A DUIHK friss konjunktúrafelmérése meglehetősen borús tónusú: arra a kérdésre, hogy a magyar gazdaság jó, javul, kielégítő és változatlan állapotban van, avagy rossz és tovább romlik, a válaszok egyenlegét megvonva az enyhe többség az utóbbit választotta; bár saját vállalkozásuk üzleti helyzetében és lehetőségeiben hajszálnyi javulást érzékeltek a megkérdezettek. Mindazonáltal a foglalkoztatást nem szándékoznak bővíteni, és beruházási hajlandóságuk is a negatív tartományban van – írja a HVG.
Fotó: Mercedes-Benz
Arra a kérdésre pedig, hogy vállalkozásaikra mi jelenti a legnagyobb kockázatot, az első helyen a kereslethiányt, a másodikon a munkaköltségeket, a harmadikon pedig a gazdaságpolitikát jelölték meg.
A munkaköltségekben rejlő kockázat nevesítése a rizikós faktorok élbolyában némiképp meghökkentő, mivel a vállalati szféra 14,4 eurós órabére az egyik legalacsonyabb az uniós tagállamok között.
A német tulajdonosi hátterű cégek továbbra is évi 2-3 milliárd eurót költenek el a magyar piacon, ebben az évben várhatóan 4 milliárd eurót fektetnek be, ráadásul ennek többségét állami támogatás nélkül. A német gazdaság az idén még alig bővül, jövőre pedig egy százalék körüli mértékben nő, de a gyors és erőteljes fellendülés a magyar piacon is valószínűtlen.
Bár a magyar gazdaságpolitikusok egyre többet beszélnek az Európai Unión kívüli, ázsiai partnerek fontosságáról, és még azt is megfogalmazták, hogy a németek semmit sem hoznak, ez egyáltalán nem igaz – mondta Achim Weinstock, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) alelnöke, az LKH Leoni Kft. ügyvezető igazgatója.
