Ukrajna csatlakozott a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), az ország zászlaját felvonták a bíróság működését biztosító Római Statútum részes államainak lobogói közé a bíróság hágai székhelyén – tájékoztatott a Nemzetközi Büntetőbíróság csütörtökön. Ukrajna 2024. október 25-én helyezte letétbe hivatalosan a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikációs okiratát, a statútum 2025. január 1-jén lépett hatályba. Ukrajna a 125. részes állam, amely csatlakozik a Római Statútumhoz.
A hágai közlemény szerint Tomoko Akane bíró, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke csütörtökön átadta Ukrajna hollandiai nagykövetének a Római Statútum egy különkiadását – mint írták –, a jogállamiság iránti elkötelezettség szimbólumaként. A közlemény Tomoko Akane elnököt idézte, aki azt mondta, a Római Statútumhoz való csatlakozással Ukrajna azon nemzetek közösségéhez tartozik, amelyek elkötelezettek a nemzetközi közösséget mélyen aggasztó, legsúlyosabb bűncselekmények büntetlenségének megszüntetése iránt.
Paivi Kaukoranta, a Részes Államok Közgyűlésének (ASP) elnöke kijelentette, Ukrajnának a bírósághoz való csatlakozáshoz vezető útja a jelenlegi nehéz időszakban figyelemre méltó ellenálló képességet, bátorságot és a jogállamiság iránti elkötelezettséget mutat. „A Római Statútum ratifikálása a büntetlenség elleni küzdelem és a Nemzetközi Büntetőbíróság alapelvei iránti közös elkötelezettségünket szimbolizálja” – fogalmazott.
Fotó: Facebook
Andrij Kosztyin ukrán nagykövet a csatlakozási ceremónián azt mondta, Ukrajna zászlaja a Római Statútum 125. államaként egy olyan nemzet szimbóluma, amely tiszteli a békét, az igazságosságot, a méltóságot és a szabadságot. Az ukrán zászló egy olyan nép szimbóluma is, amely elképzelhetetlen nehézségeken ment keresztül és megy keresztül továbbra is, de soha nem adta fel azon eszméjét, hogy a törvénynek, és nem az erőszaknak kell irányítania a világot.
A Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, amiből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott diplomáciai konferencián 160 állam részvétele mellett elfogadták a statútumót. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, amelyek a statútum megfogalmazása szerint „megrázzák az emberiesség lelkiismeretét”. Ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.
Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az érintett ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
Magyarország épp az idén lépett ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból, azt követően, hogy a testület a Gázai övezetben elkövetett népirtásért elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
(MTI)
