A kormányfő szerint egy ilyen helyzetben nem az a kérdés, hogyan kellene alakítani a világpolitikát, hanem az, hogy annak milyen következményei vannak Magyarország számára.„Számomra az első kérdés mindig az, hogy ez mit jelent Magyarországra nézve” - fogalmazott.
Hozzátette, nem az a dolga, hogy elképzelje, mit kellene tennie az Egyesült Államoknak, hanem az, hogy a magyar következményeket nézze.
Úgy látja, sok magyar azt gondolja, hogy más európai vezetők is így járnak el, de ez nincs így. „Amit én csinálok, az Európában egyáltalán nem általános” – fogalmazott.
A miniszterelnök azt mondta, hogy korábban a nemzeti érdekek nem érvényesültek ilyen módon, most viszont a világ visszatért ahhoz az állapothoz, ahol a nagyhatalmak a saját érdekeik mentén cselekszenek, és az Egyesült Államok is ezt teszi.
Az iráni vezetés felszámolása közelebb vihet a békéhez, ugyanakkor ha ez nem sikerül, akkor egy még nagyobb, bonyolultabb és hosszabb háború következhet – vélekedett. (Az Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen indított háborút elemzők többsége illegálisnak, a nemzetközi jogot sértőnek tartja – a szerk.)
A közel-keleti helyzetről szólva saját tapasztalataira hivatkozott, jelezve, hogy miniszterelnök volt az iraki háború idején, Afganisztán megtámadásakor, valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások idején is. „Öreg róka vagyok” - jegyezte meg, hozzátéve: pontosan tudja, mennyire nehéz ebben a térségben bármilyen eredményt elérni. „Be lehet menni, de kijönni szinte lehetetlen” - mutatott rá.
Szavai szerint nem az a kérdés, hogyan kellene átszervezni a Közel-Keletet - „az a nagyfiúk dolga” -, hanem az, hogy milyen következményekkel kell számolni Magyarországon. Ezzel kapcsolatban két fő kockázatot nevezett meg, a migrációt és az energiaárakat.
A migrációról azt mondta, Európában több ország nem volt képes nemet mondani a korábbi hullámokra, és most óriási bajban vannak, nem látják a kiutat, elvesztették identitásukat.
Szerinte Magyarország ezzel szemben meg tudta védeni magát, és nincs olyan birodalmi múltja sem, amely miatt más népességek jogot formálnának a betelepülésre. Irán esetében kiemelte, egy 90 milliós országról beszélünk, ahol mintegy négymillió afgán menekült él. Ha Irán nem tudja tovább kezelni ezt a helyzetet, ezek az emberek Törökországon keresztül a Balkán felé indulhatnak, és elérhetik Magyarországot, mondta.
Az energiaárakkal kapcsolatban felidézte, hogy az ukrajnai háború kezdete után Magyarország energiaimportjának ára egy év alatt 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra nőtt, ami 10 milliárd euró veszteséget jelentett. Ha az iráni konfliktus miatt az árak ismét emelkednek, az újabb súlyos gazdasági következményekkel jár – tette hozzá.
Az ukrajnai háború kirobbanásával kapcsolatban a kormányfő azt mondta:
Oroszország éveken át jelezte, hogy biztonsági kérdésként tekint Ukrajna nyugati integrációjára, és helyzet csak akkor stabilizálható, ha Ukrajna nem válik a nyugati struktúrák részévé, hanem ütközőzóna marad Oroszország és a Nyugat között, mert ellenkező esetben a konfliktus újra és újra ki fog törni.
A világrendről szólva hangsúlyozta: hiba azt gondolni, hogy bárki legyőzheti Kínát, mert „Kína egyszerűen legyőzhetetlen”.
A világ nem egypólusú lesz, hanem legalább két meghatározó központtal működik majd, a nyugati országoknak pedig egyszerre kell versenyezniük és együttműködniük Kínával, saját gazdasági és politikai rendszerük védelmezése közepette.
(MTI)
