Elhúzódó háborúra számít Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki az Indexnek adott interjújában visszamondta azt a kormányzati szlogent is, hogy azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség. Szerinte azonban „a Nyugat eldöntötte, hogy nem lokalizálja, hanem általános érvényűvé emeli a konfliktust”, aminek a vége az is lehet, hogy „ott találja majd magát Európa a háború közepén”.
Arra a felvetésre, hogy tűzszünet azt feltételezi, hogy ott állnak meg a harcok, ahol most húzódnak a frontvonalak, és ez elfogadható lenne-e a magyar kormánynak, a hadügyér kitérő választ adott. Mint fogalmazott, „a tűzszünet a harcok azonnali leállása, az életek mentése miatt fontos”, a béketárgyalás viszont a feleken múlik.
„A cél az, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára” – szögezte le a miniszter.
A tárcavezető viszont azt mondta, Washingtonnak és Moszkvának kell tárgyalnia, mert „Ukrajna nem tud dönteni saját sorsáról, mások rendelkeznek róla”. Szalay-Bobrovniczky azt is leszögezte, a fegyverszállításoktól való tartózkodás „egy olyan cölöp, amit nem lehet kimozdítani a helyéről”, amit a magyarok elvárnak a kormányzattól.
A hadügyminiszter közölte, teljesítik NATO-kötelezettségeiket, így elérik a GDP-arányos 2 százalékos védelmi költségszintet, létrehozták azt a zászlóaljharccsoportot, ami kapcsolódik a NATO keleti szárnyán található láncba, Székesfehérváron NATO-parancsnokság működik, részt vesznek a balti államok légtérvédelmében, ahogy a koszovói KFOR-ban is, ami a NATO legnagyobb szárazföldi tevékenysége – sorolta.
Arra a felvetésre, hogy ukrán katonai egészségügyi szakembereket képeznek ki, a tárcavezető úgy vélekedett, Ukrajna „egyrészt egy megtámadott ország, másrészt a szomszédunk, nekünk pedig jószomszédi és erkölcsi kötelességünk segíteni azt, aki bajban van”, ezt pedig humanitárius akciók keretében teszik.
A haderőfejlesztésről szólva Szalay-Bobrovniczky azt mondta, egy lezüllesztett haderőt kellett felhozni, ütőképes, high-tech hadsereg épül, illetve szeretnének újra Magyarországon védelmierő-kapacitást is létrehozni.
A nagy vitát kiváltó hadvezetési fiatalításra áttérve a hadügyminiszter úgy vélekedett, az első lépés a haderő belső szervezetének, struktúrájának átalakítása volt, ebbe a logikába illeszkedett a készenlét fokozása, majd a határvadász egységek felállása után le lehetett vonulni a határról. Ugyanakkor megemelkedett a további előléptetési potenciállal nem rendelkező tisztek és altisztek aránya – mondta a miniszter –, ezért bevezették a honvédelmi szolgálati juttatást, ami „méltó és méltányos kimeneti lehetőséget biztosít azoknak a tiszteknek, akiknek a további karrierútjában nincs potenciál”, egyúttal cáfolta, hogy a lépés politikai jellegű tisztogatás lett volna, de az eljárás nem fűnyíróelv mentén fog zajlani.
„»Fiatalokat a high-tech seregbe!«, akár ez is lehetne a mottónk” – mondta a miniszter a mostani toborzókampányra áttérve, hozzáfűzve: a mostani technológiát ők tudják készségszinten kezelni. Az elvárt létszámra a miniszter nem adott választ, mondván, „ez nem számháború”, de azt leszögezte, nem vezetik vissza a sorkatonaságot.
