MBH AgrárTrend Index – Fogyatkozóban az optimizmus

„A trend lefelé megy. Kezdünk pesszimisták lenni.” Ezt bocsátotta előre Hollósi Dávid, a pénzintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója az MBH AgrárTrend Index harmadik negyedévi csökkenését bemutatva. Az agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató értéke ugyanis 0,4 ponttal csökkent július és szeptember között a 48 pontos skálán. Éves összevetésben pedig már 1,9 pontos a visszaesés. A mutató így most az évszázad aszályával sújtott 2023-hoz hasonló értéket mutat.

Ahogyan azt már a tavaszi fagykárok után sejthető volt, az idei év nagy vesztese a gyümölcstermesztés lett. A leginkább károsodott kajszi-, őszibarackból és cseresznyéből így országszerte 80-90 százalékos, almából, körtéből 75-80 százalékos, szilvából, meggyből 50 százalék körüli a terméskiesés. A kilátások sem jók. Hollósi Dávid szerint ezután is csak a szerencsén és az időjáráson múlik, milyen lesz a termés a gyümölcsösökben.

Az idén is nagy vesztes a kukorica. A második legfontosabb szántóföldi gabonánk pár éve még 1,1 millió hektáros vetésterülete negyedével: 750 ezerre csökkent. Az országos termése pedig a szokásos hat-nyolcmillió tonnáról az idei aszálytól 3,3-3,5 millióra apadt. Ez olyan kevés, hogy nemcsak exportra nem jut, hanem az állatállomány ellátására jelentős import is kell. Az elmúlt öt évben már kétszer-háromszor pusztított aszály miatt el kell gondolkodni, érdemes-e még itthon termelni ezt a kultúrát, bár Hollósi Dávid szerint egyelőre a tengerinek nincs itthon a növénytermesztésben alternatívája.

Ezzel szemben az idén abszolút rekordot döntve, már csaknem 350 ezer hektáron vetették a jó árú, a kukoricánál aszálytűrőbbnek tartott napraforgót. De a szárazság miatt a napraforgónak is – a tavalyinál 15 százalékkal – kisebb lett a hozama. Még a kifejezetten szárazságtűrő cirkot is megviselte az idén az aszály.

Nem meglepő, hogy az aszály miatt a szántóföldi zöldségtermelők sem zárhatnak az idén jó szezont.

Ennél jóval nagyobb a baj a szőlő és borágazatban. Az amerikai szőlőkabóca által extra gyorsan terjedő aranyszínű sárgaság betegség ugyanis már mind a 21 hazai borvidéken megjelent. Hatásos növényvédőszer nélkül csak a fertőzött tőkék kivágásával és elégetésével, a kabóca irtásával lehet ellene védekezni, a betegség gyors terjedése egyelőre megállíthatatlannak tűnik. Pedig már a járvány hazai megjelenése előtt is – a borfogyasztás globális, európai és hazai visszaesésével a hajdani negyed millióról mindössze negyven ezer hektárra csökkent a hazai üzemi szőlőterület.

Az állattenyésztésben azonban ellentmondásos a kép. Míg a sertéstartók az EU-ban, főleg a meghatározó német piacon (-15 százalék) csökkenő – az önköltséget alig fedező – árak miatt aggódnak, a baromfitartók (főleg a brojlercsirke-, tojástermelők) jól vannak. A korábbi stagnálás után még a pulykaszektor is fellendülőben van a szakember szerint.

Mindez meglátszik a beruházási terveken is. A legtöbb fejlesztési pályázatot ugyanis a brojlercsirke-tartó gazdaságok nyújtották be. Ez alapján előlegezte meg a szakember, hogy „Magyarország au EU brojlercsirke-nagyhatalma lesz”.

Közepes év

A nehézségek ellenére a szakember úgy értékelte „közepes évet” zárhat az idén a hazai agrárium. A gazdáknak azonban ehhez alkalmazkodva, előre tervezve, új fejlesztésekkel szembe kell nézni a kihívásokkal, és reagálni a változásokra. „Aki most nem ruház be, az kiírja magát a mezőgazdaságból” – előlegezte meg Hollósi Dávid. A „reagálásához” a gazdáknak egyre több lehetőséget kínál az élelmiszeriparon túl a bioüzemanyag- sőt a bioépítőipar is. Az alkalmazkodáshoz, új termelési irányok kipróbálásához azonban fejleszteni kell. Ehhez most kedvező, államilag támogatott finanszírozást kínálnak a bankok. Kamatmentes konstrukcióban akár kétszer 25 százalékos előleggel a tervezett beruházás felét előre meg tudják valósítani a pályázaton nyertes agrárvállalkozások, amelyhez már az önrész meglétét sem kell igazolni.

A beruházási boom persze a bankoknak is jól jönne, hiszen három éve nem nő a mezőgazdaság hitelállománya.

Héjja Csaba, az agrárüzletág stratégiai elemzője azért arra figyelmeztetett, hogy okosan kell befektetni. Az előző négy-öt évhez képest az idén nagyot csökkent a hazai agrárvállalkozások jövedelme: sokuknak nincs mit visszaforgatni a túlélést jelentő fejlesztésekre. Erre jó példa a sertéstartás, amelyben jelenleg (szinte jövedelem nélkül) önköltségen termel az ágazat. A külpiaci helyzet sem kedvező (a már bemutatott árcsökkenés mellett) millió tonnás nagyságrendekkel csökken az uniós sertéshús-fogyasztás, miközben a Kínába irányuló export is visszaesett. Mindezek hatására a (hajdan 15 millió darabos) hazai sertésállomány 2,8 millióra csökkent. Jó hír viszont, hogy ezen a szinten már állandósult a termelés és a magyar sertés(hús) tartja a piaci részesedését.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a hazai élelmiszeriparban sem lesz sikerév az idei. A szektor teljesítménye elmarad a korábbiaktól, hiszen nemcsak az USA, az EU gazdasága, a világpiac is gyengélkedik. A szektor diszkrét növekedését így jobb híján a belső kereslet húz(hat)ja.