A százhúsz képviselőből álló kneszet hétfő este 62 képviselő támogatásával, 48 ellenzésével, egy tartózkodás mellett fogadta el második és harmadik olvasatban a törvényt, írja az MTI.
A szöveg azt mondja ki, hogy halálbüntetés szabható ki arra a terroristára, aki embert öl „azzal a szándékkal, hogy megszüntesse Izrael létezését”. A jogszabály szerint a bíróság akkor jogosult életfogytiglani börtönbüntetést kiszabni a halálbüntetés helyett, ha „különleges indokokat” vagy „rendkívüli körülményeket” talál.
A törvény egyes pontjait ellenezte a hadsereg, a nemzetbiztonsági tanács, az igazságügyi minisztérium és a külügyminisztérium. (Halálbüntetés már eddig is volt Izraelben, de eddig csak nagyon ritkán alkalmazták.)
A törvényjavaslatot a Zsidó Erő nevű, szélsőségesen nacionalista párthoz tartozó Limor Szon Har-Melech és a Likud párthoz tartozó Nisszim Vaturi nyújtotta be. Indítványuk alapján a bíróság akkor is kiszabhat halálbüntetést, ha az ügyészség nem kérte, és nem szükséges hozzá a bírák egyhangú döntése sem.
A törvény nem vonatkozik a Hamász palesztin iszlamista szervezet azon tagjaira, akik 2023-én október 7-én terrortámadást követtek el Izrael ellen, mivel számukra külön bíróság létrehozását tervezik.
A törvénnyel szemben az igazságügyi minisztérium képviselője arra figyelmeztetett, hogy a halálbüntetés Ciszjordániában civil jogszabályban való bevezetése jogi szempontból „nagyon problematikus”.
A hadsereg szerint a törvény ellentétes olyan nemzetközi egyezményekkel, melyekhez Izrael csatlakozott, s a külügyminisztérium szerint az abban létrehozott módosítások nem oldják meg a nemzetközi jogi és diplomáciai problémákat. Az izraeli nemzetbiztonsági tanács is ellenezte a törvény elfogadását.
A jogszabályt Benjámin Netanjahu nyomására enyhítették annak érdekében, hogy kezeljék az alkotmányellenesnek vagy nemzetközi jogba ütközőnek tartott részeket. Eltörölték annak kötelezettségét, hogy a ciszjordániai lakosokat kizárólag katonai bíróságokon ítéljék el. Emellett a bírák mérlegelési jogkört kaptak, és törölték azt a kitételt is, amely minden Izraelben élő vagy tartózkodó személy elleni támadásra kiterjesztette volna a jogszabály hatályát.
„Megértük ezt a pillanatot. Izrael ma megváltoztatja a játékszabályokat: aki zsidókat gyilkol, az nem fog tovább élni és börtönkörülmények között élvezni az életet” – üdvözölte a törvény megszavazását Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter.
„Ez a törvény szégyen, a tartalma és elfogadásának módja miatt is, egy romlott politikai alku eredménye” – mondta róla Gilád Karív, a Demokraták nevű ellenzéki párt képviselője, és közölte, hogy a jogszabály több rendelkezése alkotmányellenes, és a kérdést a Legfelsőbb Bíróság elé kívánják vinni.
A Polgárjogi Egyesület nevű jogvédő szervezet már benyújtotta első keresetét a törvény ellen. Beadványuk szerint a törvény „fordított arányt teremt a halálbüntetés súlyossága és annak kiszabhatósága között”, és valójában a palesztinokra irányul, valamint két külön, katonai és polgári jogrendszert hoz létre, s ezzel súlyosan sérti az élethez, az emberi méltósághoz, a tisztességes eljáráshoz és az egyenlőséghez való jogot.
A Zulat nevű emberi jogi intézet szerint a törvény „faji megkülönböztetésen alapul, és a modern történelem legsötétebb rendszereit idézi”.
A Human Rights Watch emberi jogi szervezet szintén diszkriminatívnak nevezte a törvényt. Szerintük annak szövegezéséből egyértelmű, hogy azt „elsősorban, ha nem kizárólag” a palesztinokkal szemben alkalmazzák majd. Úgy vélik, a valódi cél az, hogy Izrael gyorsabban és kevesebb ellenőrzés mellett ölhesse meg a palesztin fogvatartottakat.
Emberi jogi szervezetek és szakértők számos alkalommal vádolták már az izraeli szerveket azzal, hogy kínozzák a börtönökben a palesztinokat. A zsidó állam visszautasítja a vádakat.
