Egy kulturális élmény “beárazása” mindig érzékeny kérdés, legyen szó koncertről, kiállításról, esetleg egy könyv vagy képregény kiadásáról. A legkülönfélébb szempontokat kell ugyanis figyelembe venni a piaci kereslettől kezdve a célcsoport összetételén és igényein át a fizetőképességig. Éppen ezért egyes kulturális szolgáltatók – szervezetek, intézmények, csoportok – részben a már említett okokból, részben pedig saját fennmaradásuk biztosítása érdekében nem hagyományos finanszírozási modellben gondolkodnak, hanem új lehetőségeket keresnek: például közösségi finanszírozás útján próbálnak támogatást szerezni egy-egy projektjük megvalósításához. A crowdfunding (közösségi finanszírozás) Nyugat-Európában régóta bevált megoldás a művészetek területén is, nálunk azonban még annak ellenére is gyerekcipőben jár, hogy az elmúlt években egyre több platformon és egyre több formában nyílt lehetőség rá.
Prix Libre: annyit fizessünk az élményért, amennyit nekünk megér
A Godot Intézet is a hazai útkeresők közé tartozik: kísérleti jelleggel április 3-tól május 10-ig bevezették a Prix Libre belépődíj modellt, egy Franciaországban remekül működő mikrofinanszírozási gyakorlatot. A Prix Libre – szó szerint szabad ár, szabad fordításban inkább ‘Fizess, amennyit ér!’ – lényege, hogy a vevő az áruért vagy szolgáltatásért nem a piaci árat fizeti, hanem egy általa méltányosnak vélt összeget, esetleg a szolgáltató által megadott önköltségi árhoz viszonyított támogatói-, vagy minimálárat, amennyiben pedig ezt sokallja, akkor az önköltségi árnál alacsonyabb összeget.
Fotó: Depositphotos
A modell működőképességére példa a Genfi Művészeti és Történeti Múzeum (MAH), ahol a látogatók 2022 januárja óta elégedettségüktől függően maguk dönthetik el, mennyit fizetnek a jegyekért. Ennek eredményeképpen 300 százalékkal emelkedtek az intézmény bevételei. Marc-Olivier Wahler, a MAH igazgatója 2023 júliusában a svájci La Matinale című lapnak azt nyilatkozta, hogy a sikerhez – ami nagyban függ a látogatói elégedettségtől – elengedhetetlenek a minőségi kiállítások.
A Prix Libre belépődíj modell lehetővé teszi, hogy a Godot Intézet két kiállításának látogatói távozáskor döntsék el: a minimális ezer forintos jegyár felett mekkora összeggel támogatják az intézet működését és művészeti tevékenységét. Az Mfor.hu érdeklődésére Laczkovich Borbála, a Godot Kortárs Művészeti Intézet művészeti vezetője elmondta: az apropót az szolgáltatta, hogy az intézet idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Emellett izgalmas kezdeményezésnek tartják, mert így kiderülhet, itthon is működőképes lehet-e ez nyugat-Európában már bevált finanszírozási modell. Mint mondta, egyelőre csak kísérleteznek, nem tudnak előre tervezni, hiszen a Godot Intézet egy piaci alapon működő kulturális magánkezdeményezés, ezért a közönség támogatása nélkülözhetetlen az intézmény fennmaradásához. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy proaktivitásra sarkallja a látogatókat: ők dönthetik el, hogy mennyit hajlandóak a kultúrába “beletenni” saját anyagi lehetőségeiket és tudatos társadalmi felelősségvállalásuk jelentőségét figyelembe véve - fogalmazott Laczkovich Borbála.
Arra a kérdésre, hogy ez a modell hosszú távon is beválhat-e, a Godot Intézet művészeti vezetője optimistán nyilatkozott. Véleménye szerint a kultúrafogyasztás a minőségi emberi lét elengedhetetlen luxusa, ezért bízik a Prix Libre működőképességében. Az intézetbe egyébként ezer forint az alapbelépő: az összeg meghatározásakor az is felmerült, hogy manapság ez két gombóc fagylalt ára. Noha a kezdeményezés csak néhány napja “rajtolt”, az eddigi tapasztalataik pozitívak, a látogatók érezhetően nem arra utaznak, hogy kihasználják: ezer forintért nézhetnek meg egy-egy kiállítást, hanem valóban díjazzák a kulturális élményt.
Közösségi előfinanszírozás: mi lehet a siker kulcsa?
A közösségi finanszírozást lehetővé tevő pénzgyűjtő platform, a Brancs Közösség oldalán indított kampányt a magyar fotográfusokat tömörítő Pictorial Collective csapata, hogy Petőfi utcák népe című, 2023-as fotókiállításuk képi anyaga album formájában is megjelenhessen. Kilenc fotós másfél évig járta az országot, hogy megörökíthesse azokat, akik valamely település Petőfi utcájában laknak.
Az alkotók az album elkészítéséhez 3,5 millió forint elérését tűzték ki célul. A hatvan napos kampány végül közel 5,1 millió forintos bevétellel zárult, ami 145 százalékos eredmény - ezzel pedig új rekordot állított fel ezen a platformon.
A támogatók különféle fotóalbum csomagok közül választhattak: az alap változatért 20 ezer forintot, a full extrásért – egyebek mellett limitált nyomatokkal – pedig 250 ezer forintot kellett fizetni. A kampány során nagyságrendileg kétszáz album előfinanszírozása valósult meg - mesélte az mfor.hu-nak Bődey János, a Petőfi-projekt egyik alkotója. Mint mondta, a beárazás nehéz volt, mert a 20 ezer forint húzós kezdő összeg. “De mennyiért veszel albumot egy fotófesztiválon? Legalább ennyiért, szóval nem lett volna értelme ennél lejjebb adni” - tette hozzá.
Fotó: Mfor
Véleménye szerint az volt az egyik legnagyobb kihívás – azon kívül, hogy 4-5 nap alatt “rakták” össze a kampányt –, hogy kitalálják, mely platformokon és hogyan lehet elérni a célközönséget. “A Facebookon is jelen voltunk és TikTok-videót is csináltunk, ami esetünkben abszolút komfortzónán kívüli dolog volt” - mesélte. “Hasonló projektek elején az üres kávézó dinamika érvényesül, vagyis hogy az üres kávézóba keveseknek van kedve beülni. Ezért aztán mi a legelején mozgósítottuk barátainkat és a szakmabelieket. A kampány közepe kicsit belassult, de amikor elértük a 60-65 százalékot, új lendületet kapott” - összegezte. Bődey János szerint a siker leginkább azon múlik, hogyan tudják a kampánygazdák növelni az impulzusokat: minél több platformon minél többször szembesülnek a fogyasztók az üzenettel, annál nagyobb az esélye annak, hogy támogatni fogják a projektet.
Összefogás egy köztéri szoborért
A közösségi finanszírozás művészeti területtől függetlenül működhet: erre jó példa Deim Pál köztéri alkotása is, amit a Kossuth-díjas neoavantgárd művész születésének 90. évfordulója alkalmából állítottak fel Szentendrén. Amint arról korábban a Ferenczy Múzeumi Centrum beszámolt, ehhez Szentendre Város Önkormányzatával és a Deim Pál Archívummal összefogva hirdették meg a „Dobjuk össze!” elnevezésű közösségi gyűjtést.
A Deim Pál Tájékozódási Plasztika elnevezésű, 1976-os műve alapján készült 3x3 méteres szobor elemeinek gyártását, összeállítását, felállítását és állagmegóvásának összköltségét körülbelül 8 millió forintra becsülték a szakemberek. Közösségi gyűjtéssel végül több mint 6 millió forintot sikerült összeszedni. A legalacsonyabb összeg, amivel bronz fokozatú támogatóként be lehetett kerülni a Deim-szobor Támogatói Körébe, 56 ezer forint volt. Azok, akik 201 ezer és 500 ezer forint közötti összeget ajánlottak fel, ezüst fokozatú támogatók lettek, az ennél többet adományozók pedig arany fokozatot kaptak, emellett mindannyian 56 zománctábla egyikének jelképes tulajdonosává váltak. A köztéri szobrot végül 2023 nyarán, a tervezett időpontban fel is avatták.
