A Z generáció tagjainak munkahelyi szokásaival és értékrendjével számos felmérés és tanulmány foglalkozott behatóan. Ezek jellemzően arra jutottak, hogy a Zoomereknek vagy digitális bennszülötteknek is nevezett nemzedék tagjai – az 1995-2009 között születetteket szokták idesorolni – általánosságban több időt töltenek elektronikus eszközök használatával, mint például könyvek lapozgatásával. Kommunikációs szokásaik és nyelvhasználatuk is ehhez idomult: közvetlen és lényegretörő.
Egy úttörő generáció berobbanása
A Zoomerek néhány éve jelentek meg tömegesen a munkaerőpiacon: legidősebb képviselőik is harminc év alattiak. Ennek ellenére jelenlétük mindenféle szempontból erőteljesen hat a vállalati kultúra alakulására. Az amerikai Harris Poll piackutató és elemző cég felmérése szerint digitális, progresszív értékrendjük – beleértve az átláthatóságot és elszámoltathatóságot – egyetlen korábbi generációra sem volt jellemző. Reálisabban, gyakorlatiasabban kezelik a munka során felmerülő helyzeteket, mint elődeik, ugyanakkor jobban törekszenek a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésére. Ők már nem azért élnek, hogy dolgozhassanak, mint például az X generáció tagjai: éppen ellenkezőleg. Ám hiába tapasztaltak, tájékozottak és képzettek, a pályájuk elején akkor sem feltétlenül tudnak megélni a fizetésükből, ha nyolcórás munkarendben dolgoznak.
Éppen azért – amint arról korábban már írtunk – a Z generációs munkavállalók egyre nagyobb része dönt úgy, hogy a pályakezdés utáni éveket is otthon, a mamahotelben tölti, kihasználva a szülői támogatás előnyeit.
Náluk a lazaság zsigerből jön
A Zoomerek a vállalati kommunikáció szabályait is szép lassan átírják, beleértve a mindennapi üzenetváltást és az egymás informálására szolgáló személyes hangvételű tartalmakat. Számukra a munkahelyi kommunikáció egészen mást jelent, mint elődeiknek: nem pusztán formalitásokkal járó kötelezettséget, hanem barátságos beszélgetések és viccelődések forrását. Amint azt az e témával foglalkozó cikkében a Business Insider kiemelte: az írásbeli kommunikációs szabályok átkeretezése a vállalatok egy részénél éppen miattuk elkerülhetetlen.
A lap számos vállalatvezető tapasztalatait összegezve arról is írt, hogy a legfiatalabb alkalmazottak szívesen és elődeiknél jóval gyakrabban küldenek irodán kívüli, informális, viccekkel és emojikkal (hangulatjelekkel) tarkított üzeneteket kollégáiknak és ügyfeleiknek. Például a hagyományos “ettől-eddig szabadságon vagyok, ekkor érek vissza, távollétemben keressék XY kollégát”- sablonüzenet helyett jellemzően sajátos hangvételű és tartalmú szöveggel jelzik, hogy nincsenek az irodában. Valahogy így: “Nyaralok. Remélem, hogy nyerek a lottón és soha többé nem kell visszatérnem. Ha kérdése van, bárkihez fordulhat, csak hozzám ne”.
Fotó: Depositphotos
Lucas Botzen, a Rivermate munkahelyi platform vezérigazgatója a Business Insidernek elmondta: az e-mailben küldött viccek, emojikkal ellátott kommentek, vagyis a laza nyelvhasználat hozzájárulhat egy, a korábbinál kötetlenebb és emberibb munkahelyi szervezeti kultúra létrejöttéhez. Véleménye szerint, ha az alkalmazottak lehetőséget kapnak rá, hogy önmagukat adják, hatékonyabbá válhat a kommunikáció. Steven Athwal, a brit The Big Phone Store alapítója – aki 45 alkalmazottal dolgozik együtt, közülük húszan Z generációsak – szerint ez a lazaság a munka és a magánélet egyensúlyának előtérbe helyezésével és a személyes határok kitolásával is jár. A kötetlen hangvételű kommunikáció tapasztalatai szerint minden csatornán megjelenik a céges e-mailektől és Microsoft Teams-üzenetektől kezdve a Z generációs munkavállalók önéletrajzáig.
A trend olyannyira szembeszökő és megkerülhetetlen, hogy a több ezer munkavállalót alkalmazó multinacionális cégek is elkezdték felmérni a hivatalos vállalati nyelvezet alakulásával járó lehetséges előnyöket és hatásokat. Így tett a közel 81 ezer dolgozót foglalkoztató, londoni székhelyű Barclayst Bank is. A 2023 augusztusában megrendelt felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezettek 71 százaléka szerint a Z generációs munkavállalók jelenlétének köszönhetően változott a korábban szigorúan szabályozott hivatalos nyelvezet, míg 73 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy ennek hatására a munkahelyi kommunikáció is lazábbá vált.
A fagyi visszanyalhat
A jól érzékelhető változásnak azonban meglehetnek a hátulütői. Szakemberek szerint rosszul sülhet el, ha egy X vagy Y generációs, esetleg baby boomer korosztályba tartozó – 1946-1964 között született – munkatárs, felettes vagy üzleti partner nem érti a viccet és tiszteletlennek, szakmaiatlannak tartja a Zoomerek nyelvi lazaságát. Éppen ezért a HR szakemberek igyekeznek felhívni a Z generációs munkavállalók figyelmét arra, hogy szabják meg a határokat: mindig alaposan és körültekintően kommunikáljanak. Legyenek tisztában azzal, hogy kivel kerülnek kapcsolatba és ennek – vagyis partnerük korának, pozíciójának és szóhasználatának – megfelelő nyelvi eszközöket válasszanak, ügyelve arra, hogy mindenkinek megadják a kellő tiszteletet. Így a professzionalizmus és szakmaiság nem megy a lazaság rovására. Lucas Botzen mindehhez hozzátette: cégen belül beleférhet a laza nyelvhasználat, ám ő vezetőként elvárja az alkalmazottaitól, hogy ügyfeleikkel tisztelettudóan és választékos stílusban kommunikáljanak.
