5p

Egy brit diplomata szerint akár Kamala Harris, akár Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, a
jövő évben komoly béketárgyalások kezdődhetnek az orosz–ukrán háború befejezése érdekében.

  • Az orosz hadsereg hevesen ágyúzta Zaporizzsja megye ukrán kézen lévő délkeleti részét, megölve két személyt és megsebesítve további ötöt – írta a Telegramon megjelent posztjában Ivan Fedorov, a régió lormányzója. A mentőcsapatok további áldozatok után kutatnak Komisuvaha településen a romok alatt.
  • Komoly béketárgyalások kezdődhetnek 2025-ben, mert a felőrlő háború az ukránok oldaláról nem folytatható – mondta Tim Willsey-Wilsey brit politológus professzor, diplomata. Ukrajna nem tudja visszaszerezni a Donbaszt és a Krímet katonai erővel. Mindkettőből elmenekültek már, akik Ukrajnában akarnak élni, és a Donbasz egy romhalmaz. Területe ötödének elvesztéséért Ukrajnát azonnal fel kell venni az EU-ba és a NATO-ba. Vlagyimir Putyin lenyelheti ezt azzal a szöveggel, hogy a katonai űveleteket a Donbasz és a Krím megszerzéséért indította, és ezt a célt elérte.

Nem lát esélyt érdemi béketárgyalásokra Mark Geleotti brit történész, Kelet-Európa-szakértő. Az orosz vezetés nem mondhat le az elfoglalt területekről, az ukrán viszont ezek visszaszerzéséről arcvesztés nélkül. Akkor lehet tárgyalásokról szó, ha felek belefáradnak a harcokba és úgy látják, hogy fél-egy éven belül csak romlani fog a helyzetük a háború folytatásával.

  • Oroszország nem fog béketárgyalásokat kezdeni Ukrajnával, amíg ukrán csapatok tartózkodnak a Kurszki régióban – mondta Szergej Sojgu volt hadügyminiszter, az orosz biztonsági tanács vezetője az állami TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. Főnöke, Vlagyimir Putyin többször kijelentette, hogy addig nem tárgyalnak, amíg Ukrajna nem hajlandó feladni azt a négy megyéjét, amit az orosz parlament papíron egyoldalúan annektált Oroszországba.

Mennek a találgatások a béketárgyalásokról
Mennek a találgatások a béketárgyalásokról
Fotó: MTI/EPA

  • A háború akkor fog véget érni, amikor Oroszország belátja, hogy hiba volt elkezdeni és nem lehet visszaállítani a szovjet birodalmat – mondta Anne Applebaum történész, Kelet-Európa-szakértő a Deutsche Wellének adott interjújában. Ezért amíg Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz vezetés céljai nem változtak – beleértve ebbe azt is, hogy rezsimváltást akarnak Ukrajnában –, addig nem lehet tárgyalni a békéről. Ahogy Franciaország és az Egyesült Királyság belátta, hogy vége a birodalmának, és egyáltalán a birodalmak korának, úgy az oroszoknak is el kell jutniuk idáig.
  • Több mint háromszáz volt volt orosz katona, ukrajnai veterán szerzett valamilyen pozíciót a szeptember elején tartott helyhatósági választásokon, miután a kormánypárt, az Egységes Oroszország képviselőjelöltjeként elindult a szavazáson – adta hírül az állami média. Összesen 380-an próbálkoztak ezzel, közülük 308 szerzett képviselői megbízatást.
  • A Kurszki régióból az ukrán támadás elől evakuált orosz családok jelentős része nem kapta meg azt az összeget, amit Vlagyimir Putyin ígért nekik – jelentette az Agenctvo független hírügynökség ott lévő önkéntesek tájékoztatására hivatkozva. Az orosz államfő 100 ezer rubel (közel 400 ezer forint) egyszeri támogatást ígért a kitelepítetteknek.
  • A másodlagos szankciók bevezetése miatt visszaesett Oroszország kereskedelme olyan országokkal (Öböl-menti országok, Törökország), amelyek korábban a háború ellenére üzleteltek orosz partnerekkel mondta Timothy Ash, a Chatham House kutatója, Oroszország-szakértő. Ennek nyomán gyengült a rubel és a súlyos pénzügyi állapotban lévő országokra jellemző több szintű árfolyamrendszer alakult ki. Ez anyagi kárt okoz az orosz elitnek, ami párosul az ukránok sikeresek kurszki ellentámadásával. Nyugati hírszerzői források szerint ez a háború újragondolására készteti az oligarchákat.
  • Kína nagyjából betartja az Oroszország elleni nyugati szankciókat, ami arra utal, hogy a pekingi vezetés nem akarja tovább rontani viszonyát az USA-val azzal, hogy erősen támogatja az oroszokat – folytatta a szakértő. Ezt az érzést erősíti az is, hogy Moszkvának Észak-Koreától és Irántól kell fegyvereket beszereznie, miután Kína nem állt mögé ezen a téren.
  • Az orosz jegybank 18 százalékról 19 százalékra emelte alapkamatát. Az indoklás szerint az éves infláció 2024 végére várhatóan meghaladja a bank júliusi előrejelzésben szereplő 6,5-7,0 százalékot. A fogyasztói kereslet erősebb, mint a vele szemben álló kínálat. A bank négy százalékra akarja leszorítani a pénzromlás tempóját. Szakértői 2005-re 4-4,5 százalékos inflációt várnak.
  • Befejezi oroszországi tevékenységét a svájci központú Orvosok határok nélkül civil szervezet, miután a moszkvai igazságügyi minisztérium levélben felszólította, hogy törölje a nevét a tárca nyilvántartásából. A szervezet 32 éven át tevékenykedett az országban.
  • Az Egyesült Államok hatóságai letartóztatták, Denisz Posztovoj orosz üzletembert azzal a váddal, hogy drónokban használható mikroelektronikai alkatrészeket csempészett Oroszországba – jelentette be a hét elején a washingtoni igazságügyi minisztérium. Posztovoj a közlemény szerint hamis információkat adott meg az exportált eszközök címzettjeiről.

Források: ReutersGuardianMoscow TimesTimes Radio 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!