A szakértő szerint a találkozó tétje a fegyverszünet, nem a béke – így nincs értelme békecsúcsnak nevezni azt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök távolmaradása esetén pedig még a fegyverszünetről sem lehet értelmesen beszélni.
A legutóbbi, 1994-es budapesti memorandum balul sült el Ukrajna számára, így a helyszín sem előnyös, ráadásul Vlagyimir Putyin olyan követelésekkel érkezik, amelyekről pontosan tudja, hogy Zelenszkij és az ukrán állam, és főleg a hadsereg számára elfogadhatatlan. Egyértelmű, hogy Putyin szándéka nem a megegyezés, hanem az, hogy gyengítse az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást – írja Rácz András.
A szakértő úgy látja: azért vetette be a találkozó ötletét Putyin, hogy „alávágjon” Zelenszkij washingtoni megbeszéléseinek, és megakadályozza mind az újabb, amerikai szankciók elfogadását, mind pedig azt, hogy a Tomahawk robotrepülőgépek átadásáról érdemben lehessen beszélni. A lépés működött is.
Putyin időt nyerhet a találkozóval, megalázhatja és belülről gyengítheti az EU-t, és még támogatást is nyújthat Orbán Viktornak a közelgő választásokhoz. A találkozó időzítése magyar szempontból azért nem előnyös, mert az október 23. és november 4. közötti időszak az 1956-os forradalom miatt roppant érzékeny, és emiatt igen szerencsétlen arra, hogy Putyin állami tiszteletadással fogadjuk Budapesten – írja Rácz András.
Posztját azzal zárja:
„összességében nem érdemes túl sokat várni a budapesti találkozótól, leszámítva Orbán önfényezését, a magyar kormány újabb hajbókolását Moszkva előtt, és persze óriási forgalmi dugókat. Sajnos attól tartok, hogy a háború fenntartható lezárásához egy centivel sem fogunk közelebb kerülni – és közben őszintén remélem, hogy tévedek.”
