Az Európai Unió orosz energiahordozókról való leválása nem veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát, de százmilliós bevételektől eshet el a két ország – állítja egy frissen megjelent kutatás, amelyet a Politico mutatott be.
A Center for the Study of Democracy és a Clean Air and Energy Research Center (CREA) elemzése szerint Magyarország és Szlovákia bőven rendelkezik más lehetőségekkel az orosz olaj és gáz kiváltására, de ezeket tudatosan nem használják ki.
Geopolitikai sakkjátszmák és ingadozó tőkepiacok – Hogyan pozícionáljuk befektetéseinket?
A témában a Klasszis Média május 27-én 17 órától geopolitikai szakértők, gazdasági elemzők, befektetési szakemberek részvételével tart rendezvényt.Vegyen részt Ön is! Klasszis Befektetői Klub - részletek és jelentkezés >>
Ehelyett mindkét ország a szankciók alóli mentességeket kihasználva még jobban az orosz energiára támaszkodott. A jelentés készítői szerint ez hatalmas nyereséget jelentett Moszkvának: a kutatás szerint az ukrajnai orosz invázió kezdete óta Magyarország és Szlovákia összesen 5,4 milliárd eurót (nagyjából 217,8 milliárd forintnak megfelelő összeg) fizetett ki Oroszországnak csak nyersolaj után – ez az összeg elég lenne mintegy 1800 Iszkander-M rakéta megvásárlására. A kutatók így fogalmaztak:
„Magyarország és Szlovákia semmilyen valódi hajlandóságot nem mutat arra, hogy leválnának az orosz nyersolajról, holott a szankciómentesség eredeti célja épp ez lett volna”
– állítják a kutatók. Kijelentették:
„Magyarország az orosz olajtól való függőségét a háború előtti 61 százalékról 2024-re 86 százalékra növelte, Szlovákia pedig továbbra is szinte teljes mértékben Moszkvától függ.”
A CREA jelentésének időzítése nem véletlen, hiszen az Európai Unió éppen kitiltaná az orosz energiahordozókat, a magyar és a szlovák kormány erős ellenzése ellenére is, amely szerint aaz intézkedés megemelné az árakat és veszélybe sodorná az energiabiztonságukat.
Szerdán a két ország közös nyilatkozatban fejezte ki „súlyos aggodalmait” a tervezett intézkedések miatt, logisztikai akadályokra hivatkozva, és arra figyelmeztetve, hogy az energiaárak magasabbak és kiszámíthatatlanabbak lehetnek.
Fotó: Depositphotos
Vannak megoldások?
A Politico úgy fogalmaz, hogy a tanulmány cáfolja ezeket az érveket. Rámutat, hogy mindkét ország könnyen importálhatna nem orosz eredetű olajat a horvátországi Adria vezetéken keresztül, és a Molnak megvan a technológiai háttere más típusú kőolaj finomításához is. Ráadásul a közép-európai piacon bőségesen elérhető amerikai és katari földgáz is.
„Az orosz olaj és gáz importja nem technikai vagy infrastrukturális akadályok miatt folytatódik Magyarországon és Szlovákiában” – mondta Martin Vladimirov, a Center for the Study of Democracy energia- és klímaprogramjának igazgatója. „Sokkal inkább egy mélyen beágyazott közvetítői és offshore kereskedelmi hálózat áll a háttérben, amely lehetővé teszi az orosz cégek számára, hogy továbbra is erős befolyással bírjanak a magyar energiapiacon – és közben hatalmas hasznot húzzanak belőle” – tette hozzá.
Érdeklik az olajpiaci és üzemanyagok-árát befolyásoló folyamatok? Olvassa az Mfor Üzemanyagár-figyelőjét!
Jó üzlet?
A cikk emlékeztetett, mindkét ország még 2022-ben kapott szankciós mentességet, ami lehetőséget adott számukra, hogy új energiaszolgáltatókat találjanak. Ehelyett azonban Budapest és Pozsony inkább az orosz energiához való hozzáférés megtartásáért lobbizott, miközben a kiskapuk kihasználásával komoly összegeket kerestek.
Luke Wickenden, a CREA energiaelemzője szerint a lakosság ebből semmit nem érez meg: a kedvezőbb áron érkező orosz üzemanyag nem jelenik meg az árakban.
Wickenden véleménye szerint az üzemanyagárak Magyarországon 2024-ben 2–5 százalékkal az uniós átlag felett maradtak, miközben a Mol működési eredménye 34 százalékkal nőtt. Az elemző szerint Orbán Viktor kormánya pedig „jelentős haszonra tett szert: több mint 500 millió dollárnyi (nagyjából 180 milliárd forint) extraprofitadót csatornázott be az orosz olajbevételekből, hogy belső költségvetési lyukakat tömjön be” – tette hozzá a Politico.
Jön az egyezkedés
A kérdés a következő hónapokban válhat igazán aktuálissá, miután az Európai Bizottság bejelentette: jogszabálytervezetet készít elő, amely fokozatosan betiltaná az orosz gázszerződéseket, és arra kötelezné a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki terveket az orosz energiaforrásokról való leválásra.
A Bizottság kétoldalú tárgyalásokat tervez Magyarországgal és Szlovákiával, hogy elsimítsa a nézeteltéréseket – árulták el névtelenséget kérő uniós diplomaták a portálnak. A cikk hozzáteszi, Dan Jørgensen energiaügyi biztos azonban már jelezte: kész a jogszabályt a tiltakozások ellenére is előterjeszteni.
