Ausztria-Magyarország mérkőzést rendeznek: oké, de ki lesz az ellenfél? – idézi a Politico elemzésének elején az évszázados közös múltra utaló, ősrégi faviccet, amelyet sem a magyarok, sem az osztrákok nem kedvelnek igazán. A monarchia ideje már elmúlt, a portál véleménye szerint azonban az osztrák és a magyar kormányok most is közös tengelyen mozognak – az ellenfél pedig az Európai Unió.
Brüsszelben mostanában egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek szerint a két ország ugyanazon kottából énekel; legyen szó akár az orosz-ukrán háborúról, akár Izrael és a Hamász konfliktusáról. A portálnak név nélkül nyilatkozó uniós diplomata egyenesen úgy fogalmazott, hogy
ne tévedjünk: ez a sírból feltámadó kettős monarchia.
Mit csinál Bécs, amíg a magyar kormány az uniós pénzekért hadakozik?
A cikk szerint miközben az Orbán-kormány az Ukrajnának szánt következő segélycsomaggal, valamint az ország EU-csatlakozásával tartja sakkban az Európai Uniót, az osztrák kormány a zavarosban halászik, és a saját prioritásait egyengeti, miközben figyelmen kívül hagyja az ukrán helyzet sürgősségét.
Kritikusai szerint Ausztria a semlegességét kihasználva kicsit Moszkvához is simul, miközben a Nyugat iránti lojalitását is hangoztatja; nem mellesleg pedig rendkívül makacs, például egy éven át blokkolta Bulgária és Románia bevonását a határok nélküli schengeni övezetbe.
Egy olyan Ausztria, amelynek nincsenek fenntartásai, és gyakran Magyarországgal is összejátszik, sokak számára ijesztő kilátás Brüsszelben. Egyrészt Ausztria hagyományosan a nyugat-európai kör tagja, amely – annak ellenére, hogy időnként problémákat okoz, és különutakon jár – általában számíthat az országra a liberális konszenzus támogatásban. Másrészt, bár a két ország lakosságát tekintve nagyjából azonos méretű, Ausztria gazdasága körülbelül háromszor nagyobb, mint Magyarországé, ez egyben pedig befolyásosabbá teszi a nemzetközi parketten – tette hozzá a Politico cikke.
Szomszédok, nem barátok
Az uniós tisztviselők gyakran könnyed gőgöt tulajdonítanak osztrák kollégáiknak, az előítéletek szerint Bécs még nem ébredt rá, hogy császári napjai már régen elmúltak. Az elemzés azonban figyelmeztet, bár csábító azt gondolni, hogy Bécs a Habsburg-birodalom "”császári és királyi” pompájával kapcsolatos téveszméktől eltelve igyekszik feleleveníteni a magyarokkal való együttműködését,, Európa félelme Ausztria-Magyarország feltámadásától mégis alaptalan a tények alapján - legalábbis egyelőre.
Az osztrák kormánytagok ugyanis alapvetően idegenkednek a tekintélyelvűnek tartott magyar politikai vezetéstől, és a velük történő összehasonlítástól. való összehasonlítástól. A portálnak egy meg nem nevezett osztrák tisztviselő így fogalmazott:
igyekszünk kijönni Orbánnal, mert ő a szomszédunk, de ez nem jelenti azt, hogy élvezzük.
A barátság ellen szól az is, hogy a két ország között állandó feszültséget jelent például a migráció kérdése; Bécs azzal gyanúsítja Magyarországot, hogy regisztráció nélkül engedi át a területén Ausztriába menedékkérőket, hogy elkerülje a migránsok visszaküldését, ahogy azt az uniós szabályok előírják. Magyarország ezt tagadja, ugyanakkor az, hogy Ausztriában az utóbbi években nagymértékben megnövekedett a menedékkérők száma, másról árulkodik.
Miért akadékoskodnak Ukrajna ellen az osztrákok?
Az igazi ok, amiért Ausztria hirtelen Ukrajnával kapcsolatban hangoskodik Brüsszelben, Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos. Ha az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, Ausztria azt szeretné, ha ebbe a körbe Bosznia is bekerülne, amelyhez régi gazdasági és politikai kapcsolatok fűzik.
Szeretnénk Bosznia-Hercegovinát az EU családjában látni - mondta Karoline Edtstadler osztrák Európa-miniszter ebben a hónapban egy szarajevói látogatáson, azzal érvelve, hogy az ország csatlakozása „geopolitikai szükségszerűség”.
Az EU egyébként 2022 végén tagjelöltté nyilvánította Boszniát, de a Bizottság szerint az országnak a jogállamiság terén mutatkozó állítólagos visszalépéseivel még akad dolga, mielőtt teljes körű tagsági tárgyalásokra kerülhetne sor. Az osztrák logika szerint azonban mivel az e heti EU-csúcstalálkozó napirendjén szerepel az ukrán csatlakozás, tulajdonképpen adott a lehetőség arra, hogy Boszniát a hátsó ajtón keresztül betuszkolják. Azt egyébként mindeközben erőteljesen hangsúlyozzák, hogy az ukrán csatlakozást nem ellenzik: azaz ebben nincsen egyetértés az osztrák és a magyar kormány között.
Akkor mégis miért aggódnak Ausztria miatt Brüsszelben?
A Politico úgy összegezi a helyzetet, hogy bár az ukrán csatlakozásnak nem lesz kerékkötője az osztrák kormány, az Európai Unió egyáltalán nem lehet nyugodt: 2024 őszén ugyanis a tervek szerint választásokat tartanak az országban. A közvélemény-kutatások szerint az Orbán Viktor Magyarországát mintának tekintő EU-ellenes Szabadságpárt vezet kényelmes előnnyel – ez pedig semmiképpen sem jó hír Brüsszel számára. A cikk példaként Herbert Kickl, a Szabadságpárt vezetőjének nemrég Budapesten elhangzott mondatait említi, amelyben Magyarországot „a nemzeti önrendelkezés és a brüsszeli globalista beavatkozással szembeni ellenállás menedékének” nevezte.
Pánikba esni azért egyelőre még nem kell: ahogy azt a Politico szerzője némileg gúnyosan megjegyzi, a Kickl és Orbán között bimbózó szélsőjobboldali testvériség ellenére Európa azzal vigasztalódhat, hogy az osztrák-magyar együttműködések a történelmi hagyomány alapján sosem zökkenőmentesek.
