0,2 százalékkal csökkent Németország bruttó hazai terméke (GDP) a tavalyi évben, derül ki a Német Statisztikai Hivatal friss jelentéséből. A szám még változhat, mivel a negyedik negyedévről egyelőre előzetes adat (0,1 százalékos mínusz az előző negyedévhez képest) áll rendelkezésre.
Ez azt jelenti, hogy a német gazdaság egymást követő két évben zsugorodott – tavaly hasonló mértékben, 0,3 százalékkal esett vissza a GDP. Összehasonlításul: 2021-ben még 3,7, 2022-ben pedig 1,4 százalékos növekedést jegyezhettek fel.
Mi áll a háttérben?
„A konjunkturális és strukturális terhek 2024-ben útját állták egy jobb gazdasági fejlődésnek”, idézte Ruth Brandot, a hivatal elnökét az eredményt ismertető sajtóközlemény.
A szakember ezen negatív fejlemények között említette, hogy „a német exportgazdaság egyre nagyobb konkurenciával szembesül a fontos piacokon, nagyok az energiaköltségek, továbbra is magasak a kamatok, de bizonytalanok a gazdasági kilátások is. Ebben a környezetben 2024-ben ismét zsugorodott a német gazdaság.”
A Handelsblatt elemzése szerint utoljára 2002-2003-ban fordult elő, hogy a német gazdaság teljesítménye két egymást követő évben csökkent.
A német gazdasági lap úgy véli, hogy különösen a német vállalatoknak volt rossz évük tavaly, a bruttó hozzáadott érték 0,4 százalékkal esett vissza. Kifejezetten rosszul teljesített a feldolgozóipar: a hozzáadott érték három százalékkal csökkent, főleg a gépipar és az autóipar problémái miatt.
Még nagyobb mértékben, 3,8 százalékkal zuhant az építőipar. „A magas építési árak és kamatok ahhoz vezettek, hogy különösen lakásból épült kevesebb”, mondta Michael Kahn, a Német Statisztikai Hivatal munkatársa.
Ezeket a negatív fejleményeket a lakosság fogyasztása sem tudta ellensúlyozni, amely mindössze 0,2 százalékkal növekedett. A fogyasztás még mindig elmarad – 0,1 százalékkal – a Covid-válság előtti utolsó év, 2019 adatától.
A fogyasztás annak ellenére nőtt csak minimális mértékben, hogy az infláció 2,2 százalékra csúszott vissza, az elkölthető jövedelem pedig emelkedett.
A gazdasági és politikai bizonytalanság (ukrajnai háború, idén februárban előrehozott parlamenti választásokat tartanak Németországban) miatt az emberek inkább félretették a pénzüket ahelyett, hogy elköltötték volna: a válságéveket, 2020-t és 2021-et nem számítva a háztartások olyan nagy mértékben takarékoskodtak, amilyenre a 90-es évek közepe óta nem volt példa.
A válságot jelzi a csődbe ment cégek számának növekedése is – ez a mutató egyes hónapokban már elérte a globális pénzügyi válság idején tapasztalt szintet. A magas energiaárak és a nagy bürokrácia terhet jelentenek a vállalatoknak.
De nem csak otthon vannak komoly problémák, hanem a külpiacokon is: a statisztikai hivatal szerint az áruk és szolgáltatások exportja 0,8 százalékkal mérséklődött, részben az elektromos berendezések, a gépek és az autók kivitelének visszaesése miatt.
Beszédes tény az is, hogy a müncheni Ifo intézet üzleti hangulatindexe tavaly decemberben olyan alacsony volt, amilyenre utoljára a Covid-válság idején volt példa.
Mi lesz idén?
Ami a kilátásokat illeti, a Handelsblatt által idézett közgazdászok szerint idén aligha fog lendületbe jönni a német gazdaság. Ehelyett 2025-ben várhatóan hasonló szinten lesz a gazdasági teljesítmény, mint a Covid-válság előtti időszakban – a Bundesbank 0,2 százalékos növekedést jósol, „a gazdaság bölcsei” (a német gazdaság fejlődésével foglalkozó állami tanács tagjai) 0,4 százalékos pluszra számítanak.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén mérsékelt várakozásokról ír: közgazdászok és elemzőintézetek 0,3-0,4 százalékos növekedést várnak az idei évre Németországban.
Mindez rossz hír Magyarország számára is. A magyar gazdaság problémáit nyilván nem lehet csak Németországra fogni, az ugyanakkor tény, hogy a két ország gazdasága ezer szálon kötődik egymáshoz, és Németország hazánk messze legnagyobb kereskedelmi partnere. Az elhúzódó német gazdaság krízis és az idei visszafogott várakozások azt jelzik, hogy szinte biztosan nem Németország fogja lendületbe hozni a magyar gazdaságot az idei évben.