- Európa katonai kiadásai 2022-ben rekord ütemben nőttek, és a hidegháború óta nem látott szintet értek el Oroszország ukrajnai invázióját követően - közölték globális biztonsági kutatók. Az európai növekedés hozzájárult ahhoz, hogy a globális katonai kiadások nyolcadik egymást követő évben érjen el rekordot. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet számításai szerint 2240 milliárd dollárt fordítottak ilyen célokra, ami a világ GDP-jének a 2,2 százaléka.
- Az ukrán hadsereg a Dnyipro folyó keleti oldalán, Herszon város közelében állásokat létesített - idézi orosz katonai bloggereket az Institute for the Study of War (ISW). Az orosz fél ugyan hivatalosan ezt cáfolta, ugyanakkor az ISW rendre megalapozott információkat tesz közzé, így az ukrán csapatmozgások szinte biztosan megtörténtek. A területre való beszivárgás lehet az első lépés annak érdekében, hogy megpróbálják kiszorítani az oroszokat azokból az állásokból, amelyekből Herszon városát lövik.
- Kína franciaországi nagykövete óriási botrányt okozott, és nagyon komoly haragot váltott ki Kelet-Európában és Ukrajnában miután megkérdőjelezte a posztszovjet országok szuverenitását. Lu Sa-je nagykövet a francia televíziónak nyilatkozva felvetette, hogy a Szovjetunió bukása után létrejött országok "nem rendelkeznek tényleges státusszal a nemzetközi jog szerint, mert nincs olyan nemzetközi megállapodás, amely megerősítené szuverén nemzetek státuszát".
- Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök azt mondta, hogy ha a G7-ek az Oroszországba irányuló export betiltására lépnének, Moszkva válaszul felmondaná a fekete-tengeri gabonamegállapodást, amely lehetővé teszi az Ukrajnából származó létfontosságú gabonaexportot. Oroszország határozottan jelezte, hogy nem fogja engedni, hogy az alku május 18-án túl folytatódjon.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva "nem fogja megbocsátani" Washingtonnak, amiért megtagadta az amerikai vízumot az orosz újságíróktól, akiknek el kellett volna kísérniük őt az ENSZ székházába tett látogatására. "Nem fogjuk elfelejteni, nem fogjuk ezt megbocsátani" - mondta. Oroszország áprilisban vette át a 15 tagú Biztonsági Tanács elnökségét.
