3p

Nagyhatalom vagyunk, már ami a színházi szcénát illeti. Az állami színházak mellett független társulatok produkciói szórakoztatnak-gondolkodtatnak el bennünket. De hogyan tudnak ma megélni, hiszen alig lábaltak ki a Covid okozta válságból és a rezsirobbanásból? A színházak előző évadára visszatekintő sorozatunk második részében ezt a kérdést tettük fel a Belvárosi Színház tulajdonos-ügyvezetőjének.

A Belvárosi Színház egyike a legnépszerűbb magyar magánszínházaknak. Orlai Tibor tulajdonos-ügyvezető a legnagyobb sztárokat ugyanúgy fellépteti, mint a pályakezdő tehetségeket. Az előadások többsége teltházas.

Mikor tekinthető sikeresnek egy évad? Nemcsak a nézők tapsaira gondolok.

Nyilvánvalóan akkor, ha nyereséges, azaz, ha a jegybevételek fedezik a költségeket. A most záródó évadot ilyennek tekinthetjük.

Melyek a legnagyobb tételei a kiadásoknak? Munkabér, rezsi, bérleti díj, adó?

Mindez együtt, de az előadások létrehozásának, vidékre való szállításának a költségei ehhez még hozzájönnek. Több budapesti helyszínen is játszunk, ám előadásaink 40 százalékát vidéken láthatja a közönség. Ezeken a helyszíneken főleg kamaradarabok kerülnek színre, amelyek illeszkednek az ottani lehetőségekhez, körülményekhez.

Orlai Tibor, a Belvárosi Színház tulajdonos-ügyvezetője szerint a Covid és a háború miatt a könnyedebb, zenés, vidám darabok kedveltebbek. Fotó: Belvárosi Színház
Orlai Tibor, a Belvárosi Színház tulajdonos-ügyvezetője szerint a Covid és a háború miatt a könnyedebb, zenés, vidám darabok kedveltebbek. Fotó: Belvárosi Színház

Hajdanán buszokkal érkeztek Budapestre a nézők, hogy láthassanak egy-egy sikeres fővárosi előadást.

Ma is előfordul ilyen, de egyre ritkábban. A jegyárak emelkedtek, az elmúlt négy év alatt akár 60-70 százalékkal. Plusz a buszozás oda-vissza, mindez 2 személyre, akár 30 ezer forintba is kerülhet, ezt kevesen engedhetik meg maguknak. Ennek ellenére, a fővárosiakon, illetve a környező településeken lakókon kívül számon tartunk vidékről érkező törzsközönséget is. 

Apropó, jegyárak. Hogyan bírja a néző pénztárcája az áremelkedéseket?

Talán meglepő, de a drágább jegyek mindig elkelnek. Lehet, hogy kevesebbet járnak színházba az emberek, de akkor jó helyen akarnak ülni. Egyébként örömmel mondhatom, hogy az előadásaink többsége teltházas. Másra nem is támaszkodhatunk, mint a jegybevételre, hiszen nem kapunk állami támogatást, a szponzoráció elenyésző, legfeljebb némi barter kerül szóba.

Lehet, hogy kevesebbet járnak színházba az emberek, de akkor jó helyen akarnak ülni. Fotó: Belvárosi Színház
Lehet, hogy kevesebbet járnak színházba az emberek, de akkor jó helyen akarnak ülni. Fotó: Belvárosi Színház

Hogyan lehet rábírni egy jelmeztervezőt vagy egy díszlettervezőt, hogy maradjon egy bizonyos költséghatáron belül, amikor ő egészen mást képzelt el az adott előadás létrehozásához?

Mindenki tudja, mekkora keretből gazdálkodhat. Ezen belül arra is figyelni kell, hogy a díszlet például könnyen mozgatható, szerelhető, szállítható legyen, hiszen nemcsak a megtervezése és kivitelezése kerül sokba. Bár ez utóbbi különösen nagy tétel, mivel az építőanyagárak köztudottan sokat emelkedtek. Igyekszünk megteremteni a fiskális és a művészi szempontok között az egészséges kompromisszumot.

Változott-e a nézők ízlése? Ez bizonyára a jegybevételekből is nyomon követhető.

A Covid és a háború miatt a könnyedebb, zenés, vidám darabok kedveltebbek. Az emberek, ha most eljönnek színházba, kifejezetten szórakozni akarnak. Azért a jövő évadban próbálunk becsempészni a repertoárba néhány komolyabb, elgondolkodtató produkciót is.

A sorozat első cikkét itt olvashatják:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!