Hogy milyen is a német gazdaság állapota, az messze túlmutat Németországon, amely a térségünk számos kisebb-nagyobb országa számára elsőrendűen fontos kereskedelmi partner, és ilyen a magyar eset is – írja a jegybank korábbi vezetője laptársunk, a szintén a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Privátbankár oldalán.
Nálunk a német viszonyok megítélését erősen színezi, hogy a kormányoldal és közvéleményformáló köre szinte kipécézte Németországot, mintha gazdasági bajai okoznák a magyar gazdaság ütemvesztésé, és egyébként is különös odaadással taglalják a német gondokat – utal a magyar vonatkozásra a közgazdász. Nyilvánvaló a felelősségáthárítási szándék – állapítja meg. Különösen pikáns a német gazdaság visszahúzó hatására panaszkodni olyan kormányzat részéről, amely nagy anyagi erőforrásokkal támogatta e függés fennmaradását és megerősödését – teszi hozzá.
„Ám valójában lehetne tanulni a német esetből, amelynek a számunkra is sokatmondó vonatkozása a kockázatokkal kellően nem számoló külső energiafüggés kialakulása” – állítja Bod Péter Ákos
Véleménye szerint, ennek azonban történelmi előzményei vannak – ott is. A (nyugat-)német ipar négy évtizede állt rá az akkor még olcsó és megbízható orosz energiára. A nagy lendület Gorbacsov idején történt. Később, Jelcin, majd a korai Putyin éveiben a két gazdaság közötti nemzetközi szakosodás jól működött: az oroszoknak keményvalutára, az exportra termelő német iparnak energiára volt szüksége.
Azonban, – idézi fel a szerző – túlságosan is baráti lett a kapcsolat, amint azt a lengyel kormányzat azonnal, de idővel az amerikai is észrevételezte. Az energetikai „Ostpolitik” időszaka különös módon folytatódott az Ukrajnát ért első (2014-es, némileg kamuflált) orosz támadást követően is. Ez Angela Merkel tévedéseinek egyike (hogy most ne hozzuk ide az EU keleti peremvidékén kibontakozó autokrata folyamatok tolerálását).
Új helyzet
2022 februárja ebben teljesen új helyzetet teremtett. Mostanra már látszanak a német leválási erőfeszítés eredményei, de nehéz feladat maradt még mindig hátra. A német pártok közötti programeltérések mutatják, hogy ki milyen formában akarja megoldani az energiahelyzetet.
Nemcsak energiaellátási és árazási kérdésről van szó. A gazdaságszerkezeti feladat a nagyobb ügy: Németországnak (is) kisebb és modernebb ipari szektor kellene, továbbá gyors digitalizálás, az infrastruktúra fejlesztése – javasolja Bod Péter Ákos.
Magyar szemmel nézve a feladatok nagyon ismerősek. Csakhogy a mi viszonyaink között még nagyobb a szakadék a mai valóság és a közeljövő követelményei között.
A pártprogramokból kiolvasható, hogy az iparszerkezeti kihívásra eltérők a válaszok, és nemcsak az otthoni kampányban: az Európai Parlament legerősebb csoportját alkotó Európai Néppárt, amelyben a német részarány igen jelentős, és a Tisza Párt révén van lényeges magyar jelenlét is, a robbanómotorok teljes kivezetésének megadott dátumát is felülvizsgálná – írja Bod Péter Ákos.