eltaláltak, ha csak felületi sérülést okoztak, de a mérgük bejutott az áldozat szervezetébe. Az ipari társadalmakban, főként azok korábbi időszakaiban a toxikus jelző a valóban mérgező anyagokra utalt, amelyek egy-egy munkahelyhez, munkafolyamathoz kapcsolódtak.
A lelki problémákra utaló „toxic workplaces” fogalma 1989-ben jelent meg először főként az betegápolás világában. Az ellentmondó feladatokra, a nem világos célokra és értékekre, az agresszív kommunikációra és arra a helyzetre utalt, amikor egy vállalat úgy tekint a dolgozóira, mint tevékenysége fizikai nyersanyagaira.
Bővebb szókincsre lenne szükség
Ezt követően a toxikus jelző mindent elárasztott. Az Oxford Dictionaries 2018-ban az év szavának választotta.
A Stockholmban dolgozó Thomas Erikson viselkedéstudományi szakértő, a Surrounded By Bad Bossess című könyv szerzője szerint olyan hiperinfláción ment keresztül ez a jelző, hogy ő már oda sem figyel rá, amikor meghallja. Erikson elsősorban a közösségi médiát okolja ezért. Ez nyitott teret annak, hogy az alkalmazottak minden panaszukat megosszák egymással névtelenül, azaz anélkül, hogy lelepleződnének munkaadójuk előtt.
Semmi akadálya annak, hogy a bolhából elefántot csináljanak, a munkával, főként az újításokkal kapcsolatos vitákat szimpla veszekedésnek láttassák. Donald Sull, az amerikai MIT Sloan School of Management üzleti iskolájának vezető kutatója ezért ötelemű skálát ajánl a munkahelyek pontos minősítésére az egyszerű toxikus jelző használata helyet.
Az öt jelző:
- a tiszteletlen,
- a nem befogadó,
- az etikátlan,
- az erőszakos,
- és a zaklató.
Ezek részben fokozatokat jelölnek, részben a munkahely káros oldalának pontos meghatározását szolgálják. Sull szerint a toxikus jelzőt a legkirívóbban ártalmas, szó szerint törvénysértő viselkedések összefoglaló jelzőjeként kellene használni. A legjobb példa erre, ha a főnökség származásuk vagy nemük alapján diszkriminálja az alkalmazottakat. Összességében a toxikust mint legerősebb minősítést az olyan esetekre kellene tartogatni, amikor a munkavállalót a gyomrát összerántó stressz éri. Az ilyen helyzeteken kívül elég lehet egy-egy történet
jellemzésére az irritáló, a csalódáskeltő vagy a frusztráló jelző.