A párizsi Louvre vezetősége megelégelte a jelenlegi áldatlan helyzetet, hogy a látogatók szó szerint tapossák egymást azért, hogy legalább egyetlen pillantást vethessenek a világ egyik legértékesebb és legizgalmasabb festményére, a Mona Lisára. Ezért úgy döntöttek: eljött az ideje, hogy a minél teljesebb művészeti élmény érdekében különterembe költöztessék Leonardo ikonikus alkotását, amelyet legendákkal átszőtt története és mozgalmas múltja miatt még mindig példátlan érdeklődés övez.
Amint arról a Guardian beszámolt: 2023-ban közel 9 millió látogató kereste fel a grandiózus párizsi múzeumot, 80 százalékuk –körülbelül napi 20 ezer látogató – pedig a Mona Lisára is kíváncsi volt. Mivel a legtöbben szelfit is készítenek a képpel, gyakorlatilag állandó a tülekedés abban a teremben, ahol több más alkotással együtt Leonardo képe is helyet kapott.
Fotó: Depositphotos
A Mona Lisa Leonardo da Vinci reneszánsz festő, polihisztor máig fennmaradt festményei közül kétségkívül a legismertebb. A művész 1503 és 1506 között szakaszosan dolgozott a nyárfatáblára festett 77x53 cm-es női portrén, ami halála után I. Ferenc francia király tulajdonába került. A képet Giorgio Vasari festő nevezte el Mona Lisának, bő három évtizeddel da Vinci halála után. A portré alanya – legalábbis a művészettörténészek és a kutatók ezt tartják a legvalószínűbbnek –, Lisa Gherardini, egy firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo felesége volt: emiatt a festmény Gioconda néven is ismert. A rejtélyes mosoly és az amögött megbújó “titkos üzenet”, valamint a festmény keletkezésének körülményei máig lázban tartják a világot. A Mona Lisa számos művészt megihletett, a film- és zeneipartól kezdve az irodalomig több száz alkotás és milliónyi szuvenír örökítette meg.
Felbecsülhetetlen értéke miatt ugyan nehéz "beárazni”, ám becslések szerint körülbelül 860 millió dollárt érhet, ami tekintélyes összeg, figyelembe véve, hogy a világ legdrágábban elkelt festménye, a szintén da Vinci által alkotott Salvator Mundi, amelyet 2017-ben 450,3 millió dollárért adott el a Christie's aukciósház. Nem csak eszmei értéke, a biztosítási díja is horrorisztikus: Guinness-rekorderként a Mona Lisa a történelem legdrágábban biztosított festménye. 1962-ben százmillió dollárra rúgott a biztosítás értéke, 2023-ban ez az összeg körülbelül egymilliárd dollárnak felel meg.
A vandalizmus állandó célpontja
A Mona Lisa több mint száz éve minden szempontból az érdeklődés középpontjában áll. 2024 elején a klímatüntetők dühétől Leonardo festménye sem menekült meg, de még a jó nagy adag gondosan célzott krémleves sem tudta letörölni a golyóálló üveglap mögé bújtatott hölgy titokzatos mosolyát. Az aktivistáknak egyébként nem a képpel volt bajuk, a klímaválságra akarták felhívni a figyelmet, amit azzal demonstrálták, hogy az akció után átmásztak a védőkorláton és tisztelegtek a Mona Lisa előtt.
Nem ez volt az volt az első vandál “gasztrotámadás”: két éve egy aktivista a bolygó védelmére hivatkozva tortával kente össze az üveget, ami egyébként az 1950-es évek óta védi a festményt. Ekkor ugyanis egy látogató késsel próbálta meg kivágni a keretéből Leonardo remekművét, hogy hazavigye; egy másik pedig savval öntötte le azt. 1956-ban egy kővel dobták meg az üvegvitrint, melynek következtében a kép is megsérült a bal könyök közelében. Ám ezzel még korántsem ért véget a vandál akciók sora: 1974-ben Tokióban vörös festékkel fújták le az üveglapot, 2009-ben pedig a Louvre-ban az egyik látogató teásbögrét vágott a Mona Lisához dühében, mert nem kapta meg a francia állampolgárságot.
Kalandos múltja is hozzájárul eszmei értékéhez
A festmény ugyan keletkezésének körülményei és utóélete miatt – egy ideig a versailles-i kastélyban és Napóleon hálószobájában is lógott – mindig is értékesnek számított, de a 20. század elején még egyáltalán nem övezte olyan hisztérikus érdeklődés, mint napjainkban. “Státusza” akkor változott meg, amikor 1911-ben ellopták a Louvre-ból. Az eset után a múzeum egy hétig nem nyitott ki, a nemzetközi sajtó pedig azonnal felkapta az esetet és eltűnéséről a legvadabb teóriák láttak napvilágot. Gyanúsítottként kihallgatták Guillaume Apollinaire francia költőt is, de a rendőrség a híres avantgárd festőt, Pablo Picassót is üldözőbe vette, aki pechére korábban többször is vett lopott műtárgyat Apollinaire-től.
A Mona Lisa azonban nem került elő: két évig senki sem tudta, hol lapul. Ám 1913-ban 500 ezer líráért valaki felkínálta egy firenzei műkereskedőnek. Ekkor derült ki – amint azt az Euronews is megírta –, hogy a Louvre korábbi alkalmazottja, az üvegvitrin tervezésében is segédkező Vincenzo Peruggi lopta el. Éjszakára egy seprűszekrénybe rejtette, majd másnap reggel a köpenye alá dugva egyszerűen kisétált vele a múzeumból. A második világháború idején a Mona Lisát is “evakuálták”. Ugyan nem vitték ki Franciaországból, de a békekötésig vidéken rejtegették.
A festmény körüli hype-ot kétségkívül az is fokozta, hogy egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően kis híján megsemmisült. 1963-ban a Metropolitan Művészeti Múzeumban vendégeskedett. Noha minden lehetséges óvintézkedéssel igyekeztek biztosítani a festmény épségét – például vízhatlan ládában szállították az Egyesült Államokba, amelyet direkt úgy terveztek, hogy akkor is fennmaradjon, ha a hajó elsüllyed; a múzeumban pedig fegyveres tengerészgyalogosok őrizték –, egyvalamivel azonban nem számoltak. Azzal, hogy éjszaka meghibásodik a tűzjelzés esetén üzembe lépő mennyezeti szórófej, és több órán keresztül víz fröcsköl a festményre - írta témával foglalkozó írásában a The Art Newspaper. Szerencsére a vastag védőüveg nem engedte, hogy a kép elázzon.
Noha aki először látja a Mona Lisát, általában meglepődik rajta, hogy aránylag "pici", valójában ez a legnagyobb portré, amit Leonardo da Vinci valaha festett. És mint minden portré, ez is majdnem életnagyságú - számolt be róla az Art Journey Paris. A reneszánsz mestertől körülbelül egy tucat festmény maradt fenn, ebből ötöt a Louvre-ban őriznek. Érdekesség, hogy da Vinci ezeket nem szignózta: a reneszánsz korban ugyanis ez nem volt szokás.
Az a bizonyos sejtelmes mosoly
A Mona Lisa tökéletesen tükrözi mindazt, ami miatt Leonardo da Vincit reneszánsz zseninek tartják. Mosolya – a mögöttes tartalom és a technikai bravúr, amivel Leonardo megörökítette – kezdetektől fogva foglalkoztatja a kutatókat és a művészettörténészeket, miközben a legvadabb feltételezések keringenek róla. Egyesek úgy vélik, hogy da Vinci saját arcát örökítette meg, mások szerint lehetséges, hogy édesanyjának állított emléket ily módon.
Ami az öltözékét illeti: egy 2006-os infrakamerás vizsgálat készítői arra jutottak, hogy a modell gézfátyolból készült áttetsző köpenyt viselt, haja egy részét pedig főkötő fogta össze. Egy másik vizsgálat során pedig a kutatók az úgynevezett sfumato hatást tanulmányozták, aminek Leonardo da Vinci a mestere volt, és ami az olasz füst szóból ered. A lágy, fátyolos hatást a mester úgy érhette el, hogy legalább 40 áttetsző, egyenként 1-2 milliméter vastagságú olajfestékréteget vitt fel a fatáblára. Szakértők szerint ez, illetve a száj körüli elmosódott árnyékok kelthetik azt a hatást, hogy Mona Lisa mosolyog.
