„A XXI. században a külpolitika nem az elszigetelődésről, hanem a tudatos jelenlétről, együttműködésről és befolyásról szól. A magyar külpolitika Európát helyezi a középpontba, a keleti irányú külpolitika helyett a nyugati szövetségi rendszerben képzeli el a magyar érdekek képviseletét” – kezdte beszédét Orbán Anita, a Tisza leendő külügyminisztere a parlament Külügyi Bizottságában való meghallgatásán, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu számolt be.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
„Magyarország integráló szerepre törekszik az európai partnerekkel, szeretnénk eltávolodni a korábban megszokott blokkoló szereptől”
– fogalmazott a külügyminiszterjelölt, hozzátéve, hogy nem szeretnének bot lenni a küllő között, ahogy a leköszönő Orbán-kormányok idején megszokott volt.
Az új magyar külpolitika fő célja a bizalom helyreállítása az Európai Unióban. Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében Orbán Anita alapvetőnek nevezte a korrupcióellenes intézkedések és az intézményi reformok bevezetését. Külön megemlítette az Európai Ügyészséghez való csatlakozás fontosságát.
A jelenleg még zárolt EU-s források ügyében egy komoly jogalkotási feladatra, óriási elkötelezettségre van szükség. „A Tiszának pár hónap áll rendelkezésre ahhoz (augusztus 31-ig – a szerk.), amire más országoknak másfél évük volt” – fogalmazott.
A teljes cikkből kiderül, hogy az új külügyi vezetés milyen kapcsolatot tartana fennt Oroszországgal, illetve mit gondol Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. De arról is olvashatnak, hogy milyen intézményrendszert érintő átalakításokat tervez Orbán Anita a Szijjártó Péter nevével fémjelzett, leköszönő minisztériummal szemben.
