A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy a két ország rövidesen közösen belevág egy újabb nagy energiabiztonsági beruházásba, egy új kőolajvezeték építésébe, amely Magyarország és Szerbia ellátásához is hozzá fog járulni.
Elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány már el is készült, és e szerint Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni nagyjából évi ötmillió tonna kapacitással.
„Magyarországon ez gyakorlatilag egy Százhalombatta-Algyő-Röszke nyomvonalon történő építkezést jelent, azzal, hogy egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz” – tudatta.
„A magyar oldalon nagyjából ez egy 320 millió eurónyi beruházás, amely három évet fog igénybe venni, s jelenleg is tárgyalunk arról a szerződésről, amely ennek az új kőolajvezetéknek a kihasználtságát fogja majd garantálni” – tette hozzá.
Az áramkapacitást is növelik
Arra is kitért, hogy jól halad azon beruházás előkészítése is, amelynek a nyomán 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-átmenet kapacitását.
„Az eddigi sikerekre alapozva készen állunk arra, hogy belevágjunk az új nagy közös beruházásunkba” – mondta. Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy napjainkban elég gyakoriak az energiaválságok, amelyeket nem ritkán „politikai hisztériakeltés” okoz, ilyen helyzetben pedig nagy szükség van a saját forrásokkal csak korlátozottan rendelkező országok szoros együttműködésére és folyamatos konzultációjára.
Szerbia kulcsország
Ennek kapcsán leszögezte: „ma már nem túlzás azt állítani, hogy nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül”.
„Magyarország földgázellátásának csaknem a száz százaléka Szerbián keresztül érkezik. A tavalyi évben egy brutális rekordot állítottunk fel azzal, hogy 7,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül a Török Áramlat vezetéken” – jelentette ki.
„Szerbia ismételten bizonyította, hogy megbízható tranzitország. Abszolút nyugodtak lehetünk afelől, hogy Szerbián keresztül a földgázszállítás Magyarországra rendben van. Ez azért nagy szó, mert sajnos nem minden szomszédunk viselkedik megbízható tranzitországként” – mutatott rá.
Amerikai kapcsolat
A miniszter ezzel összefüggésben arra is emlékeztetett, hogy a távozó amerikai adminisztráció a hivatali ideje végén újabb energetikai szankciókat rendelt el, amelyekkel „abszolút politikai bosszútól vezérelve kibabrált a közép-európai térséggel”. Ennek megfelelően a régió közös problémájának nevezte a szerbiai olaj- és üzemanyagellátást biztosító orosz vállalat szankcionálását, ez ugyanis más országokban is kihívásokat okozhat.
„Könnyen okozhat áremelkedést, ha a szerbiai finomítói kapacitások kiesnek a regionális ellátásból (…), és akkor valóban fennáll a veszélye annak, hogy a közép-európai emberek fizetnék meg a Biden-adminisztráció bosszújának az árát” – fogalmazott.
„Szeretnék elkerülni ezt a helyzetet. Szerencsére ma már olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki nem ellenségként, hanem barátként tekint a közép-európai térségre, s azt reméljük, hogy sikerül rövid távon rendeznünk ezt a helyzetet. Mindenesetre megegyeztünk abban, hogy nagyon szoros regionális együttműködést folytatunk annak céljából, hogy a szankciók fennmaradása se okozhasson zavarokat a regionális üzemanyagpiacon” – összegzett.