Két hete Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója arról beszélt, hogy a szokásos hat-nyolc új produkció helyett az idei évadban öt új darabot tudnak csak színpadra állítani a pénzhiány miatt. Emellett áremelést is kellett eszközölniük, a legdrágább jegy nagyjából tízezer forint.
Játékszín: „Kompromisszumos jegyár-politika”
„A jegyárak meghatározásánál magánszínházként több tényezőt is figyelembe kell vennie a Játékszínnek, mivel a jegybevétel adja az összes bevétel túlnyomó többségét, mert a külső források, mint például az állami költségvetésből finanszírozott pályázaton elnyerhető támogatások részaránya, évről évre csökken nálunk” – mondja Bank Tamás igazgató.
Az idei évad elején 8 előadás jegyárait – a pótszékek árának kivételével – nem emelték, de a repertoár másik felénél igen, átlagosan 11,5 százalékkal. Így a teljes repertoárra vetítve a jegyáremelés átlagos mértéke 6 százalék.
A vezető szerint ez a jegyár-politika olyan kompromisszum, amely nemcsak a működőképességüket segít fenntartani, de a nézők számára is megfizethető.
Arra a kérdésre, hogy az élet drágulásának köszönhetően már tavaly is visszaesett-e a nézőszám, Bank Tamás azt mondta, mivel a világjárvány hatása még mindig tart, nehéz kijelenteni, hogy a látogatottság alakulásában mekkora a szerepe a magas inflációs környezetnek és mekkora a járvánnyal terhelt időszakban átalakult és sok tekintetben tartósan megváltozott vásárlói szokásoknak. Az biztos, hogy az előző évadban emelkedett a nézőszám a 2020-2021-es évekhez képest, de a pandémia előtti utolsó évtől még mindig 25-30 százalék a lemaradás. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a kevesebb néző többet költ színházjegyre a megemelkedett árak miatt és azok ellenére. A 2023/2024-es évadban a Játékszínben további nézőszám-emelkedést várnak, de ez még mindig nem fogja elérni a 2019-ben mért csúcsokat.
„A Játékszín már a magánszínházi lét elejétől kezdve figyel arra, hogy a költségek a mindenkori bevételek szintjéhez igazodjanak, ezért évadonként 3-5 bemutató szükséges a repertoár frissen tartásához. Ebből nem engedhetünk” – mondja Bank.
Ez a lépték kizárólag a pandémia két évében tört meg, amikor a felújításra és megelőző karbantartásra képzett tartalékok is „elolvadtak" az új előadások létrehozására szánt belső forrásokkal együtt.
A pénzhiány tehát nem a bemutatók számának csökkenésében mutatkozik meg, vagy a rövid távú működés finanszírozásában, hanem az egy-két éven belül elkerülhetetlenül végrehajtandó műszaki felújításokra fordítható pénzügyi keretek hiányában, tehát a hosszú távú működőképesség fenntartása az, ami most gondot jelent.
Arra a kérdésre, hogy tudtak-e az infláció miatt béremelést végrehajtani a dolgozóknál, az igazgató rámutatott, hogy a fentiek miatt szoros költségvetést kell tartaniuk, és szerinte ebben az évadban semelyik színház nem tudja majd megőrizni a bérek vásárlóerejét, mert ehhez 15-20 százalékos áremelésre lenne szükség.
Ezzel együtt, a Játékszín szeptembertől, a színházi újév kezdetétől nettó 10 százalékos béremelést tud biztosítani a munkavállalóinak.
A tél közeledtével kapcsolatban az igazgató azt mondta, tavaly, amikor az energiaköltségek emelkedésével nyilvánvalóvá vált, hogy csak többszörös egységáron tudták újrakötni az áram- és gázvásárlási szerződéseiket, szigorú takarékossági intézkedéseket vezettek be. Bár az enyhe tél tavaly a segítségükre volt, összességében 25 százalékot meghaladó mértékben sikerült a gázfogyasztást, és csaknem 10 százalék mértékben az áramfogyasztást csökkenteniük.
„Ezeket a csökkentett fogyasztási szinteket akkor is megtartjuk, ha hidegebb lesz az idei fűtési szezon, de keressük azokat a külső és belső forrásokat is, amelyekkel az energiahatékonyság tovább növelhető. Egy biztos: többet nem tudunk rezsire költeni a tavalyinál, pénzügyi átcsoportosítás helyett operatív megoldásokat kell találnunk, ha bármi rosszra fordulna” – tette hozzá Bank Tamás igazgató.
Belvárosi Színház: „Feleannyi bemutatónk lesz”
„Sajnos a jegyárainkat átlagosan 15 százalékkal kellett megemelnünk, a bérletek árát viszont 20 százalékkal” – mondta Orlai Tibor, a színházat működtető Orlai Produkció vezetője lapunk érdeklődésére.
Orlai szerint 2022 ősze még hektikus és szorongással teli volt részben a Covid, részben a először tapasztalható megugró rezsiköltségek miatt, de 2023 első hónapjaiban jelentősen érzékelték, hogy a nézők visszatértek a színházba. Sőt, érdekes módon, míg a jó idő beköszöntével a korábbi években mindig csökkent a nézői érdeklődés, ez idén április-májusban nem következett be. Ezek elég bíztató jelek, de hozzá kell tenni, hogy az egy hónapban játszott előadások száma mégis csökkent, és még mindig nem éri el a Covid előtti előadásszámot.
Ami az új évadot illeti, most úgy látják, hogy a tavalyi trend folytatódik, mert az érdeklődés változatlanul megvan a nézőkben és az áremelkedés ellenére keresik a jegyeket, bérleteket.
„Az viszont egyértelmű, hogy a második, harmadik kategóriás, olcsóbb jegyek iránt megnövekedett az érdeklődés az első kategóriás (legdrágább) jegyek rovására. Ez mutatja a bizalom visszatérését (nem számolnak sok elmaradó előadással a nézők), de az árérzékenységet is jelzi” – mutatott rá a vezető.
A bérletvásárlások esetében is szembetűnő az arányok változása. Korábban az I. kategóriás bérletek az összes eladott bérletek 60 százalékát tették ki, a II. kategóriásak 25 százalékot, a III. kategóriásak 15 százalékot. Most az I. és II. kategóriás bérletek 40-40 százalékát teszik ki az eladásoknak, míg a III. kategóriás körülbelül 20 százalékra zsugorodott.
A Belvárosi Színház magánszínházként mindig is nagyon ki volt téve a jegybevételi kényszernek, hiszen semmilyen állami támogatást nem kapnak és a tao-kompenzáció megszűnése is rendkívül érzékenyen érintette őket.
„Emiatt mi is sokkal kevesebb bemutatót tartunk. A Covid előtti, utolsó „békeévekben" körülbelül 10, köztük 2-3 rétegszínházi bemutatónk volt. Ebben az évadban azonban csak 5 bemutatót tervezünk és maximum 1 rétegszínházi előadást."
Sőt, költségkímélő okokból az új bemutatóiknál igyekeznek kevesebb szereplős, kisebb háttérapparátust igénylő előadásokat tervezni, illetve a régi díszleteket felhasználni. Hiszen az építőipari alapanyagok drasztikus áremelkedése a színházakat is erőteljesen érinti, gyakorlatilag 100 százalékos díszletáremelkedéssel lehet számolni – mutatott rá a vezető a nehézségekre, de hozzáteszi, hogy a rezsiköltségek és az üzemanyagár-emelkedés is fokozottan érinti őket, mivel a díszletek, jelmezek napi szintű ki-be szállítása a raktárból az operatív költségeket is erőteljesen érinti.
Az Orlai Produkció nagyon sokat utazik az előadásaival, ezért díszletek tervezésénél ezt a tényezőt is kiemelten figyelembe kell venniük, hogy kisebb és maximum egy teherautóval szállítható díszletekkel tájolhatók legyenek az előadások.
„Tehát addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér, de még próbálkozunk” – mondta Orlai Tibor, hozzátéve, hogy nagy sajnálatára az inflatorikus hatást sem tudták honoremeléssel ellensúlyozni a munkatársaknál.
Centrál Színház: „A huszadik születésnapunkat ünnepeljük”
A Puskás Tamás igazgató nevével fémjelzett közkedvelt színház nem részletezte a jegyáremelés mértékét, csak annyit közölt, hogy az inflációs környezetet és a kiskereskedelmi fogyasztás az ennek köszönhető visszaesését látva igyekeztek minél elviselhetőbb mértékű jegyárkorrekciót végrehajtani.
Nézőszám-csökkenést nem tapasztaltak, sőt, abban bíznak, hogy kultúrára, kikapcsolódásra mindig is áldozni fognak az emberek. Ehhez igyekeznek olyan műsorpolitikát és árstruktúrát kialakítani, amiben mindenki megtalálja a számításait.
Fontosnak tartják, hogy a kultúra mindenkié, ezért egyes nagyszínpadi előadásaikra már 4500 forintért is lehet jegyet váltani. (Igaz, az egyik legteltházasabb előadásuknál, a Networknél érezhető az emelés, a legdrágább jegy 14 500 forint).
„Átgondolt és feszes gazdálkodásunknak köszönhetően a korábbi években megszokott 3-4 új bemutatóval (Fekete Péter, Az ügynök halála, Játék a kastélyban) tervez a Centrál Színház a 2023/24-es évadban is, ami azért jeles számunkra, mert azt ünnepeljük, hogy húszévesek lettünk. A kerek évforduló alkalmából olyan régi nagy sikereket is átélhetnek újra a nézők, mint a Nem félünk a farkastól és a Delila” – tájékoztatta lapunkat a Centrál.
A színházban a 2022-es központi kulturális bérfejlesztés óta nem volt fizetésemelés, a tavaly elszállt energiaárak hatására azonban számos, az energiaköltséget racionalizáló fejlesztést indítottak el. Ilyen volt például az, hogy a nagyszínpadra hűtő-fűtő klímákat szereltek fel, s úgy látják, szerencsére az energiaköltségek is stabilizálódni látszanak.
Kaposvári Csiky Gergely Színház: "Nem drámai a helyzetünk"
A jegyárakat 13,3 százalékkal (600 forinttal) emelték, tehát a tavalyi 4500 forintos jegy most 5100 forint. A bérletárakat 17 százalékkal (3000 forinttal) emelték, tehát a 17 600 forintos bérlet most 20 600 forint.
Az infláció ellenére a nézőszámban nem tapasztaltak visszaesést. A színház 92 százalékos kihasználtsággal üzemelt, a nyári előadásokkal együtt 63 500 nézővel zárták a 2022/23-as évadot.
Arra a kérdésre, hogy kevesebb bemutatóra kényszerülnek-e, azt közölték, e tekintetben évekkel ezelőtt racionalizálták a kínálatot, ami középtávon is tartható.
"De egyáltalán nem drámai a helyzet. A 2019-ben megkötött közös működtetési megállapodás stabil finanszírozási környezetet biztosít, illetve Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata felelős fenntartó és biztosítja a kiegyensúlyozott működés feltételeit" - tájékoztatták lapunkat.
A magas infláció ellensúlyozására béren kívüli juttatásokkal igyekeznek segíteni a kollégáikat, és folyamatosan arra törekednek, hogy a költségeiket racionalizálják.
"Minden területen takarékoskodunk, ahol az üzemeltetésben lehetséges. Használt díszleteket választunk, például múltkor a Thália Színháztól vásároltunk, a Győri Nemzeti Színházzal pedig cseréltünk is egy-egy előadáshoz. A jelmezek tekintetében próbálunk alapvetően a raktárunkból választani és azokat újragondolva/átalakítva felhasználni előadásainkban" - villantotta fel a kaposvári színház a spórolás trükkjeit.
