Jourová szerint az EU jogalkotói nem voltak felkészülve olyan vezetők megjelenésére, mint Orbán Viktor, akik késztetést éreznek a demokratikus intézmények, a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítésére. Kiemelte, hogy hiányzott az a képzelőerő, amely felismerte volna előre egy ilyen forgatókönyv valószínűségét – áll a Szabad Európa cikkében.
Az alelnök megjegyezte, hogy az uniós jogi eszközök kezdetben nem bizonyultak elégségesnek a magyar jogállamisági helyzet romlásának megállítására, különösen mivel az EU intézményei – különösen az Európai Bizottság – egészen 2017-ig, a lengyel jogállamisági eljárás megindításáig szinte egyedül próbáltak fellépni. A helyzet 2020-tól változott, amikor a jogállamisági országjelentések és a feltételességi mechanizmus révén az EU képes volt jobban érvényesíteni a demokratikus normákat. Jourová ezt „költséges és drága kalandként” jellemezte Magyarország számára.
Szavai szerint a magyar kormány szerinte hosszú időn át „mérgezett nyilakat lőtt” Brüsszelre, megkérdőjelezve a jogállamiság védelmében tett intézkedések jogszerűségét. Az Európai Bíróság ítéletei azonban szerinte megerősítették a Bizottság pozícióját, és világosan definiálták a jogállamiság fogalmát, ami megkönnyítette az EU-s fellépést – emelte ki.
A jövőbeni reformok Orbán Viktor miatt is szükségesek
A cikk szerint Jourová hangsúlyozta, hogy az EU következő bővítése előtt felül kell vizsgálni a 7. cikk szerinti eljárást, amely jelenleg Magyarország ellen zajlik, de megrekedt a Tanácsban. Az egyhangú döntéshozatali rendszer reformját is elengedhetetlennek tartja, hogy egyetlen tagállam – például Magyarország – ne tudja blokkolni az EU működését.